A hírszerzés és az elhárítás ott szerez információt, ahol csak tud: gyűjtenek, értékelnek, elemeznek, szelektálnak, kutatják a jövőt. Nem meglepő tehát, ha figyelemmel követik a közösségi oldalakat is, miáltal hatalmas mennyiségű legális adathoz jutnak, hiszen a felhasználók önként teszik közzé fényképeiket, videóikat, személyes adataikat, ismerőseiket. A titkosszolgálatok munkatársai könnyedén, akár otthonról, egy kényelmes fotelből is végezhetik munkájukat – vélekedett Földi László, a polgári hírszerzés korábbi műveleti igazgatója.
Vagyis a „nagy testvér” figyel minket. Van is mit.
Emlékezetes, Tóth András korábbi nemzetbiztonsági államtitkár az egyik közösségi portál nemzetbiztonsági kockázataira hívta fel a figyelmet még 2006-ban. Ennek nyomán született meg az a Nemzetbiztonsági Hivataltól származó dokumentum, amelyet a FigyelőNet hozott nyilvánosságra. A levélben figyelmeztették az állami vezetőket, hogy kapcsolati rendszerük és személyes adataik világhálós közzététele nemzetbiztonsági veszélyt hordoz magában.
Földi László kifejtette: egy szolgálat elsősorban a kapcsolati rendszereket szeretné tisztán látni, amihez a közösségi oldalak igen nagy segítséget nyújtanak. Könnyen kiderülhet, hogy a célszemély hol támadható, kin keresztül lehetne becserkészni, hiszen a szolgálatok egyik legfontosabb tevékenysége a hálózatépítés. Kíváncsiak ugyanakkor arra is, hogy ki lehet-e mutatni olyan összefüggéseket, amelyek mögött például terrorcselekmény előkészülete áll.
De frissebb példát is találhatunk: az egyik közösségi portálra felkerülő információk révén az izraeli hadsereg a közelmúltban majdnem ezer olyan nőt buktatott le, aki azt állította, hogy csak kóser ételt, italt fogyaszt, és nem végez munkának minősülő tevékenységet sábeszkor, így vonva ki magát a kötelező sorkatonai szolgálat alól. A hölgyek magukról feltett fényképei viszont arról árulkodtak, hogy nem kóser étteremben esznek, kacér ruhában járkálnak, illetve a vallásos előírást megszegve péntek alkonyat után, vagyis a sábesz kezdete után buliztak.
– Egy tisztességes titkosszolgálat ráépül ezekre a rendszerekre, mert az a dolga, hogy adatokat gyűjtsön – mondta Földi László, aki ugyanakkor nem gondolja, hogy ezeket az oldalakat a szolgálatok hoznák létre. – Szerintem a Facebook létrejötte is alapvetően egy emberi történet – jelentette ki.
Más véleményen van Rawelhoffer Antal.
– Vannak olyan vélemények, amelyek szerint egyes közösségi portálokat az amerikai szolgálatok hoztak létre. Elképzelhetőnek tartja ezt? – kérdeztük a nemzetbiztonsági szakértőt.
– Ez számomra teljesen egyértelmű. Egy világhatalomnak komoly információszerző hálózati rendszereket kell működtetnie. Nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek jelen a világon mindenhol, és ne szerezzenek meg minden információt, ami az ország biztonságát szavatolhatja. Ez csak nagyon komoly technikai vívmányok igénybevételével lehetséges – vélekedett az egykori kémelhárító. Nem ez az első rendszer, amelyről a világ közvéleménye úgy véli, a szolgálatok hozták létre. A fax- és telefonadásokat már régóta figyelik, csakhogy 2001. szeptember 11-e bebizonyította: a rendszer nem tökéletes, mert a siker azon (is) múlik, hogy a hírszerzők átadják-e a rendelkezésre álló információt. Ma már különböző fogalmakra kereshetnek rá szoftverek segítségével – fegyverfajták, robbanóeszközök, vallások vagy egyes személyek –, ezeket folyamatosan átfuttatják egy rendszeren. Földi László mindezt kiegészítette azzal, hogy az amerikaiak a világ összes, interneten, telefonon és faxon elküldött üzenetét naponta elmentik, s ezen futtatják át a szűrőprogramokat.
S hogy miképpen férhetnek hozzá a közösségi portálok információihoz? A bevezetőben említett szabad halászás csak az egyik lehetséges – és legegyszerűbb – eszköz.
– A szolgálatok érdekeltek a legjobb technika alkalmazásában – fejtette ki Rawelhoffer Antal. Cégeket, fedővállalkozásokat hozhatnak létre mindenfajta tevékenységgel összefüggésben, értelemszerűen a kommunikációs szolgáltató szektorban is. A beáramló információ értékeléséhez viszont hatalmas szürkeállomány szükséges, a nemzetbiztonsági szervezetetek gyakran igénybe veszik más szolgáltatók kapacitását, ezért akár e cégek költségvetésének bizonyos százalékát a szolgálatok állhatják. Emellett persze saját oldalakat, blogokat is működtetnek, vagy akár egy közösségi portált. A következő lehetséges lépés, hogy a szolgálatok, félve attól, hogy nem kapnak meg minden információt az együttműködő szolgáltatótól, észrevétlenül beépülnek a különböző végpontok közé, és nem kötik a távközlési szolgáltatók orrára: figyelik a rendszerüket. Persze tudniuk kell, mikor van e cégeknél karbantartás vagy szoftverfrissítés.
– A közösségi oldalak szinte mindegyikének létezik magyarított verziója. Ez kinek az érdeke?
– Leginkább a szolgáltatóé, ami azonban mások hasznára is válhat. Elsősorban az amerikaiak, de más nagyhatalmak is megragadnak minden lehetőséget az információ megszerzésére – jelentette ki Rawelhoffer.
A közelmúlt híre, hogy az amerikai kormányhoz Magyarországról, csak külügyi forrásból, több száz információ áramlott. Akkor elképzelhetjük a többit. De az is természetes, hogy a magyar szolgálatok is használhatják e rendszereket. A titkosszolgálatok azonban országunk biztonsága érdekében lényegileg ellenérdekelt felek a külföldiekkel szemben, félre is vezethetik a külhoni szervezeteket. A komoly szolgálatok mindent titkosan kezelnek, ha valaki kiszivárogtat egy információt, annak komoly jogi szankciói vannak.
– Mint egy kémregényben.
– Igen, de azt tisztázni kell: a szolgálatok soha nem tudhatják, valójában kit rejt a figyelt internetes oldal, személy. Mert ma már arra is mód nyílik, hogy egy adatlap tartalmát nem a tulajdonosa „gondozza”. A technika és hivatásos hackerek segítségével ma már minden lehetséges, a bárki által látható adatokon kívül tehát lehet figyelni a levelezést, chatelést is.
Földi László szerint a felhasználók még nem gondolják végig, jó-e az, ha mindenki hozzáférhet személyes adataikhoz. – Megváltozott a világ, és mi nem alkalmazkodtunk hozzá kellőképpen – fogalmazott. Hozzátette, nincs ma senki, aki azt mondaná: eddig és ne tovább! – Az exhibicionizmusnak sok formája van, de ami a Facebookot illeti, az borzasztó – mondta. Közölte, manapság a társadalmat folyamatosan edzik a valóságshow-k, a bulvárhírek, a fényűzésről beszámoló tudósítások, ami hat az egyszerű emberekre, akik nem tudnak bemenni a tévébe, hogy „tessék, megasztár vagyok”, de feltöltik az adataikat, fényképeiket egy közösségi portálra, ezzel jelezve: „mégiscsak létezem”. – Ezt látják, ez a mérce. Ma a celebek a példaképek, akik osztják az észt, a közönség meg tátott szájjal hallgatja, mit mondanak. Meggondolatlanok az emberek, és úgy látom, elszabadult a pokol, semmi nem tántoríthatja már el a felhasználókat – figyelmeztetett Földi László.
Rawelhoffer Antal további veszélyekre hívta fel a figyelmet. – Nem vagyok benne biztos, hogy mindenki, aki használja ezeket az oldalakat, tudja, milyen veszéllyel járhat. Adott esetben nem biztos, hogy a személyére, hanem a rokonaira, kapcsolataira nézve. A fiatalok gond nélkül kibeszélik chatelés közben a családjuk anyagi helyzetét, felsorolják ingóságaikat, hol a házuk, hol nyaralnak, vagy ecsetelik viszonyaikat, szokásaikat. Amit leírunk a világhálón, mindegy, hogy mikor, akár azonnal megjelenhet egy másik képernyőn is – hangsúlyozta a szakértő. Földi László szerint aki nem akarja, hogy megtudják a titkait, ne levelezzen, ne telefonáljon, helyette személyesen beszélgessen, ez örök szabály. Ráadásul bármikor visszakereshető az információ, még a letörölt is.
– Mire használják nálunk a szolgálatok ezeket az oldalakat? Kiket figyelnek elsősorban?
– Az elmúlt évek nyilvánosságot kapott „megfigyelési” ügyei azt erősítik bennem, hogy egyes szolgálatok sajnos elsősorban nem az ország védelmére használták erejük jelentős részét, hanem sokkal fontosabb volt számukra az ellenzék vagy ahhoz közelinek gondolt cégek (meg)figyelése – fogalmazott Rawelhoffer Antal
El lehet képzelni, milyen információarzenálhoz férnek majd hozzá a tenyerüket dörzsölő szolgálatok, ha a Mark Zuckerberg alkotta Facebookon hamarosan elérhető lesz az az integrált szolgáltatás, amely a hagyományos levelezőrendszerek, az azonnali üzenetküldő programok, valamint az SMS-küldő programok előnyeit egyesíti. Így a Facebook jelenlegi üzenőfalrendszere teljes értékű levelezőrendszerré alakul át, és a portál kihívójává válik a nagy szoftvercégek levelezőrendszereinek. A számok beszédesek: egy piackutató cég szerint a Microsoft Hotmail rendszerét 361 millióan, a Yahoo Mailt 273 millióan, a Google Gmail rendszerét 193 millióan használják világszerte. A Zuckerberg-birodalomnak 500 millió tagja van, 170 országban, és az oldal több mint 37 nyelven érhető el…
De nemcsak a szolgálatok figyelnek bennünket, hanem lényegében mindenki. Egy közelmúltbéli hír szerint mind több személyes adatot (társadalombiztosítási, egészségügyi, valamint hitelkártyaszámok) lopnak el az Egyesült Államokban a világhálón keresztül. Az áldozatok száma csak tavaly tizenkét százalékkal, 11,1 millióra növekedett – áll a Javelin Strategy and Research kutatásában. A részben az FBI működtette (!) internetes bűnözés panaszközpontjában pedig egy év alatt huszonhárom százalékkal több, majdnem háromszázötvenezer visszaélést regisztráltak.
A közösségi portálok tagjai elővigyázatlanok, rengeteg adatot közölnek magukról. A fiatal felhasználók meggondolatlanul teszik ki magukat a veszélyeknek. Tetszik vagy sem, ma már az általános iskolások egy része aktív szexuális életet él, a közösségi oldalakon pedig az idegenek a fiatalok kompromittáló fotói közül mazsolázhatnak.
origo.hu
Idősek ingyenes fogászati ellátása: nem változik a jogosulti korhatár
