A jogszabály nem fideszes tévé létrehozását írja elő

Nem a politikának, hanem a nézőknek kell megfelelni, a vezérigazgatói pozíciót pedig évről évre újra ki kell érdemelni – mondja Medveczky Balázs, a Magyar Televízió néhány hete kinevezett vezérigazgatója. Az MTV 1-es csatornája szórakoztató-kulturális adó lenne, a 2-esen pedig zömmel gyermek- és ifjúsági műsorok lesznek láthatók, legalábbis a tervek szerint. Medveczky úgy véli, nagyjából egy év kell ahhoz, hogy ne a Markos–Nádas duó katonajelenete legyen a közszolgálati szórakoztatás netovábbja. A vezérigazgató szerint szó nincs arról, hogy egyformává válnak a közmédiumok híradásai; azzal, hogy az MTI lesz a hírgyár, mindössze a párhuzamosságok szűnnek meg.

Medveczky Balázs 1969-ben, Pécsett született. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, 2000-ben a Szent István Egyetem Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémiáján szerzett vállalkozásszervező közgazdász diplomát. 1988 óta dolgozik a Magyar Televíziónál, a Szórakoztató Főszerkesztőségen külsős felvételvezetőként kezdett, 1991-től a Felber produceri irodánál, majd ismét a Szórakoztató Főszerkesztőségen volt külsős gyártásvezető. A programlebonyolítási főosztály gyártási és gazdasági vezetőjeként 2001-ben lett státusos dolgozója az MTV-nek. A koprodukciós igazgatóságon 2002-től, a szórakoztató igazgatóságon 2004-től dolgozott igazgatóhelyetteseként. A gyártásszervezési egység vezetésével 2005-ben bízták meg, az ezt követő két évben megbízott gyártási és műszaki igazgató, 2007–2008-ban a digitális igazgatóság vezetője volt. Rudi Zoltán tévéelnök 2008. március 3-án nevezte ki az intézmény gazdálkodásért és stratégiatervezésért felelős alelnökének, két nappal később – Rudi távozásával – a tévé ügyvezető alelnöke lett. A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma november 18-án választotta meg az MTV vezérigazgatójává.

Amikor két és fél éve Rudi Zoltán leköszönő tévéelnöktől átvette az alelnöki kinevezést, akkor, bevallom, ki nem néztem volna önből, hogy ekkora túlélőművész.
– Amikor Rudi Zoltán kinevezett alelnöknek, azt gondoltam, hogy két hónapig ügyvezetek majd, aztán vége. Ezzel a tudattal is vállaltam el.
– Miért volt ilyen pesszimista?
– Álmomban nem gondoltam volna, hogy a tévékuratórium több mint két évig nem képes elnököt választani.
– Pár nappal azután, hogy ön alelnök lett, távozott a munkáltatói jogokat gyakorló elnök. Öntől nem lehetett megszabadulni. Aztán jött egy új kurzus a maga kétharmadával, teljesen átalakította a közmédia rendszerét és a csúcsvezetők kiválasztási mechanizmusát. Ezek szerint sikerült bevágódnia a Fidesznél?
– Nem gondoltam, hogy ilyen szinten átalakul a rendszer, de álmodoztam róla, az igaz. Tavaly tavasszal egy médiakonferencián én mondtam, hogy vonjuk össze a közmédiumokat, mert pazarló a szisztéma, amit egy ekkora ország nem engedhet meg magának. Ezeket az érveket elfogadták, szakmailag jónak találták. A most születő médiatörvény hajaz erre. Szakmai érveket fogalmaztam meg, nem a Fidesznél akartam bevágódni.
– Az MTV-t leszámítva az összes közmédium élére új vezető került, ráadásul olyanok, akiket szokás a jobboldali holdudvarhoz sorolni. Ami tény: korábban mindhárman dolgoztak a szocialista–szabad demokrata kormányokkal szemben kritikus sajtónál.
– Mindig is tévés voltam, és a másik három céget is szakemberek vezetik. Pontosan tudják, hogy mit kell csinálniuk és hogyan működik a szakma, mint ahogyan mindezt én is tudom. Nem lehet azt mondani, hogy a Magyar Távirati Irodát vezető Belénessy Csaba, a Magyar Rádiót irányító Jónás István vagy a Duna Televízió vezérigazgatója, Ókovács Szilveszter most kezdte volna.
– Akkor tehát nem is kell jó fiúnak lenni a kormány felé?
– Nem, egymás és a nézők felé kell jó fiúnak lenni. Olyan médiarendszert kell létrehozni, amely hatékonyabban használja ki a forrásokat, és olyan típusú műsorokat állít elő, amelyek előtt szívesen ottragadnak a nézők és a hallgatók.
– Amikor évekkel ezelőtt Rudi Zoltánnal készítettem interjút, felvetettem, hogy a tévéelnök hagyományosan vagy betonbiztos káder, vagy marionettfigura. Őt akkor jóindulatúan inkább marionettfigurának tituláltam. Pedig akkor még nem lehetett olyan könnyen megválni a kinevezett elnöktől, mint most, amikor nem négy évre, hanem határozatlan időre szól a megbízatás.
– Szerintem ezt a szerződést jóval nehezebb felmondani, mint például Rudi Zoltánét lett volna – aki az én tapasztalatom szerint nem marionettfigura volt, hanem az az elnök, aki az évek óta milliárdos adósságot felhalmozó tévéből működő és egyensúlyban gazdálkodó vállalatot csinált. Egyébként ha végignézi a médiatörvényt, azt látja: a közszolgálati tanács évente értékeli, hogy a médium teljesítette-e a közszolgálati kódexben foglaltakat. Ha nem, akkor javaslatot tehet a kuratóriumnak az eltávolításomra, amely testület egyszerű többséggel ezt jóvá is hagyhatja.
– Mégiscsak könnyű öntől megválni.
– Évről évre meg kell dolgoznom azért, hogy vezethessem az intézményt. De hangsúlyozom, a jogszabály nem fideszes tévé létrehozását írja elő, hanem azt, hogy a közszolgálati kódexet tartsam be. És az esetleges eltávolításomat sem a pártdelegáltakból álló kuratórium, hanem a civileket képviselő közszolgálati tanács kezdeményezheti.
– Ez azt jelenti, hogy politikai megrendelések többé nem telepednek az MTV-re?
– Milyen politikai megrendelésről lehet szó, amikor arról szól a rendszer, hogy az m2-ből gyerek- és ifjúsági csatorna lesz, az m1-ből pedig szórakoztató és kulturális adó?
– Spiró György vagy Wass Albert?
– Latinovits Zoltán mondta egyszer, hogy a színház olyan, mint az étkezés: kell előétel, főétel és desszert. Nem lehet csak az egyikkel jóllakni.
– Véget ért a kulturkampf?
– Miféle kulturkampf?
– Hol volt ön az elmúlt húsz évben?
– Az a tervem, hogy a kaput szélesre nyissam, és minden be tudjon jönni rajta, hogy mindent megmutassunk, ami érték. Ha Spiró és Wass Albert az, megmutatom. Remélem, hogy a készülőben lévő új médiatörvény ennek megteremti a financiális hátterét is. És ha végre lesz normális finanszírozás, akkor ismét készülhetnek fikciós sorozatok, színvonalas tévéjátékok, igényes szórakoztató műsorok.
– Végre ritkul egy kicsit a Markos–Nádas katonajelenet ismétléseinek száma? Mikor?
– Most állunk a kapujában annak, hogy ez megtörténjen. Sokan nem jutottak lehetőséghez, mert nem volt forrás olyan műsor előállítására, ahol meg tudták volna mutatni a tehetségüket. Azt szeretném, hogy ha mondjuk egy év múlva lemegyünk majd az aulába, akkor ott ne csak riportereket és technikai szakembereket lássunk, hanem alkotóművészeket is. Ha ez bekövetkezik, akkor talán alkotóműhelyek is kialakulhatnak.
– Ókovács Szilveszter Duna TV-s terveiben is szerepel a szórakoztató-kulturális profil.
– Ókovács Szilveszter arról beszélt, hogy szeretne nagyon komoly prémium kulturális csatornát létrehozni, mondjuk olyat, mint a Mezzo. Ha a Duna TV rögzít egy olyan koncertet, ami bennünket is érdekel, el fogjuk tőle kérni. A párhuzamosságok kerülése nem feltétlenül azt jelenti, hogy semmit nem csinálhatunk, amit a másik, hanem azt, hogy egyeztessük a műsorstruktúráinkat és az erőforrásainkat. Így kell majd tennünk például a vallási és kisebbségi műsorok esetében is, hiszen ezeket például mindkét tévétől és a rádióktól is elvárják a nézők-hallgatók.
– Az a billog mindenesetre biztosan lekerül az MTV-ről, hogy politikailag elfogult a hírszerkesztése. Ugyanis a Magyar Távirati Iroda lesz a nemzet hírgyára.
– Egységes rendszerre van szükség. Eddig egy eseményre négy stáb ment négy autóval, négy riporterrel, két kamerával. Az anyagokat négy helyen négyszer sok ember dolgozta fel és közölte. Valóban jó lenne, ha az MTI valódi hírgyárrá válna, de ez messze nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt a híradót kapja. Egy kamera veszi a sajtótájékoztatót, de mindkét tévé a saját profiljának megfelelően szerkeszti majd az anyagot. Az egyik például hosszabb és részletesebb bejátszást készít abból, amiből a másik csak egy rövidebb anyagot. Ezt senki nem fogja helyettünk eldönteni. Itt főként kapacitáskihasználási kérdésről beszélünk. Az MTV-nek, mondok egy számot, volt hét olyan stábautója, ami naponta ki tudott menni eseményekre. A Duna TV-nek is van valamennyi, ezt összeadjuk. Több helyre lehet menni. Az a cél, hogy a rendelkezésre álló forrásokból, ami lehet humán, kapacitás vagy pénz, minél több és jobb anyagot tudjunk előállítani.
– Hogyan kell elképzelni? Ül a négy vezérigazgató, és leosztják a feladatokat?
– Rendszeresen leülünk, igen, és ezt folytatjuk a későbbiekben is. Meg kell várni a költségvetést, de az a cél, hogy szoros együttműködés legyen, ne legyenek átfedések. Mindig is ezt erőltettem, de eddig nem volt túlzott érdeklődés az ötleteim iránt. Most úgy tűnik, hogy van fogadókészség erre a felfogásra. A párhuzamosságok sokba kerülnek.
– Szavaznak, vitáznak?
– A pénzügyi és forráselosztási kérdéseket a négy vállalat közös költségvetési tanácsa vitatja meg, ebben ott ülünk mind a négyen, de jelen van az Állami Számvevőszék képviselője is. Ez azonban csak a hivatalos fórum, ami emögött van, az egy normális, a valódi együttműködést lehetővé tévő emberi kapcsolat. Szerencsére ezzel nincs gond.
– Ha már az anyagiak: mekkora bérleti díjjal tartozik az MTV a gyártóbázisért?
– Egy éve nem fizetünk bérleti díjat, ez milliárdos összeg lesz az év végére. Ennek azonban az a háttere, hogy az előző kormány 9,5 milliárd forintot elvont az intézménytől. Van egy nagyon komoly lyuk, de a közmédiumok közös vagyonkezelése ezt is megoldja majd.
– Az MTV-székházba költöznek a többiek is?
– Ez egy jó adottságokkal rendelkező épület, alkalmas arra, hogy egy helyen működjünk. És ne felejtsük el, hogy a négy közmédium bázisa közül ez az egyetlen, amit a funkciónak megfelelően építettek fel. A többi három médium ingatlanvagyona horribilis érték, amit azonban fenntartani is óriási pénzekbe kerül. Annak a töredéke elég lenne itt, és még fejlesztésre is futná.
– Hány embert kell elküldeni, ha a négy közmédium feladatait sikerül összehangolni?
– Szerintem olyan sok műsor kell majd, hogy a jó szakembereknek bőven lesz munkájuk, több, mint eddig. Mind a négy rendszerben vannak felesleges szerződések, amiket meg kell szüntetni, de eddig nem volt pénz erre. Nem tudom még pontosan.
– Körülbelül?
– Talán 100-200 főről beszélhetünk. De az nagyon könnyen elképzelhető, hogy aki nem kell itt, az mondjuk kell a rádiónál.
– Most mennyi időre tervez?
– Egyelőre csak a feladatokat látom, azok alapján azt tudom mondani: szeptemberben már szeretném, hogy elinduljon egy összehangolt műsorstruktúra. Aztán ha az működik, akkor sincs elvégezve a munka, hiszen ez nem az a szakma, amikor minden készen van. Boldogan csinálom, ameddig lehet.
– Közös vagyongazdálkodás, közösen alakított műsorstruktúra, közös telephely – messzire vagyunk még az ön által elképzelt, teljesen integrált közmédiától?
– Azt mondom, a jelenlegi, mondjuk úgy, félúton lévő rendszer legyen egy lépcső. A későbbiekben ez alapja lehet egy egységes intézményi forma kialakításának is. A BBC is így működik, nem is rosszul. Azzal a különbséggel, hogy azt már eredetileg is olyannak tervezték, amilyennek ma látjuk. Ott nem összevonás volt, nekünk viszont ezt kell véghezvinnünk. Óriási munka ez, ebben a szakmában nincs is rá minta előttünk.