December 5.: kiköszörült csorba

A nemzeti együttműködés kormánya intézkedéseivel azt üzeni, nem mond le egyetlen magyarról sem. Éljenek bárhol, számíthatnak az anyaországra, hiszen összetartozunk – jegyezte meg a nemzeti öszszetartozás napján közleményében a Fidesz-frakció.

Számítanak a Fidelitasra. Hat évvel ezelőtt az akkori kormánypártok a határon túli magyarok kifejezést szitokszóvá akarták degradálni, s üzenetük az volt, hogy „a kisebbségben élő nemzettársaink nem mások, mint idegen állampolgárok, akik a magyar állam által nyújtotta lehetőségeket akarják kihasználni”. Ám „az elhanyagolt magyar–magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltotta fel” azzal, hogy 2004 után ismét összehívták a Magyar Állandó Értekezletet – értékelte a közelmúltat Ágh Péter, a Fidelitas elnöke. Büszkék arra a kezdeményezésre is, miszerint az iskolások határon túli magyar területekre tudjanak osztálykirándulásokat szervezni. Ezt a Fidelitas kezdeményezte 2005-ben. A Fidesz 14 éve alakult, tízezer tagot számláló ifjúsági társszervezete a hét végén Székesfehérváron tartotta országos választmányának ülését. Ott volt Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, a Miniszterelnökség államtitkára, aki kiemelte: a szervezet fontos feladata a fiatalok felkészítése a változásokra, a megújulásra. Pintér Sándor belügyminiszter pedig arról beszélt, a kormány komoly szerepet szán a fiataloknak önkormányzati területen, valamint a közrend, közbiztonság helyreállításában is. (MTI)

Hat évvel ezelőtt zajlott a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, amely az alacsony részvétel miatt végül eredménytelen volt. A szomorú eseményre a Fidesz parlamenti frakciója tegnap közleményében emlékezve leszögezte: „az elmúlt években szomorú napként tekinthettünk december ötödikére, hiszen 2004-ben a magyarság mint fogalom, mint nemzet és mint közösség hatalmas pofont kapott”. Hozzátették: az akkori kormánypártok üzeneteik szerint a kisebbségben élő nemzettársaink nem mások, mint idegen állampolgárok. A Fidesz szerint most új helyzet állt elő. Idézték Schmitt Pál köztársasági elnököt, aki az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap beköszöntőjében így fogalmaz: „Az összetartozás napjának megünneplésével és a különleges, egyszerűsített eljárásban megszerezhető állampolgárság törvényével új alapra helyeztük a magyarság közös ügyét. Ez az állampolgárság végre formálisan, a jog eszközével is összeköti azokat, akik lelkileg, közös hagyományaikban, közös nyelvükkel mindig öszszetartoztak.” A Fidesz hangsúlyozta azt is, a nemzeti együttműködés kormánya pár hónap alatt többet tett a nemzetpolitikában, mint az elmúlt nyolc év kabinetjei összesen.
Hat éve a népszavazást rövid, de intenzív kampány előzte meg. A parlamentben a jobboldal támogatta a kezdeményezést, míg az akkori kormánypártok – az MSZP és az SZDSZ – a kettős állampolgárság ellen hangolták a szavazókat. A baloldal fő érve az volt, hogy a kedvezmény megadása súlyos gazdasági terheket róna Magyarországra, ugyanis a határon túl élő magyarok számára is biztosítani kellene a szociális juttatásokat és a közegészségügyi támogatásokat, amelyeket pedig a magyar lakosság adóterheiből kellene finanszírozni. Gyurcsány Ferenc a határon túli magyarok ellen irányuló kampány egyik szószólója volt. Az akkori kormányfő a Népszabadságnak először azt nyilatkozta, a kormány nem foglal állást, csak tájékoztat. Majd két hét múlva az MSZP – akkor még Köztársaság téri – székházában tartott rendkívüli tájékoztatón bejelentette: ő két nemmel szavaz majd.