Kész az új alkotmány koncepciója

Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága tegnap közzétette az új alaptörvény egységes koncepcióját. A javaslat egyetlen olyan rendelkezést sem tartalmaz, amely a húsz éve megszokott közjogi berendezkedést alapjaiban változtatná meg. A törvény bevezetője, vagyis a preambulum ugyanakkor számos olyan kitételt tartalmaz majd, amely korábban éles vitákat váltott ki. Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság december közepén nyújthatja be az Országgyűlésnek az új alaptörvény koncepcióját – mondta Salamon László, a testület kereszténydemokrata elnöke.

Az új alkotmány tervezetének néhány sarokpontja:

· A preambulum tartalmazna utalást a kereszténységre.

· A Szent Korona hivatalosan is a magyar államiság kifejezőjévé válhat.

· Akár kétkamarás is lehetne az Országgyűlés.

· Az államfő a jelenleginél könnyebben feloszlathatná az Országgyűlést.

· A kormányfő konstruktív bizalmatlansági indítvány nélkül is eltávolítható lenne.

· A határon túli magyarok is választójoghoz juthatnának.

· Az emberi élet a fogantatástól kezdve védendő érték lenne.

· Kiemelt alkotmányos védelmet kaphat a házasság mint „férfi és nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közössége” és az ezen alapuló család.

*

Kétnapos parlamenti ülés. Jövő hétfőn dönt az Országgyűlés a legfőbb ügyészről; mint ismert, az államfő Polt Pétert javasolta a posztra. Kedden a 2011. évi költségvetés első körös módosító indítványairól és a büdzsé főszámairól szavaznak. A Fidesz kezdeményezte, hogy vitázzanak a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosításról is, amely a közigazgatásban is lehetővé tenné l a jövő évtől a munkáltató általi indoklás nélküli elbocsátást. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításában azt javasolják, csak megbízással lehessene körben vezetői beosztást ellátni. (MTI)

Új alkotmányunk preambuluma, vagyis az ünnepélyesnek szánt bevezető a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság mint alapérték mellett kiemelné a kereszténység történelmünkben játszott szerepét, megemlékezne történelmi alkotmányunkról, ezzel kapcsolatban pedig külön hangsúlyt adna a Szent Koronának mint a magyar államiság kifejezőjének. Az eseti bizottság tervezete szerint az alapvető rendelkezések között szerepelne hazánk nemzeti jelképeinek felsorolása. A jelenlegihez képest sok változás nem lesz, ha csak azt nem tekintjük annak, hogy a hivatalos állami lobogó a piros, fehér és zöld sávok mellett tartalmazná a tölgyfalombokkal övezett koronás címert is. Az alapvető rendelkezések sorolnák fel nemzeti ünnepeinket, így emlékezve meg történelmünk sorsfordulóiról. Ez a lista is ismerős: március 15-e mint az 1848– 49-es forradalom és szabadságharc kezdete, augusztus 20-a mint az államalapítás ünnepe (ez egyben hivatalos állami ünnep is) és október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének napja.

*

Október 23-a kapcsán a tervezet nem tesz említést 1989-ről, pedig ezen a napon kiáltotta ki Szűrös Mátyás (MSZMP) a köztársaságot, és ezt tartjuk a rendszerváltás egyik szimbolikus dátumának is.
A koncepció az államszervezet működésére vonatkozó „csak” keretként szolgálna, alapvető rendelkezéseket tartalmazna. Ezért a szabályozás tekintetében ágazati jogszabályok megalkotásáról rendelkezik, amelyek némelyike kapcsán kiemeli, csak minősített, tehát egyszerű többségnél nagyobb arányú parlamenti többséggel alkothatók meg. Ezeket sarkalatos törvényeknek nevezik. Bebetonoznák azt a rendelkezést, amely kimondaná: az alkotmány egyes passzusait csak két, egymást követő Országgyűlés azonos tartalmú javaslatával lehetne megváltoztatni.

Választójog. A koncepció nem zárja ki a választásokon való részvételből azt a magyar állampolgárt, aki nem él Magyarország területén. Egyszerűbben: a határon túli magyarok (amennyiben állampolgársággal rendelkeznek) is részt vehetnek a parlamenti választásokon. Ennek részleteiről az alkotmányon kívüli sarkalatos törvény rendelkezne. A terv szerint viszont alkotmányos jog volna, hogy minden magyar állampolgár (függetlenül attól, hogy határon inneni vagy túli) „rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen”.

Parlament. Ez a terület még nem tiszta; legalábbis a tervezet felvázol egy, a jelenlegivel lényegében megegyező egykamarás, illetve a második világháború előtti időket idéző kétkamarás modellt. Az első kamara lehetne a képviselőház, amelynek tagjai, mint ma is, választásokon nyernék el mandátumukat. A második kamara volna a felsőház vagy szenátus. Itt egyrészt a legjelentősebb társadalmi súlyú egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek, az MTA és a kamarák, valamint az egyetemek és a kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek; másrészt a területi érdekek megjelenítéseként a megyék küldött vagy választott képviselői; harmadrészt a tudományos, kulturális és politikai élet azon kiemelkedő személyiségei kapnának helyet, akiket az államfő delegál. A kétkamarás parlament működésének részleteit a kétharmados házszabály határozná meg.
Az Országgyűlés feloszlana, ha 12 hónapon belül háromszor vonja meg a kormánytól a bizalmat, vagy ha nem tud költségvetést elfogadni. A köztársasági elnök pedig – áll a javaslatban – „súlyos bizalomvesztés” miatti alkotmányossági-politikai válság megoldása érdekében feloszlathatja a parlamentet.

A kormány. Megszüntetnék a konstruktív bizalmatlansági indítványt, tehát a kormányfő anélkül is leváltható lenne, hogy ugyanazon szavazás részeként megneveznék hivatali utódját.

Államfő. Változatlan formában megmaradna a köztársasági elnöki intézmény is. Őt továbbra is az Országgyűlés választaná öt évre.

Család. A tervezet a mainál hangsúlyosabban rendelkezik a család védelméről. Az egynemű párokra vonatkozóan ugyan semmilyen negatív megállapítást nem tesz, de így fogalmaz: „Az Alkotmány (…) kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot.” Az alapvető jogok védelme mellett az állam elsőrendű kötelességének nevezi a család védelmét.

Alapvető jogok. A már ismert és megszokott alapvető jogok (így például a szólás-, a vélemény- és a vallásszabadság joga, a gyülekezési és egyesülési jog, a munkához való jog, a törvény előtti egyenlőség) mellett a szintén már meglévő alapvető emberi jogként definiált emberi élethez való jog új hangsúlyt kap: ez utóbbi esetében a tervezet kimondja, az emberi életet „a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”. Ez nem jelenti automatikusan az abortusz tilalmát, de a hatályos szabályozáshoz képest jól látható a felfogásbeli különbség.

Egyházak. Az állam és az egyház szétválasztására irányuló, húsz éven át uralkodó liberális nézetrendszert sem zúzza porrá látványosan a tervezet, kimondja viszont, hogy „az állam és a vallási közösségek, egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény szabályozza”. Az utolsó tagmondat az igazán érdekes: felesnél nagyobb (gyakorlatban: kétharmados vagy még nagyobb) minősített többség dönthet arról a parlamentben, hogy mely egyházakról hajlandó tudomást venni az állam. Ez az üzleti célokat hittételekkel palástolni szándékozó közösségek, károsnak vélt szekták, kisegyházak végét jelenti.

Katonaság. Általános sorkötelezettségről nem, de általános honvédelmi kötelezettségről beszél az alkotmánytervezet. A részletszabályokról itt sincs szó, mindössze annyiról, hogy a kötelezettséget az állampolgárság alapozza meg. Konkrétumok nincsenek, a javaslat azt mondja, a honvédelmi kötelezettség szabályairól sarkalatos törvénynek kell rendelkeznie.
reakciók. Bárándy Gergely (MSZP) az MTI-nek kifogásolta, hogy a koncepció tartalmazza a Szent Korona-tan és a kereszténység preambulumba emelését, a kétkamarás Országgyűlés ötletét, határon túli magyarok választójogát és azt, hogy két egymást követő parlament változtathatná meg az alaptörvényt. Ez utóbbit az LMP-s Schiffer András a „cinizmus csimborasszójának” nevezte. Azt követelik, hogy az új alaptörvény életbe- lépése a következő ciklus parlamenti többségének akaratától is függjön. Ugyanakkor elfogadnák, ha az új alkotmányt négyötödös többséggel születne, s azt ilyen arányban lehetne megváltoztatni. A tervezet december 10-e és 15-e között kerülhet a Ház elé.