Írország a bankokat átkozza

Az  Európai Unió tárgyalódelegációja tegnap áldását adta Brüsszelben az Írországnak nyújtott óriássegélyre; egy nappal korábban ötvenezer ember tüntetett Dublinban a kormány tervezett megszorításai ellen. Bár a gazdasági válság közepette nem kérdőjelezik meg az írek a 85 milliárd eurós segély szükségességét, nem hajlandók ugyanakkor a bankok helyett vállalni a terheket.

Brüsszeli engedély. Az Európai Unió áldását adta az Írországot kisegítő 85 milliárd eurós csomagra, amely után, ha ma lehívnák, 5,83 százalékos kamatot kellene fizetnie Dublinnak. Tízmilliárd eurót a bankok feltőkésítésére, 25 milliárdot a stabilizálásukra fordítanak, a fennmaradó 50 milliárd pedig az állam költségvetési céljaira megy el. A megállapodás szerint Írország egy év kegyelmi időt kapott, azaz 2015-ig kell a költségvetési hiányát három százalék alá csökkentenie a jelenlegi 32-ről. Az euróövezet tagjainak tegnapi rendkívüli ülése után tanácskozást tartottak a 27 EU-ország pénzügyminiszterei is, és így azok az országok is jóváhagyták a csomagot, ahol nem az euró a fizetőeszköz. (MN)

Rettenetes, amit ezek tettek az országgal! – harsogja egyike annak az ötvenezer embernek, aki a zimankó ellenére Dublin utcáira vonult szombaton, hogy tiltakozzon az ír kormány tervezett megszorításai ellen. Mint kifejtette, ha húsz évvel fiatalabb lenne, azonnal elhagyná az országot, és véleményével nincsen egyedül.
A Szakszervezetek Ír Kongresszusa (ICTU) által meghirdetett rendezvényen ellenzéki politikusokon kívül nyugdíjasok, diákok, egyszerű munkások a hidegtől pirosra csípett arccal szólaltak fel. Üzenetük egyszerű és határozott volt: nem fogják hagyni, hogy a politikai vezetőség velük fizettesse meg a bankok megmentésének az árát.
Brian Cowen miniszterelnök és a Fianna Fáil párt vezette kormánya hosszas hezitálás után két hete jelentette be, hogy a foga vesztett kelta tigrisnek szüksége van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU segítségére, ha el akarja kerülni az államcsődöt.

*

A kialkudott 85 milliárd eurós mentőövből 35 milliárdot terv szerint a bankoknak címeznének, 50 milliárdot pedig az államháztartás stabilizálására fordíthatna az ország. A hitelkeretnek azonban súlyos ára van. Írország jelenlegi, 32 százalékos állami deficitjét az unió által előirányzott három százalék alá kell szorítani 2014-re. Noha a mentőöv szükségességét senki sem vonja kétségbe, a lakosság nagy része felháborítónak tartja, hogy a program a bankok helyett a leginkább rászorulókat terhelné. A hivatalosan múlt szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumban szerepel többek között a minimálbér – amely jelenleg óránként 8,65 euró (2417 forint) – egy euróval történő megkurtítása, az adómentességet élvező dolgozók fele elveszítené kiváltságos helyzetét, a családi pótlék és egyéb szociális segélyek öt százalékkal csökkennének, s a közszférában dolgozó mintegy 120 ezer ember jóval kisebb nyugdíjra számíthatna a jövőben. A kormány azt reméli, hogy a visszatartott kiadások tízmilliárd euróval többet hagynak majd az államkasszában, míg az adóemelések további ötmilliárd euróval bővítik azt.
Ezt azonban nem könnyű a lakossággal elfogadtatni. A kormány hadat üzent a szegényeknek – mondta a demonstrálóknak Fintan O’Toole, az Irish Times publicistája, aki egyben a tüntetés egyik fő szónoka is volt. A gazdasági szakértő – aki A bal után című könyvében már 2002-ben megjövendölte az ingatlanpiacra épülő gazdasági virágzás végét – hangsúlyozta, az írek nem alattvalók, hanem állampolgárok, akik vissza akarják kapni hajdani köztársaságukat. Maguk sem tudják pontosan, miért vonulnak utcára – fejtette ki ugyanakkor a megmozdulás előestéjén egy ügyvéd a legfelső bíróság mögötti kocsmában. Paul Anthony McDermott arról beszélt, a tüntetők elsősorban önmaguk ellen tiltakozhatnának, mivel a jelenleg hatalmon levő kormányt ők juttatták és tartották hatalomban három egymást követő választáson.
A rendezvény előtti napokban többen attól tartottak, hogy az összegyűlt tömegek sorait radikális provokátorok bonthatják meg. A félelmek azonban nagyrészt alaptalannak bizonyultak. Egy kisebb, háromszáz tagú csoport a hivatalos rendezvény után a főpostától a dáilhoz (az ír parlamenthez) vonult, ahol üvegekkel hajigálták meg az őröket, mások pedig a miniszterelnököt ábrázoló plakátokat égettek, de a papírmáson kívül senki és semmi sem serült meg.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a megmozdulás üzenete elérte-e a kormány, valamint az IMF és az EU szakembereinek füleit, akik a hét végén Dublinban tárgyaltak a segély várható kamatlábáról. Elemzők szerint ennél rosszabb időben valóban nem is jöhetett volna a politikai vezetésnek egy tüntetés. Immáron nem kérdés, hogy a népszerűtlen kormányfőnek és a kabinetnek hamarosan távoznia kell a hatalomból. A szakértők úgy vélik, leghamarabb február végén rendezhetnek előre hozott választásokat. Brian Cowen kormányfő tehetetlenségét a kialakult helyzetben egyes médiumok a nevetségességig fokozzák. Az Irish Independent egy levelet közölt, amelyben egy négyéves gyermek veti a szemére, milyen nagy fájdalmat okozott az országnak négyéves tervével.
A szóban forgó költségvetési tervről december hetedikén szavaznak a dáilban. Addig többször elolvadhat és újra fehérre festheti Dublint és Írországot a tüntetőkkel együtt megérkezett hó. Midőn a repűlőtér felé tartunk egy taxiban, a sofőr megkérdi, van-e az ismerőseink, családtagjaink között ingatlanügynök. A nemleges választ hallva biccent, majd azt mondja: „Csak azoktól óvjon meg az Isten! Velük kezdődik minden baj!”