Átvilágítják a pénztári vagyont

Nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy a magán-nyugdíjpénztári számlákon elszenvedett vagyonvesztések mögött bűncselekmények gyanúja is felmerülhet – mondta lapunknak Selmeczi Gabriella (Fidesz) nyugdíjvédelmi megbízott.

Szilágyi Richárd
2010. 12. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akormány nyugdíjmentő csomagja ellen többfrontos támadás indult. Nem adtak nagy előnyt a magán-nyugdíjpénztári lobbinak azzal, hogy csaknem egy hónapig kellett várni a részletekre…
– Értjük az agresszív hangnemet a pénztárak menedzsmentjei és a mögöttük álló vagyonkezelők részéről, hiszen 2700 milliárdos vagyont kezelnek átláthatatlan módon, ráadásul saját működésükre évente negyvenmilliárdot költenek. Ebből fedezni lehet a nők negyven- évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását. A szakszervezetek hozzáállásán viszont csodálkozom, hiszen amikor az MSZP kötelezővé tette a magán-nyugdíjpénztári belépést, vagy amikor megszavazták a nyugdíjkorhatár-emelést, akkor nem emelték fel a hangjukat.
– Orbán Viktor MSZP-pénztáraknak nevezte a kötelező magánnyugdíjpénztárakat, lapunk pedig feltérképezte a köréjük szerveződött balliberális érdekkört. Vizsgálják ezt a hátteret?
– A politikai kötődés vizsgálata nem feladatunk, de az engem is elgondolkodtatott, hogy ezeknek a pénztáraknak a menedzsmentjeit szocialista szálak szövik át. Így az is érthető, hogy az MSZP-nek miért nem tetszik a nyugdíjforintok védett állami rendszerbe helyezése.
– Január végig kell dönteni az átlépésről, addig mindenképpen a magánpénztárak kezelik a csaknem háromezermilliárdos vagyont. Nem tartanak vagyonvesztéstől?
– Remélem, erre nem kerül sor, de sajnos nem zárhatjuk ki a lehetőséget. Ez aktuálissá válik, amikor január 31-ével elindulnak a vagyonelemek az állami alapba. Részletesen megnézzük majd, ténylegesen mi is van a számlaegyenlegek mögött. Szeretném megnyugtatni a visszatérő pénztártagokat, hogy senkit sem érhet veszteség.
– Milyen következménnyel járna a vagyonvesztés?
– Nem szeretnék prekoncepciót gyártani, de ilyen esetben meg kell vizsgálnunk, hogy ez milyen kategóriába tartozik. Nem tartom kizártnak, hogy akár a bűncselekmény fogalmát is kimerítik bizonyos tevékenységek.
– Akik visszalépnek az állami rendszerbe, és hozamot realizáltak, 16 százalékos adót kell fizetniük. Ki állapítja meg, hogy nyereséget vagy veszteséget termelt egy számla?
– A számításokat az állami alap végzi, amelybe a vagyonelemek kerülnek, s amely nyilvántartja a pénztártagok vagyonát. Az állami rendszerben is lesz tehát egyéni számla, örökölhető lesz a befizetett összeg, és kompenzálni fogjuk az ominózus 14 havi tagdíjat is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.