Én nem tudom a jelen pillanatban, hogy a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt. tévedésből rossz számlát küldött ki címemre csopaki vízfogyasztásom költségeiről, netán én vagyok hülye. (Van még egy lehetőség, mégpediglen az, hogy a „kezelésemben lévő” vízvezetékszakasz csőrendszere folyamatosan és kitartóan szivárgott, folyt, ömlött egész nyáron át.)
Kezdeném azzal, hogy a DRV számláját képtelen vagyok megérteni, pedig elolvastam hússzor, és szövegértelmezési képességeim állítólag eléggé fejlettek. Egyedül a számla végösszege világos: 146 286 forint. Ezt 132 köbméteres vízfogyasztás és csatornahasználat után kellene fizetnem. Mivel a csopaki nyaralót április elején nyitottam meg, és a vizet attól kezdve használtam szeptember 5-ig, ez a 132 köbméter azt jelenti, hogy durván számolva öt hónapig (abból húsz napot másutt töltöttem) folyhatott a DRV vize a csapokból, és távozhatott szennyléként a csatornán át. Ez napi egy köbméteres fogyasztást jelent. Mivel öntözésre nem használtam DRV-vizet, mosó-mosogató gépet nem vettem igénybe, ez a napi egy köbméter elképesztően soknak tűnik (ásványvizet iszunk). Ha utánaszámolok, mosdásra, zuhanyozásra, fogmosásra, borotválkozásra, WC-öblítésre, főzésre kell a cég által prezentált szupervízköves víz, unokáim fürdetésére becslésem szerint (ha Csopakon vannak) harminc liter elegendő. Legyünk nagyvonalúak: számoljunk napi kétszáz liter vízzel. Ez százötven napra harminc köbméter. Mondjuk elcsöpög, elpárolog valahol még húsz, akkor a DRV csak nyolcvan köbméterrel számol többet a lehetségesnél.
A számla szerintem kissé dodonai. Tartalmaz úgynevezett díjkülönbözeti jóváírásokat, víz- és csatorna-alapdíjat. 2010. január 1-jétől ezek összege jelentéktelen. Viszont a számla szerint – betű és szám szerint idézem: „H201842 vízdíj – 10.06.19.-10.07.28 (mérőállás kezdő-záró) 71–203 = 132,00 csatornadíj: 10.06.19-10.08.02-ig 132.00.” Ha hiszik, ha nem, e dátumok között valamikor július végén hivatalos vízmérőcserét bonyolítottak le nálam. Az akkor általam aláírt hivatalos papírok a DRV-hez kerültek. De van egy gyanúm: ott történhetett valami netán, ami ennyire „megugrasztotta” a fogyasztásomat.
Most a számla mellett egy külön papíron figyelmeztettek, hogy mire ügyeljek a mérőcsere-bizonylat aláírásakor. Egy: ellenőrizzem a kiszerelt mérő záróállását. Emlékezetem szerint ezt a „használt mérőt” az orrom alá dugták a szerelők, de fogalmam sincs, hogy mi állt rajta, és ha tudnám, most mit kezdhetnék vele.
A hihetetlen számla kézbevétele után azonnal felhívtam a DRV-t. Azt mondták, a kiszerelt vízmérőt eléggé nehéz lesz előkeríteniük, mivel azt egy hónap után általában szétszerelik. E telefonos reklamáción túl írhatok egy panaszos levelet is. Írtam. És befizettem a 146 ezer forintot. Egyébként egy köbméter víz a DRV-nél 380 forintba, egy köbméter szennyvíz elfolyatása 484 forint 90 fillérbe kerül. (Tekintve, hogy a fillér kiment a divatból, 485 forintról lehet szó.) Ha netán a saját kezelésemben lévő csöveken „szökött meg a víz”, akkor a csatornadíj költségét talán visszakaphatom.
Most érkezett meg levelemre a válasz. Semmit nem tehetnek, mivel a leszerelt vízórát már nem tudják előkeríteni. (Közben az új vízóra negyven napra tíz köbméter fogyasztást mutatott, tehát a szivárgás kizárt.) Egy dolgot most sem értek: miképp lehetséges az, hogy három év alatt összesen hetven köbméter vizet fogyasztottunk (2006-tól 2009-ig), 2010-ben pedig 130 köbmétert?
Hallottam már olyan esetekről, hogy valaki gáz-, áram- és vízszolgáltatótól őrületes számlát kap, de nem gondoltam, hogy ez a trend engem is utolér. Lehet, hogy így van rendben az egész, és nekem rögvest kellene fizetnem. Én nem tudom…
Orbán Viktor lehet az európai migrációs fordulat meghatározó szereplője