Ügyészségen a 2006-os jogsértések

Vizsgálja a Legfőbb Ügyészség azokat az eseteket, amelyeket a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban tárt fel a parlament illetékes albizottsága.

Gyurcsány tiltakozik. Nyilvános, sajtótájékoztató részében elmondott bocsánatkérésre szólította fel Schiffer András LMP-s országgyűlési képviselőt tegnap Gyurcsány Ferenc titkársága. Ha ez nem történik meg – írják –, megteszik a további jogi lépéseket. A bukott szocialista kormányfő azt kifogásolja, hogy Schiffer András október 27-i tájékoztatóján azt mondta: 2006 őszén „a miniszterelnök több esetben jogellenesen veretett szét és tiltatott be tüntetéseket”. Gyurcsány titkársága ezen túl – ugyancsak jogi lépéseket helyezve kilátásba – helyreigazítást kért a Magyar Hírlaptól, cáfolva információjukat, miszerint: néhány percen múlt, hogy Gyurcsány nem állt be Mesterházy Attila és Schiffer András közé, azok közös tájékoztatóján, ami a bukott kormányfő terve volt. Ekkor jelentették be, hogy együtt lépnek fel Lázár János javaslatai ellen, amelyek szerintük szűkítik az Alkotmánybíróság hatáskörét. Gyurcsány csatlakozását úgy akadályozták meg, hogy a tervezettnél előbb kezdték a tájékoztatót. (MN)

A testület fideszes elnöke, Gulyás Gergely ugyanis három, még el nem évült ügycsoportban feljelentést tett a vádhatóságnál. A kérdéses esetek érintettjei között felvetődhet Bene László volt országos rendőrfőkapitány, Gergényi Péter egykori budapesti rendőrfőkapitány, valamint közbiztonsági helyettese, Lapid Lajos neve is. A három ügy közül az egyik – fejtette ki Gulyás – azzal kapcsolatos, hogy a rendőrség által készített jelentés ugyan meghatározott több mulasztást és törvénysértést a 2006. szeptemberi eseményekkel kapcsolatban, ám ezt követően mégsem történt fegyelmi eljárás, feljelentés.

*

Ennek alátámasztásaként a politikus felidézte: Bene László a bizottsági meghallgatáson elmondta, az Ignácz-bizottság jelentésében számtalan súlyos fegyelmi vétség, bűncselekmény gyanúja vetődött fel. Bene László fel is kérte az Országos Rendőr-főkapitányság egyik osztályát, hogy az Ignácz-jelentést ilyen szempontból is vegye górcső alá. Az ennek nyomán lezajlott vizsgálat 2006 novemberében közzétett jelentése kilenc pontban foglalta össze a feltárt mulasztásokat, törvénysértéseket. Az illetékes rendőri vezetők mégsem kezdeményeztek büntetőeljárásokat. Bene szerint mindez azért fordulhatott elő, mert Gergényi Péter – Gyurcsány Ferenc révén – „politikai védelmet” élvezett.
A másik ügy a rendőrök azonosító számának hiányával függ öszsze. Az albizottság vezetője szerint a testület által meghallgatott rendőri vezetők, szakértők egyértelműen nyilatkoztak arról, hogy az azonosító szám hiánya és a rendőrök jogsértő magatartásának súlyossága, tömegessége között szoros összefüggés áll fenn. Ezek alapján, hangoztatta Gulyás, nem tartható fenn a katonai ügyészség azon álláspontja, miszerint nem bizonyítható, hogy az azonosító szám hiánya hátrányosan hatott a a fegyelemre.
A harmadik ügy a tévészékház ostromához köthető. Gulyás szerint új körülmény merült fel, amikor Rudi Zoltán volt tévéelnök a bizottság előtt arról beszélt: a rendőrség védtelenül sorsára hagyta az MTV központi ingatlanát és a bennelévőket.
A legfőbb ügyésznek címzett feljelentés szerint az említett ügyek felvethetik a szolgálatra vagy a fegyelemre különösen nagy hátránnyal járó ellenőrzés, elöljárói gondoskodás elmulasztását. Gulyás elmondta, azokra az ügyekre koncentráltak, amelyek esetében olyan új tény merült fel, amely alapot adhat a nyomozás elrendelésére vagy konkrét gyanúsításra, s nem merülhet fel az elévülés. – Itt a politika feladata véget ér, és a bűnüldözés feladata kezdődik – jelentette ki. Kiemelte, a feltárt és megalapozott gyanúra okot adó esetek katonai bűncselekményeknek minősülhetnek, azoknak is a bűnözői alakzatban elkövetett formájára. Ha „csak” szabálysértésként volnának értékelendők az ügyek, azok már elévülhettek volna. A politikus szerint idővel el lehet jutni a 2006 őszén bekövetkezett jogsértések legfőbb politikai felelőséig is, de ehhez a rendőri vezetőkön kell kezdeni a sort.