Nemes szándék

Vajay-hagyaték. A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély uniós támogatásból megújuló épületszárnyának könyvtártermében helyezik majd el az idén nyáron elhunyt Vajay Szabolcs világhírű heraldikai és genealógiai professzor hagyatékát. Az örökös a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége, az anyag őrzője és gondozója pedig a Károlyi József Alapítvány, melynek Vajay a kurátora volt. A gyűjtemény ötezer könyvből áll, ehhez a tudós különleges genealógiai archívuma és levelezése, valamint óriási történelmi és családtörténeti kutatási anyaga kapcsolódik. A Vajay–Von Stetten Könyvtár darabjai már megérkeztek Fehérvárcsurgóra. Jelenleg a kicsomagolás, az anyag felmérése és szakszerű feldolgozása zajlik. (H. K.)

Monarchia legerősebb hadseregével néznek szembe Itáliában az antant hadosztályai 1918 végén, amikor Károlyi Mihály vezetésével megalakul a Magyar Nemzeti Tanács. Az őszirózsás forradalommal egy időben söpri el a túlerő a magyar és osztrák egységeket. Hazánkban kikiáltják a népköztársaságot. Feloszlatják a hadsereget, a kisantant megszállja az országot, a románok a Tiszáig tolják előre a „semleges” terület határát, miután hetek alatt elfoglalták Erdélyt. A kormány átveszi a Vix-jegyzéket, márciusban Károlyi szembesül meddő békepárti, antantbarát nézeteinek bukásával, és átadja a kormányzást a szociáldemokratáknak, akik azonban szövetséget kötnek a kommunistákkal. Kezdetét veszi a vörösterror, a bukott miniszterelnök – két hónapig köztársasági elnök – emigrál.


A Károlyi József Alapítvány 2010 szeptemberében első alkalommal szervezte meg a Quartettissimo európai vonósnégyes-fesztivált. Az esemény abba az elképzelésbe illeszkedik, amelyet Károlyi György, a nemesi család leszármazottja alakított ki a fehérvárcsurgói kastély köré szerveződő kulturális élet felvirágoztatására. A koncertet a Budapesti Francia Intézet, a Pro Quartet Egyesület, az Osztrák Kulturforum és a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia együttműködésével tartották. A „gróf úrral” a felújított, régi pompáját visszanyert épületben beszélgettünk.
– Idegen volt számomra a magyar nemesi világ, hiszen nem is vettem benne részt. Egy vasunk sem volt, amikor a háború után Franciaországba érkeztünk, én magam átlagos életet éltem gyermekként – beszél múltjáról a gróf. – Amikor a nyolcvanas években először Magyarországra látogattam – még turistaként –, megnéztem a fehérvárcsurgói kastélyt is. Leromlott állapotban találtam, a kilencvenes évek elején tett újabb hazatérésemkor pedig még rosszabb helyzetben volt. Családomhoz érzelmileg erősen kötődött ez a védett műemlék, úgyhogy elkezdtem gondolkodni azon, miképpen lehetne helyreállítani.
A terveket tett követte: 1995-től a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) elkészítette az épületnek és környezetének állagmegóvási programját, majd 1997-ben a szervezet a Károlyi József Alapítvánnyal együttműködve elkezdte a kastély felújítását és hasznosítását. Azóta szinte régi pompájában tündökölhet az épület, a rendezett parkkal körülvett egykori családi rezidencia jelenleg szállót, éttermet, kápolnát, a Fejtő Ferenc Könyvtárat és múzeumot üzemeltet.
– Magyarország mindig is Európához tartozott, azért tettük európai kulturális találkozóközponttá az intézményt, hogy ezt a kapcsolatot erősítsük és hangsúlyozzuk. E cím elnyeréséhez négy követelménynek kellett megfelelni: a kiemelt műemléki státus adva volt, emellett az intézménynek nyitva kell állnia a nagyközönség előtt, kulturális programokat kell közvetítenie, és alkalmasnak kell lennie a bentlakásra – magyarázza Károlyi a kastély jelenlegi funkcióit. – Nemzetközi tudományos konferenciákat is szervezünk, amelyeken hazai tudósok mellett külföldi professzorok mutatják be eredményeiket. 2010-ben az épített örökség gazdasági vonzatáról esett szó, vagyis arról, hogy a műemlék épületek milyen hasznot hajthatnak egy-egy országnak.
Megtudjuk, hogy Angelica asszony, Károlyi felesége a kezdetektől férje oldalán dolgozik a műemlékért, családi vállalkozássá vált a restauráció. Végül a történelem megélt, személyes oldala, a nemesi família felé tereljük a szót. A hazatért gróf József nagyapját tartja példaképének, aki Habsburg Ottót tanította magyarra Spanyolországban, és igazi européerként hitte, hogy nem vagyunk magányos nép a kontinensen. Ha élne, szívvel-lélekkel hinne az Európai Unió eszméjében, vélekedik a kastély fenntartója.


Károlyi József, Mihály mostohaöccse 1919 februárjában bizalmatlansági indítványt nyújt be az októberi vöröskormány (tehát saját bátyjának parlamentje) ellen. Követeli a magyar nemzeti hadsereg felállítását, az országgyűlés azonnali egybehívását, új választásokat, tiltakozik a parlament nélküli kormányzás ellen. A törvények kigúnyolását látja a néptörvényekben, mert az ország és az egyes polgárok érdekeiről parlamentáris ellenőrzés és felelősség nélkül rendelkeznek. Követeli a nemzeti szellem ápolását, a vallásoktatást az ország összes iskolájában, a gyülekezési jog és a vélemény szabadságát. Tiltakozik az állami vagyon fecsérlése ellen. „A mai rendkívüli és átmeneti időszakban nem egy osztályuralmi rendszernek megalapozása, hanem egyedül az ország megmentése lehet a kormány teendője” – fogalmazza meg feliratában. Visszaemlékezésében (Madeirai emlékek) így ír: „Az a tudat, hogy annak a férfinak vagyok a mostohatestvére, akinek nevéhez az októberi forradalom fűződik – de akivel én homlokegyenest ellenkező véleményen voltam –, és az őseim annyira szent Károlyi nevének becsülete, rettenetes megpróbáltatások elé állított.”
A gróf 1922-ben követte a száműzött IV. Károlyt és családját Madeira szigetére. A Monarchia utolsó regnáló császára, az utolsó magyar király abban az évben hunyt el; a földönfutóvá lett magyar arisztokrata mindvégig mellette maradt, emlékiratában szinte az uralkodóval szenvedi végig az utolsó napok haláltusáját. Megemlékezik a jelenetről, amint a tízéves Ottó szemtanúja, ahogy apjának feladják az utolsó kenetet.


Sokan vakmerőnek tartották Károlyi Györgyöt, amikor belevágott az egykori családi rezidencia megmentésébe, ő mégis úgy döntött, vállalja a felelősséget. Ezt a belső elszánást erősítette a csurgóiak hozzáállása, akik szeretettel fogadták a visszatérő családot, kifejezetten jó kapcsolatot ápol a település a kastéllyal. Az épület egyébként a XIX. század közepén készült el, Heinrich Koch tervezte, a klasszicista stílusú rezidenciát a második világháború után államosították. Üdülő lett, majd görög gyerekek menekültotthona, azután negyed századon át nevelőotthonként működött. 1979-től parlagon hevert újrafelfedezéséig.
Fekete Ágnes, egy lelkes helyi szervező mutatja meg nekünk a kastély kápolnáját, majd a kéziratgyűjteményt is. Az imahelyen kevesen vannak, a csendet csupán a hölgy halk szavai törik meg:
– A kastély megépülésekor alakították ki ezt a termet kápolnának, a Kálvária című oltárképet Johann Zallinger festette 1787-ben. A második világháborúban eredeti helyéről másik terembe vitték, hogy megóvják a pusztulástól, innen azonban ellopták. Később szerencsésen előkerült a festmény, magángyűjtőtől kapta meg a Szépművészeti Múzeum, ahonnan 1999-ben érkezett vissza a kápolnába – magyarázza a kép kalandos történetét vezetőnk. Az imahelyet a máltai lovagrend szentelte újjá, amelynek Károlyi György is tagja. Minden év szeptember 14-én tartják a nyilvános misét és a búcsút, ezen a szertartáson a rend tagjai is megjelennek. A kápolna mély hatást gyakorol ránk, ebből az állapotból a zsibongó tömeg is csak lassacskán tud kizökkenteni.
Az alagsor felé vesszük az irányt. Egykor borospince lehetett ez a száraz, jól megvilágított boltíves terem, amelyben jelenleg Fejtő Ferenc kéziratait és könyvtárának egy részét őrzik. Az író az 1940-es évek végén Párizsban nagykövet Károlyi Mihálynak volt a sajtósa, majd a gróf halála után is kapcsolatban maradt a családdal, élete végéig hálával tekintett a famíliára, ezért is hagyta rájuk olvasmányait és kéziratait. A levelek mellett számos történelmi és politikai folyóiratot is tárolnak itt, ezek jó része francia vagy német nyelvű. Ez az archívum sok történelmi érdekességet rejt, hiszen Fejtő a volt miniszterelnök levelezését igazgatva számos politikussal, vezetővel, államfővel érintkezett, de kapcsolatban állt például József Attilával is. Az emeleten 2003 óta látogathatják a Fejtő Ferenc Könyvtárat az érdeklődők.


A királyi család a koronás fő halála után egy spanyol halászfaluban, Lequeitióban élte életét, ahová József gróf 1924-ben érkezett, hivatalos jelleggel. Ugyanis a trónörökös Habsburg Ottónak a tanítását vállalta magára mint anyagilag független, a királyságnak elkötelezett ember. Nem a magyar nyelvet tanította a trón nélküli gyermeknek, hanem magyar bencés tanárok segítségével a hazai tantervnek megfelelő középiskolai tanulmányait felügyelte 1926-ig. (Az „örökös király” 1930-ban sikeres magyar érettségi vizsgát is tett.) Hazautazásának évében pattant ki az elhíresült frankhamisítási botrány, amelyben Károlyi Józsefet is kérdőre vonták. Habsburg Ottó még 1932-ben az aranygyapjas renddel jutalmazta meg odaadó hívét és oktatóját. A lequeitiói tartózkodás olyannyira megviselte a gróf háztartásának költségeit, hogy hazatérte után fokozott takarékosságra kényszerült, így a fehérvárcsurgói kastélynak csak egyik szárnyát lakták.
Ezerkilencszázhuszonhéttől újra közéleti szerepet vállalt az arisztokrata, amíg súlyosbodó betegsége engedte. Valószínűleg csontrákban hunyt el 1934. szeptember 10-én; Fehérvárcsurgón temették el. 1940-ben, Észak-Erdély ideiglenes visszatértekor a Károlyiak hagyományos temetkezési helyére, az erdélyi Kaplonyba helyezték át koporsóját, amint azt végrendeletében kérte.


Árnyékos lugasban nyújtóztathatjuk ki lábunkat, hogy újabb hírességről faggassuk Szemenyei Imréné Zsuzsát. A község óvodájában lévő kiállítás mellett található ugyanis a híres magyar származású szobrászművész, Amerigo Tot (eredeti nevén Tóth Imre) gyűjteménye, tudjuk meg a város korábbi polgármesternőjétől, aki személyesen ismerte az anekdotázó kedvű, élete végéig csodálatos magyarsággal beszélő alkotót. A csurgóról elszármazott, világot hódító szobrász születésének tavaly volt a századik évfordulója, ráadásul igazi kultusza van a faluban, így munkásságának remekei nem is kaphattak máshol helyet, mint a települést meghatározó Károlyi-kastélyban, illetve a település óvodájának emeletén működő kiállítóteremben. Az önmagát élete végéig csurgói parasztgyereknek tartó művészt tudtukon kívül sokan ismerik, mivel játszott a Keresztapa című film második részében, ő alakította Al Pacino testőrét és bérgyilkosát, aki a filmben szörnyű véget ért.
A világjáró Tot a hatvanas években tért vissza szülőfalujába, ahol őszinte szeretettel fogadták, a művész pedig hálája jeléül megalkotta és a településnek ajándékozta a Csurgói Madonnát. Az elképesztő öntéstechnikával készített szobrot a falu XIII. században emelt templomában helyezték el. Szinte fázunk a méternél vastagabb falú kőépületben megpihenve.


Fáradtan ülünk az autóban, suhan a táj. A jelenben is ható történelmet, a szinte tapintható múltat ízlelgetjük, az érzést, hogy emberek és sorsok, épületek és települések, szobrok és könyvek története miként ágazhat el s találhat újra egymásra ilyen véletlen-furcsán. Azt hiszszük néha, magányosan küzdjük előre magunkat életünkben, valójában minden mindennel összefügg: Amerigo Tot és a Fehérvárcsurgón talán sohasem járt Fejtő Ferenc, Károlyi György és egy klasszicista kastély, hírneves, egykorvolt grófok és az Európai Unió, bambuszok és a XIII. században emelt román stílusú templom.