Noha a fesztivál tíz napja alatt ennek nem volt előjele, végül az egyiptomi alkotások dominanciája jellemezte a kairói nemzetközi filmfesztivál csütörtök esti díjátadó gáláját. A zsűri döntése, miszerint a legjobb film, a legjobb arab film, a legjobb színész és színésznő díjazottja is egyiptomi volt, a Daily News Egypt szerint nemcsak példa nélküli, hanem a díjak legitimitását is megkérdőjelezheti. A szakmabeliek szerint az utóbbi évekhez képest visszafogottabb versenyprogramban az egyik legnívósabb alkotás az ír Juanita Wilson As If I’m Not There című drámája volt, amely sokáig biztos befutónak tűnt.
A tavasszal Oscar-díjra jelölt rendezőnő első nagyjátékfilmje a horvát újságíró Slavenka Drakulic regényének filmadaptációja; a megtörtént eseményeket feldolgozó alkotás a bosnyák háborúban játszódik. Hősnője egy fiatal szarajevói lány, akinek élete összeomlik, amikor a katonák több nőtársával együtt egy raktárépületben kialakított táborba hurcolják. Sokak szerint végül a nemzeti film iránti elfogódottság eredménye a helyi Lust győzelme az ír drámával szemben, amely az Ezüst Piramis díjjal vigasztalódhatott (a Lust egyébként tizennégy év után az első egyiptomi győztes a fesztiválon). Az Arany Piramissal és a legjobb színésznő díjával jutalmazott alkotás az alexandriai hétköznapokba enged betekintést hősnője karakterén keresztül. Az alkotás egyedüliként érdekes módon mind a nemzetközi versenyszekcióban, mind az arab versenyprogramban helyet kapott. Utóbbiban egy másik egyiptomi alkotás, a Mikrofon című film nyert, amely az este legnagyobb ünneplésében részesült. Az alkotás egy többévnyi utazás után Alexandriába visszatérő férfiról szól, aki a városban való bolyongása és útkeresése során megismeri az underground művészeti ágakat és képviselőiket. – Jó látni, hogy még egy ilyen mainstream filmgyártásban is, mint az egyiptomi, teret engednek a független szellemnek, amilyen az Alexandria izgalmas alterzenei életét bemutató Mikrofon – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Csere Ágnes, a magyar versenyfilm (East Side Stories) koproducere. – A közönség lelkesen ünnepelte a filmet, ami újabb igazolása annak, hogy a kultúrát a sokszínűség jelenti igazán – mondta. Bollók Csaba – az East Side Stories egyik epizódjának Kairóban vendégeskedő rendezője – a sokszínű filmkultúra kapcsán hozzátette: iráni filmek ugyan eljutnak a magyar mozikba, ám szinte semmit nem tudunk az egyiptomi, az arab világ filmjeiről. Az ő világuk egyszerűen nagyon más. Filmművészetükön keresztül is el lehet kezdeni az ismerkedést a kultúrájukkal, feltéve, ha megmaradnak az art mozik, amelyek a plázamozik és a televíziózás siralmas állapotának ismeretében az egyetlen ablakot jelentik ma Magyarországon erre a világra.
A kairói nemzetközi filmfesztiválon tíz nap alatt hetven ország százötven filmjét vetítették. A magyar mozgóképek – Jancsó Miklós Oda az igazság című alkotása a versenyprogramban, valamint a digitális programban szereplő East Side Stories – az egyiptomi sikerek árnyékában sajnos díj nélkül távoztak Kairóból.
origo.hu
Őrizetbe vették Magyar Péter erőszakra buzdító akciócsoportjának vezetőjét
