Péntek este kapott ki 34-13-ra együttesünk a házigazda norvégoktól, és amikor a társaság szombat délelőtt edzésre érkezett a Hakons Hallba, az eredmény még mindig ott virított a villanyújságon. Ám egy önkéntes informatikus szakember a 34-et gyorsan 0-ra javította, így mindjárt derűsebb felütéssel indult a tréning. Egyébként sem állítanánk, hogy addig világvége-hangulat uralkodott; bár a mieinkre a meccseken még nem igazán jellemző az északi mentalitás, azt követően már igen, így képesek túllépni az elődök számára feldolgozhatatlan traumán is, és a jövőre összpontosítani.
A jövőt pedig tegnapig az ukránok jelentették. Igen, ők, mert péntek éjjel, lapzártánk után általános megdöbbenésre tíz góllal elintézték és kiejtették a hajrában szabotázs-kézilabdát mutató németeket, ezzel felborították a már kialakultnak hitt rendet. A pénteki lapzártánkkor még érvényesnek tűnő forgatókönyv helyett válogatottunk Ukrajna, Hollandia, Svédország sorrendben kapta, illetve kapja a második körben az ellenfeleket.
De nemcsak riválisok érkeztek, hanem erősítés is, Tóth Tímea. A Vác balátlövője Ábrahám Szilvia helyére, gyógyult könyökkel (e sérülése miatt nem vett részt kezdettől az Eb-n) és „ide nekem az oroszlánt is” hangulatban jött meg szombat este, és amint betoppant a csapatok szálláshelyére, az előcsarnokban tartózkodó svédek körében komoly riadalmat keltett. Ezt ő maga is örömmel érzékelte és belépőként kijelentette: „Eleget pihentettem a könyökömet, ez nagyon jót tett neki, most semmi fájdalmat nem érzek. Arra viszont esélyt igen, hogy három mérkőzést is megnyerjünk, és bejussunk az elődöntőbe.”
Tóth ehhez a 22. perctől járulhatott hozzá tettekben is, ekkor lépett ugyanis először pályára az Eb-n. A kétirányítós játék Szucsánszkival és Kovacsiccsal addig jól működött,
9-9-re álltunk, mert a túloldalon a hórihorgas Pidpalova szépen megszórta magát, a délelőtti tréningen Marczinka Zoltán másodedző hiába szimulálta padra állva a löketeit. A magyar akciókat ellenben csapatmunka és közteherviselés jellemezte, ami szünetre 14-12-es előnyt ért.
Aztán már hamarosan 18-14-est, de innentől lanyhult a koncentráció és a Hakons Hall kapufáiban is rég tettek ekkora kárt, mint tegnap Vérten és Tomori. A 46. percre az ukránok 20-20-ra egyenlítettek, és ekkor kizárólag Herr Orsolya bravúrjain múlt, hogy nem fordítottak. Mellette elsősorban Szucsánszki Zitának köszönhető, hogy sikerült kiizzadni a végül 26-25-ös sikert, amit ő így kommentált: „Rossz felfogásban kezdtünk, túlságosan felmásztunk az ukránok falára, a második félidőben pedig kapusaink tartották bennünk a lelket, főleg az ő érdemük ez a győzelem.” Ezt maga Pidpalova is elismerte, hiszen azt mondta: „Ha nincs Herr, mi nyerünk, de sajnos volt, és a két döntő lövést megfogta.”
A napot záró skandináv belharcra a hazaiaknak a svédek mellett váratlan ellenfelük akadt: egy emésztőszervi vírus tizedelte a csapatot, amelyet nagy tisztesség ért, hiszen V. Harald norvég király Lillehammerbe látogatva tekintette meg „birodalma” kézilabdás királynőit, akiket meglepetésre 24-19-re detronizáltak a svédek.
Tegnapi eredmények. Franciaország–Hollandia 23-21, Magyarország–Ukrajna 26-25, Svédország–Norvégia 24-19.
Őrizetbe vették Magyar Péter erőszakra buzdító akciócsoportjának vezetőjét