Gyümölcsösből betontenger

A helyi önkormányzat, a lakosság és a mérnöki kamara mellett a környezetvédelmi érdekeket képviselő Levegő Munkacsoport is tiltakozik a sajtóban csak kis Sukoróként elhíresült törökbálinti óriás lakópark ellen. A civil szervezet számításai szerint a beruházásnál minden egyes hektár zöld terület beépítése évente több száz millió forint többletköltséget okoz a társadalomnak. Az ügyet jelenleg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa vizsgálja.

Vizsgálat indulhat a hivatalban. A törökbálinti óriás lakópark ügyének kivizsgálását ígérte a Lánchíd Rádiónak nyilatkozva Csenger-Zalán Zsolt a térség fideszes országgyűlési képviselője, aki szerint nem kizárható, hogy a jegyző hibázhatott az engedélyezés folyamán. A képviselő szerint a jövőben be kell zárni azokat a kiskapukat, amelyek egy-egy terület átminősítése utáni önkényes tervmódosítást hozhatnak. Mint elmondta: Törökbálinton eredetileg irodákat hoztak volna létre, amely munkahelyeket teremtett volna, sokkal kevésbé terhelte volna az infrastruktúrát, és a szükséges közintézmények létrehozását sem indokolta volna. Meglátása szerint az átsorolással kapcsolatos törvényt módosítani kell ahhoz, hogy ne lehessen ugyanazon területre irodák helyett lakóparkot építeni, kihasználva a jogalkotási hézagokat.

Egy hektár lakópark évente 4,6 millió forint többletköltséget okoz a társadalomnak, ha feltételezzük, hogy egy hektáron átlagosan 15 lakást alakítanak ki – derül ki a Levegő Munkacsoport városi terjeszkedésről közölt számításaiból, amely a közlekedési és egészségügyi károktól kezdve egészen a talajpusztulásig és a vizek károsodásáig vette végig a lakóparkok építésének környezetvédelmi kárát.
Mivel a kis Sukoróként emlegetett törökbálinti óriás lakópark esetében tíz hektáron 1040 lakás épülne, ez hétszeresét jelenti a példában szereplő fejlesztésnek.
A Levegő Munkacsoport tanulmánya a város környéki lakópark megépülésével járó összes környezeti kárt számolta össze, és döbbenetes eredményre jutott. A természetes területek csökkenése, a talaj és vízkészlet értékének megcsappanása, az infrastrukturális, egészségügyi, közlekedési és levegőszennyezési költségek a szervezet szerint összesen 24,2 millió forintos kárt okoznak lakásonként, és ebben az esztétikai, a lakosságra gyakorolt pszichológiai káros hatás, a mikroklíma rombolása még nem is szerepel, mivel nehezen számszerűsíthetők. Az egy átlagos ingatlanra jutó ingázás költsége azonban már jobban látható: a szervezet becslése szerint ez éves szinten 240 ezer forint lehet, vagyis a törökbálinti beruházás esetén ez hozzávetőlegesen 250 millió forintot jelent évente. A szervezet számításai alapján a törökbálinti kertvárosba tervezett óriás lakótelep épületeinek kialakítása, illetve két-háromezer fő betelepülése miatt milliárdos nagyságrendű beruházás szükséges a közintézmények – bölcsőde, óvoda, iskola, járda, tehermentesítő utak, a tömegközlekedés, a csatornázás, közvilágítás bővítésére.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a konkrét eset kapcsán leszögezte: családi házas környezetben egy ilyen óriás blokkházas lakópark több mint ezer lakással túlterheli a víz- és csatornahálózatot, tovább fokozza a már most is szinte elviselhetetlen közlekedési dugókat, így környezeti, gazdasági és társadalmi hatástanulmány nélkül nem szabad jóváhagyni a beruházás terveit.
A zöldek tanulmánya egyébként nemcsak a környezeti károkra mutat rá, hanem foglalkozik a lakóparkok kialakításához és az építési engedélyek kiadásához szükséges területi átminősítések kérdésével is.
Mint írják, a belterületbe vonások során gyakran felmerül a spekuláció, a korrupció és a csalás lehetősége is, ezek társadalmi költségei pedig felbecsülhetetlenek, de minden bizonnyal elérik az ingatlanonkénti több százezer forintos értéket. Mivel becsléseik szerint a városból kiköltözők többsége megtartja budapesti lakását és sokan járnak be dolgozni és tanulni, a közlekedési igények is hatalmasra növekednek egy ilyen lakótelep megépítésével. A fővárosba belépő személyeknek ugyanis a hatvan százaléka érkezik személygépkocsival, negyven százalékuk pedig tömegközlekedéssel. Ha minden lakóparki lakásból csak egyetlen személygépkocsi indul el Budapestre, átlagosan 1,5 utassal, évente 250 alkalommal és az oda-vissza útra harminc kilométerrel kalkulálva, akkor az ingatlanonként évente 240 ezer forint költséget jelent – fogalmaz a tanulmány.