Évi 300, összesen 900 milliárd forintot szán a kormány az elkövetkező három évben vállalkozásfejlesztésre. A hamarosan megjelenő, uniós pénzekből finanszírozott pályázatokon azon cégek a legesélyesebbek a sikerre, amelyek adózó munkahelyet hoznak létre vagy őriznek meg – jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára tegnap a Világgazdaság című lap konferenciáján. A jelenlegi bonyolult pályázati rendszert sokkal egyszerűbb és négy éven keresztül változatlan feltételekkel működővel váltja fel a 2011. január 15-én induló Új Széchenyi-terv. A cél a pénzek hatékonyabb elosztása mellett olyan struktúra létrehozása, amelyben a pályázatokat a vállalkozók akár saját maguk is elkészíthetik.
Mostanáig huszonkétféle hitel- és garanciavállalási termék között kellett eligazodni a vállalkozóknak, ezt az Új Széchenyi-terv három pályázati modellel váltja fel. A kis öszszegű technológiafejlesztésre a beruházás 65 százaléka erejéig 1–15 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. Teljes körű technológiafejlesztésre 15–100 millió közötti összeg igényelhető a beruházási összeg feléig. Az egészségipar és a zöldberuházások területén szintén 65 százalék erejéig igényelhetők uniós pénzek, s ennek összege 15–200 millió forint közötti lehet. Az országos jelentőségű nagyberuházásoknál akár egymilliárd forintos támogatás is elnyerhető, igaz, ez legfeljebb 30 százaléka lehet a teljes költségnek.
Az államtitkár kiemelte a kistérségek és városi önkormányzatok által elnyerhető versenyképességi forrásokat, amelyeket egy-egy régió összefüggő fejlesztésére szánnak. Ezek, a például az ipari parkok fejlődését elősegítő programok olyan átfogó fejlesztéseket céloznak meg, amelyek több, egymással összefüggő gyártási lépcső kialakítását, így a haszon nagyobb részének helyben maradását szavatolják. A megújuló pályázati rendszer eredményeként 2014-ig a kormány 150 ezer új munkahely létrejöttével számol.
A kis- és közepes vállalkozásokat előtérbe helyező Új Széchenyi-terv pályázatain kívül más forrásokból is tőkéhez juthatnak a kisebb cégek, amelyek az elmúlt három év visszaesése után jövőre ismét képesek lesznek új tőkét magukhoz vonzani. A Start Tőkegarancia Zrt. adatai szerint tavaly ugyan mindössze 1,6 milliárd forint értékű új tőke érkezett a hazai kkv-khoz, jövőre viszont ennek többszöröse várható. A nemrég elindult Jeremie-programban ugyanis jövőre legkevesebb 4-5 milliárd forintnyi friss tőke kerülhet a hazai kisvállalatok vérkeringésébe. Ez a projekt különösen a feltörekvő vállalkozásokat segíti, hiszen csak öt évnél fiatalabb cégeknek nyújtható az alapból támogatás. Ugyanakkor a hazánkra jellemző egyenlőtlen fejlődést is igyekszik kiküszöbölni: a legfejlettebb központi régió nem részesülhet Jeremie-támogatásban.
Mindezek a cégvezetők várakozásaiban is megmutatkoznak. Az előzetes számítások azt jelzik, hogy három év visszaesést követően a hazai kkv-k reményteljes év elé néznek. – Fordulóponthoz érkezett a kkv-szektor beruházási hajlandósága, s az elmúlt évekhez képest jelentős élénkülést mutat – jelentette ki Németh László, a bank marketingfőosztályának vezetője, ismertetve a kisvállalkozások körében végzett kutatásukat. A kétmilliárd forintos éves forgalmat el nem érő vállalkozások beruházási kedvét vizsgáló szakemberek arra jutottak, hogy azok 2008-ban kerültek mélypontra, amikor alig 60 százalékuk készült valamiféle beruházásra. A világméretű visszaesés idején ugyanis a cégvezetők a kiadások csökkentését általában a fejlesztések elhalasztásával kezdték. A hétszáz kisvállalati vezető véleményének összegzése azt mutatja, hogy az elmúlt két évben elodázott, leginkább gép-, berendezés- és járműberuházásának pótlása az éledező harmadik negyedévet követően az idei utolsó negyedévben, de még inkább jövőre lehetséges.
A válságban is van bővülés. A növekedés lehetőségét igazolja, hogy a fejlődő kkv-ket elismerő idei Pegazus-díj „feltörekvő” kategóriájának nyertese az online fizetési szolgáltatásokat nyújtó Escalion Hungary Kft. 2007–2009 között tizenháromszorosára növelte árbevételét. A 2,5 milliárd fölöttieket rangsoroló „piacvezető” kategória első helyezettje, az energiaipari irányítástechnikai rendszereket szállító Prolan Irányítástechnikai Kft. pedig két év alatt 71 százalékkal gyarapította árbevételét.
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin