Lázár János: Választói akarat a különadó

Az összes ellenzéki párt bírálta a kormányt a parlamentben az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörének korlátozására, a különadó bevezetésére és a népszavazás intézményének gyengítésére hivatkozva. Lázár János (Fidesz) indítványairól tegnap kezdődött vita a törvényhozásban. A Fidesz és a KDNP még nem döntötte el, hogy benyújt-e módosító javaslatokat a különadóról szóló törvényhez, hogy a hosszú éveken át közszolgálatot ellátó személyek végkielégítését az ne érintse.

Vita zárt ajtók mögött. Éles vita bontakozott ki a Fidesz és a KDNP tegnapi, zárt ajtók mögött zajlott, összevont frakcióülésén a 98 százalékos különadó bevezetése kapcsán – értesült lapunk több forrásból. A jogszabállyal összefüggő alkotmánybírósági döntésre adott kormányzati válaszokat több kritika is érte. Magát a szándékot, vagyis az extraadó kivetését senki nem kifogásolta információink szerint, azt ellenben bírálták, hogy a kormány az Alkotmánybíróság jogkörei szűkítésének ötletével válaszolt arra, hogy a taláros testület megsemmisítette a törvényt. Volt, aki úgy fogalmazott, a kormány ágyúval lőtt verébre, amikor egyetlen adó kivetése miatt az alkotmányos alapszerkezetnek ugrott neki. Az egyik hozzászóló szerint egy olyan jogszabállyal is rendezhető volna a kérdés, amely nem tenné szükségessé az alkotmány és az Alkotmánybíróság jogköreinek megváltoztatását. Az is elhangzott, hogy nem egy-egy jogszabály kapcsán kellene módosítani az alkotmányt. Helyette korábban el kellett volna dönteni, mely törvényeket akar megszavazni a többség, és az alaptörvényt e tervekhez igazítva már a nyáron elő kellett volna készíteni. Volt olyan képviselő is, aki csak a kormányzati tervek és beterjesztett jogszabályok kommunikációját kritizálta. Úgy tudjuk, Lázár János úgy reagált: a fő cél megnyerni a csatát, és nem lehet engedékenységet mutatni. Ha ugyanis a kormánytöbbség gyengének látszik, akkor veszélybe kerülhet a multikat és a bankokat sújtó különadó beszedése is. (MN)

Egyelőre nem határozott a Fidesz–KDNP-frakciószövetség arról, változik-e a közszféra végkielégítéseit sújtó, 98 százalékos különadó érintettjeinek köre. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető szerint mindenesetre különbséget kell tenni az indokolatlanul magas, a társadalom egészét bántó végkielégítések és a törvényben biztosított, a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak járó végkielégítések között. A KDNP szerint két megoldás van arra, hogy a hosszú éveken keresztül közszolgálatot ellátók végkielégítéseit ne érintse a különadó: vagy a mostani kétmilliós öszszeghatárt emelik meg, vagy az említett réteget kivonják a törvény hatálya alól, hogy mentességet kapjanak például a tanárok, az egészségügyi dolgozók.
Miután a parlament alkotmányügyi bizottsága 19 kormánypárti igen és hat ellenzéki nem szavazattal vitára alkalmasnak találta az előterjesztést, tegnap a késő esti órákban megkezdődött a vita Lázár János javaslatairól, amelyek az alkotmány, az Alkotmánybíróságról szóló törvény és egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú jogszabályok módosítását célozzák. Lázár expozéjában hangsúlyozta, a jogalkotó szándéka szerint a különadóra vonatkozó javaslat azt az állami vezetői kört kívánja elérni, amely veszteséges cégektől távozva vett fel nagy összegű végkielégítéseket. A politikus szerint javaslatait nem lehet a demokratikus intézményrendszer elleni támadásként értékelni, hiszen a választói akaratot teljesítik, ami erősíti a demokráciát. A frakcióvezető közölte, a különadó kivetése sürgető feladat, hiszen a törvényt – az AB döntése értelmében – csak az adóéven belüli kifizetésekre lehet alkalmazni. Lázár János kitért arra is, hogy elvárja azoktól a szocialista politikusoktól, akik nagy összegű végkielégítést vettek fel, hogy fizessék be a különadót.
Szijjártó Péter (Fidesz) is arról beszélt, hogy az alkotmányról, illetve az Alkotmánybíróságról szóló vitában figyelembe kell venni a választói akaratot, ami két alkalommal hatalmazta fel a kormánypártot arra, hogy a közérdeket képviselje a magánérdekkel szemben. – A jelenlegi cselekvőképes kormánynak döntenie kellett, mert a régi korszak szabályai alapján nem érvényesülhet a választói akarat, ezért az emberek és az igazság mellé álltunk – fogalmazott Szijjártó.
Lamperth Mónika a vitában kijelentette: a Fidesz az eltelt hónapokban demokratikus szokásokat és elveket erőszakolt meg, és szerinte ennek vetett véget az Alkotmánybíróság, kimondva, hogy erre nincs felhatalmazása a pártnak. Az MSZP vezérszónoka közölte, Lázár javaslatai azt eredményezik, hogy a jövőben nem lehet népszavazást kiírni olyan témában, amelyben a kormánypárt vereséget szenvedhet. Gyüre Csaba (Jobbik) szerint a kormányoldal alapvető szándéka, a kiugró végkielégítések megadóztatása támogatandó, de a módszer semmiképpen nem az.
Az LMP-s Schiffer András nem kételkedik a kormánypárti politikusok demokratikus elkötelezettségében, ezért gondolja azt – mondta –, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői közül sokan szégyellni fogják magukat, amikor megszavazzák a Lázár-csomagot. – Hagyják abba a süketelést, amikor fülkeforradalomról beszélnek! – szólított fel, hozzátéve: a különadótörvény még az eredeti problémát sem oldja meg, hiszen a BKV-nál történt botrányos kifizetésekre nem vonatkozik. A beterjesztett jogszabálytervezet szerint ugyanis a 2010 előtti végkielégítéseket nem terhelné a 98 százalékos különadó.
Az AB szerepéről és a kormány elképzeléseiről épp egy hete zajlik éles közéleti vita. Lázár javaslata azután került ismét a törvényhozás elé, hogy az AB múlt héten kedden alkotmányellenesnek minősítette és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a fideszes frakcióvezető indítványára a parlament által korábban már elfogadott különadóról szóló jogszabályt. A képviselő még aznap bejelentette, javasolja, hogy vonják ki az AB hatásköréből azokat a kérdéseket, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. Ilyenek például a költségvetést, a költségvetés végrehajtását, az adónemeket, az illetékeket, a vámokat és a helyi adókat, valamint a járulékokat érintő intézkedések. A Fidesz frakcióvezetőjének nyilatkozata után több szervezet tüntetéseket kezdett szervezni, és a szakszervezetek is tiltakoztak a közszolgálatban dolgozók érdekére hivatkozva.

Az államfő aláírta. Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról, valamint a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó módosításokról szóló törvényt. Schmitt Pál arra kérte a házelnököt, haladéktalanul kezdjék meg a két törvény részletszabályainak kidolgozását. Az elnöki hivatal közleménye szerint az államfő a mostani helyzetben olyan döntéseket hoz, amelyek a magyar emberek, az egész magyar társadalom érdekeit kívánják szolgálni. (MTI)