Helyreigazítás

Lapunk október 29-i számában jelent meg Kulcsár Anna írása „Ízlések és párhuzamok” címmel.
Ebben a szerző többek között azt állította, dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke sosem dolgozott a hazai igazságszolgáltatásban. A valóság az, hogy dr. Baka András 2008. április 15. és 2009. június 22. között a Fővárosi Ítélőtábla bírája volt. 1991. április 23. és 2008. január 31. között pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságán szolgált Strasbourgban, ahol a beérkező összes magyar ügy elbírálásában is részt vett.
Szerző azt is állította, hogy dr. Baka András nem rendelkezik bírói szakvizsgával. Ugyanakkor nem tette hozzá, hogy erre nem is volt szüksége, hiszen 1988-ban megszerezte az állam- és jogtudományok kandidátusa címet. Az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 16. §-a kimondja, hogy ez a tudományos fokozat az egységes jogi szakvizsgával egyenértékű.
Kulcsár Anna azt is írta a cikkében, hogy dr. Baka András a tatai sortűz ügyében olyan határozat meghozatalában vett részt Strasbourgban, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben nem bizonyította, hogy 1956-ban Tatán is forradalom volt.
Ezzel szemben a valóság az, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egyáltalán nem azt vizsgálta, hogy volt-e forradalom 1956-ban Tatán is, vagy sem. Az ugyanis történészi feladat. A strasbourgi bíróság abban a jogi kérdésben foglalt állást, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése – amely a tatai eseményekkel volt összefüggésben – összhangban állt-e az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményben foglaltakkal.