Beláthatatlan kockázatok

A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetésével magánosították az állam nyugdíjbevételeit, miközben a 2013-tól innen kifizetendő járadékokért garanciát továbbra is az állam vállal – fejtette ki Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Az ÁSZ vizsgálatából kiderült az is, hogy a 19 magánnyugdíjpénztár által létrehozott garanciaalap vagyonából 12 ezer embernek tudnának nyugdíjat fizetni, ha a pénztárak fizetésképtelenné válnának. Csakhogy a rendszerben idáig hárommillió ember volt. A nyugdíjrendszer átalakításának részletes szabályairól a pénztártagokat levélben is értesítik.

Megjelent a határozat az átlépésről. A nyugdíjreform végrehajtásának irányairól és a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő feladatokról szóló kormányhatározat szerint az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlán felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítása az átlépést követően ugyancsak egyéni számlán lesz nyilvántartva – olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában. A rendelkezés szerint az állami rendszerbe átlépő tag halála esetén az átlépést követően a számláján nyilvántartott nyugdíjcélú megtakarítását a házastársa, élettársa nyugállományba vonulása után annak nyugdíjába számítják be. A határozat szól arról is, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagok pozitív reálhozamáról az érintettek dönthetnek: felvehetik a személyi jövedelemadó alapját képező, de egyéb köztehertől mentes jövedelemként, jóváírathatják az önkéntes nyugdíjpénztári számlájukon adókedvezmény igénybevétele mellett, vagy az állami rendszerben létrejövő egyéni számlájukra vezettethetik át. – Ha az átlépő tag követelése nem éri el a nominális befizetés éves inflációval növelt összegét (negatív reálhozam), akkor az átlépő magán-nyugdíjpénztári tag tb-nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számláján az éves inflációval megegyező mértékben növelt összeget vezetik át – áll a közlönyben. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig van lehetőségük nyilatkozniuk arról, hogy továbbra is fenntartják a magán-nyugdíjpénztári tagságukat. A magánnyugdíjpénztárakban maradók az ország 36 pontján, az országos nyugdíjbiztosító kirendeltségein nyilatkozhatnak szándékukról. Aki nem jelez, automatikusan visszatér az állami rendszerbe. A határozat kimondja azt is, a nemzeti erőforrás miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek 2011. május 31-ig elő kell készítenie „a magán-nyugdíjpénztári átalakítás kapcsán a tb-nyugdíjrendszerre vonatkozó nyugellátási öszszeg számítására, a tb-nyugdíjrendszerben történő egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a tb-nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történő járadékszolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozást”.

Idáig összesen 2043 milliárd forint kiadást jelentett az államnak az, hogy 1998. január elsejétől kötelezővé tették a magán-nyugdíjpénztári tagságot, ehhez 2010-ben további mintegy 300 milliárd forintot lehet felszámolni, amely összeg lényegében az államadósság hasonló arányú növekedését is eredményezte – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke tegnap, miután a szervezet befejezte a szektorra vonatkozó ellenőrzését. Domokos László közölte, a vizsgálat célja a rendszerben lévő kockázatok felmérése volt. Elmondta, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetésével magánosították az állam nyugdíjbevételeit, miközben a 2013-tól innen kifizetendő járadékokért garanciát továbbra is az állam vállal. Domokos László megjegyezte, a magánnyugdíjpénztárak idáig egy forintot sem fizettek ki tagjaiknak, csak beszedték a bevételeket. – A kifizetések majdani menetére vonatkozóan ugyanakkor nincs szabályozás – hangsúlyozta a főszámvevő. – Emiatt a rendszerben lévő kockázatok sok esetben beláthatatlanok – jelentette ki. Domokos kitért arra is, hogy 2009 végéig 28 ezer rokkantnyugdíjas visszaléphetett az állami rendszerbe és ezzel a lehetőséggel mindenki élt is. Az 52 évnél idősebbeknél is volt erre mód, ott a 62 ezer érintett fele lépett vissza.
Zöldréti Attila, az ellenőrzés vezetője arról beszélt, hogy egyelőre a fikció körébe tartozik arról beszélni, mennyiben vállal garanciát a pénztártagok követeléseinek kifizetésére a 19 pénztár által alapított Pénztárak Garancia Alapja (PGA), a szervezetnek ugyanis nincsenek erre vonatkozóan részletszabályai – bár éppen erre hozták létre – és kifizetés még nem történt. Az ellenőrzés vezetője kijelentette, a PGA vagyona csaknem tízmilliárd forint, amely mindössze 12 ezer fő átlagos összegű egyéni számlakövetelését fedezné. – Ez a mintegy hárommillió taghoz viszonyítva aránytalanul kevés – szögezte le Zöldréti Attila. Ettől függetlenül a PGA-tól fizetést felvevő 13 személy, hét igazgatósági tag, három ellenőrző bizottsági tag és a munkaszervezetben ténylegesen részt vevő egy ügyvezető (aki egyébként tagja az igazgatóságnak is) és négy kollégája átlagosan 10,8 millió forint fizetést kap évente, amihez fejenként évi 1,7 millió forintos béren kívüli juttatás is jár.
Az ÁSZ jelentése szerint a magán-nyugdíjpénztári rendszer egésze a végrehajtási szabályok hiánya miatt nem átlátható, nem kiszámítható, aminek következtében a magán-nyugdíjpénztári tagok „még megközelítőleg” sem tudják kalkulálni, mekkora járadékszolgáltatásra számíthatnak.
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott tegnap megerősítette: a kormány egy stabil, megbízható, hosszú távon kiszámítható állami nyugdíjrendszert hozott létre a hétfőn elfogadott erről szóló törvénnyel és a szerdai kormányülésen hozott határozattal. – Minden magán-nyugdíjpénztári tag levelet kap arról, mi a teendője és milyen jogok illetik meg, ebben többek között az egyéni számláról, az örökölhetőségről, a veszteség jóváírásáról és a reálhozammal kapcsolatos lehetőségről adnak tájékoztatást – mondta a fideszes politikus.
Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja szerint a kormány egy stabilan veszteséges, megbízhatóan országrontó és kiszámíthatóan gazdasági csődbe vivő nyugdíjrendszert hoz létre. A politikus közölte, a kabinet elrabolja a magán-nyugdíjpénztári vagyont, hogy folyó kiadásokra költse a pénzt. Az MSZP-ből kilépett Szili Katalin viszont jelezte, igennel voksol majd a Fidesz nyugdíjvédelmi politikai nyilatkozatára és a nők nyugdíjszabályainak megváltoztatására is a jövő heti zárószavazásokon. A volt házelnök hozzátette, egyetért ugyan a jövő évi költségvetés alapfilozófiájával is, de mégsem szavazza meg azt.
Bába Julianna, a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a Magyar Narancsnak nyilatkozva arról beszélt, hogy szervezetük tagjai aktivizálták magukat, ennek is köszönhető az Európai Bizottság pénzügyi biztosának (Olli Rehnnek) a nyilatkozata, amelyben aggodalmát fejezte ki a kormány elképzelései miatt. A Stabilitás elnöke a Klubrádióban pedig arról panaszkodott, hogy nekik kell kiszámolni a magánnyugdíjpénztárak tagjainak reálhozamát és még a kifizetés is az ő feladatuk lesz. Közölte, óriási papírmunkát igényel az átlépők és maradók reálhozamának kiszámítása, a kormány szerinte lehetetlen feltételeket állított fel.