Tiszta vizet a pohárba

Seress Zoltán, a Bárka Színház igazgatója szerint a független társulatok, alkotócsoportok támogatása körüli felbolydulás kapcsán sokan megfeledkeztek arról, hogy a színházak közül mások is rosszul jártak a pénzelvonások miatt. Az igazgató úgy véli, az előadó-művészeti törvénynek számos anomáliája van, amelyek nem csak a függetleneket érintik, más kategóriába tartozó színházaknak is a fennmaradásért kell küzdeniük. Seress szerint a sajtóhírekben erős hangsúlyeltolódás történt.

Automatizmus helyett minőségi elv. A Magyar Teátrumi Társaság a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kulturális államtitkárságának felkérésére tervezetet készített elő az előadó-művészeti törvény módosítására. Vidnyánszky Attila, a szervezet elnöke és a debreceni Csokonai Színház igazgatója a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában elmondta: még ebben az évben szükséges a rossz folyamatokat elindító előadó-művészeti törvény megváltoztatása. A direktor szerint egy nem automatizmusokon, hanem a minőségi elv érvényre juttatásán alapuló finanszírozási rendszert kell bevezetni. Rávilágított arra is, hogy a hatályos törvény két részre osztja a meglévő színházi struktúrát, a függetlenek felé mozdítva a hangsúlyokat. Vidnyánszky szerint abszurd, hogy jelenleg automatikus módon (egzakt mutató, a fizetőnézőszám alapján) kapják meg a vidéki színházak a minisztériumtól a pénzeket. A javasolt új struktúrában a támogatások odaítélése a pénzt folyósító Nefmi joga és felelőssége lenne, illetve egy miniszter által kiválasztott és egy alulról delegált szakmai testület döntene az összegekről. A Nefmi ütemterve szerint decemberre kerülne az Országgyűlés elé a jogszabály új szövege, ez a 2011-es költségvetési kereteket már nem érintené, csak az elosztás mikéntjét.

Megfeledkezett például a sajtó azokról a színházakról, amelyek az előadó-művészeti törvény után az erre elkülönített összegből kompenzációt ugyan kaptak, de a megítélt pénz nem pótolta a kieső támogatás teljes összegét – véli az igazgató. A Bárka Színház az idei pénzügyi évben kilencvenmillió forintot bukott, de kompenzációként összesen csak ötvenhatmillió forint illeti meg. Ezt követően született meg a kormánydöntés arról, hogy harmincnégy százalékot zárolnak még ebből az összegből is. – Nemcsak a függetlenek kerültek rossz helyzetbe, hanem mindazok, akik a kompenzációnak csak a 66 százalékát kapják meg. Tisztázni kell azt is, hogy a pályázaton elnyert pénzeknek is ugyanennyi százalékát kapjuk meg – fogalmaz az igazgató. A kieső forrásokat pótolni szinte képtelenség. Seress tervei között szerepel, hogy a produkciós költségekből a következő pénzügyi évben már tíz-tizenkét százalékkal kevesebbet fordítanak az előadások létrehozására. Mindezt azért, hogy ha a bizonytalan helyzet állandósul, a Bárka akkor is működőképes legyen. A nézőszámcsökkenés csak tetézi a problémákat. – Súlyos hiba volt minimális differenciálással piaci alapra helyezni a színházakat. Az előző kormány kulturális koncepció hiányában összecsapta az előadó-művészeti törvényt, csak azért, hogy fel tudjon mutatni valamit ezen a téren is. Ezt a törvényt nem a kicsiknek találták ki. Milliárdos tételeket engedett ki a kezéből az állam pont a piaci alapon működő színházak miatt. Egyre égetőbb, hogy a mostani kormányzat rendet tegyen. Nem szabad engedni, hogy bárki a maga kedvére halászhasson a zavarosban – hangsúlyozta lapunknak a Bárka direktora.