Nem csak szólam a nehéz örökség

Elemzői vélemények szerint távolról sem olyan fényes költségvetést hagyott hátra az idei évre Bajnai Gordon volt kormányfő, mint ahogy azt állítja. A lapunknak nyilatkozó Csaba László közgazdász arra figyelmeztet: túl kellene lépni a hátrahagyott súlyos örökség kérdésén, ugyanis a két-három éven belülre tervezett növekedést most kell megalapozni. Tegnap az Országgyűlésben is folytatódott a büdzsé általános vitája.

Valótlanságot állít Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, amikor arról beszél, hogy az előző kormány háromszázalékos többlethiányt okozott az idei költségvetésben. A Bajnai-kormány rendezett büdzsét hagyott utódjára – közölte Bajnai Gordon volt kormányfő titkársága az MTI-vel. A gazdasági tárca vezetője a jövő évi költségvetés-tervezet vitáját megnyitó beszédében hétfőn jegyezte meg: azért kellett a válságadókat bevezetni, a magán-nyugdíjpénztári átutalásokat felfüggeszteni ebben az évben, mert a büdzsét csalással, 800 milliárdos fekete lyukkal tervezte meg a Bajnai-kabinet.
Szakmai vélemények szerint az előző kormány nem olyan fényes büdzsétervezetet hagyott hátra, mint ahogy azt beállította, az uniónak bejelentettek egy hiánycélt, amelyért a felelősséget nem vállalták. A Magyar Nemzet által megkeresett Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője úgy számolta, hogy hozzávetőleg öt százalék körül alakult volna az idei államháztartási hiány a válságintézkedések nélkül. Ez igen közel áll a Matolcsy György által jelzett öt és fél százalékos mutatóhoz – jelentette ki.
– Természetesen a körülményekkel, az előző évekből hátramaradt örökséggel, a magas államadóssággal, az alacsony foglalkoztatással, a szerkezeti problémákkal meg kell küzdeni. Azonban most, hogy eltelt már az a hat hónap a választások óta, amely a beilleszkedéshez elegendő szokott lenni, a kormánynak előre kell tekintenie, a saját programjával kell foglalkoznia – így fogalmazott lapunknak Csaba László közgazdász. Nem állítja, hogy az Orbán-kabinetnek nincsenek és nem is lesznek középtávú tervei, mint ahogy azt egyesek hangoztatták. De ezekkel az elképzelésekkel minél hamarabb elő kellene állni, a programokat ki kell dolgozni, el kell fogadtatni az érintettekkel. Csaba László szerint amennyiben három százalék felett képes lesz növekedni a gazdaság a következő években, és a különadók is a költségvetés-tervezetben ismertetetteknek megfelelően tovább élnek majd, nem alakul ki 2012-től költségvetési lyuk. A bruttó nemzeti termék ilyen mértékű bővülésére azonban – annak ellenére, hogy nagyon jó esélyei vannak a teljesülésének – nincs garancia. És a kormány terveiből ebben a tekintetben épp az elővigyázatosságot hiányolja, azt, hogy nem készítettek még legalább két forgatókönyvet, kevésbé gyors és még rosszabb bővülési kilátásokra.
– A válságnak vége van, ezt mutatja az export két számjegyű növekedése, az állampapírok hozamának a csökkenése és még sorolhatnánk. Ezek tények, ezeket letagadni szakmai szemmel nem lehet – magyarázta Csaba László. Vigyázni kell azonban, hogy ne essünk át a ló túloldalára, ugyanis nemcsak a kishitűség, hanem a túlzott várakozások is gátolják a fejlődést. A társadalom zsákutcába került, nemcsak a gazdasági válság utóhatásaival, hanem egy értékrendbeli krízissel is meg kell küzdenünk, tehát a bajok óriásiak. A szakember arra is kitért: a problémák gyökere Magyarországon az, hogy – a közszféra alkalmazottait leszámítva – 1,7 millió járulékfizető tart el 3,3 millió nyugdíjast, illetve a többi nem dolgozót vagy feketén foglalkoztatottat, ráadásul a terheket fizetők nagy része is csak a minimálbér vagy annak kétszerese után adózik.
Tegnap a parlamentben folytatódott a jövő évi költségvetés-tervezet általános vitája, amely az első körös módosító indítványok beadásával holnap ér véget. Több képviselő is az önkormányzati pénzellátás témakörét hozta szóba. – Egy évünk van arra, hogy a romokat eltakarítsuk és olyan alapokat hozzunk létre, amelyekre a jövő Magyarországát lehet építeni – mondta Tasó László fideszes képviselő. Miközben az ellenzéki kritika szerint a büdzsétervezet hiteltelen, mert elvesz az emberektől, a kisebbik kormánypárt képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentum központjában a növekedés beindítása és a foglalkoztatás bővítése áll. A szocialista Gúr Nándor hiteltelennek nevezte a költségvetést, amelynek a fedezetét a kormány részben a magántulajdon szentségét sértve teremti meg.
Talabér Márta, a Fidesz–KDNP képviselője arról beszélt, hogy a családpolitika stratégiai fontosságú a tevékenységében, és ez szerinte a költségvetés számain is látszik. A családok nettó jövedelme lényegesen nőni fog 2011-ben – mondta.