Kilencszázmilliárd a vállalkozásoknak

Évente háromszázmilliárd forintot osztanak el az Új Széchenyi-tervben, s az egyszerűsödő pályázatokat akár a vállalkozók is megírhatják. A kormány 2014-ig százötvenezer új munkahelyet remél a megújított pályázati rendszertől.

Hajdú Péter
2010. 12. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évi 300, összesen 900 milliárd forintot szán a kormány az elkövetkező három évben vállalkozásfejlesztésre. A hamarosan megjelenő, uniós pénzekből finanszírozott pályázatokon azon cégek a legesélyesebbek a sikerre, amelyek adózó munkahelyet hoznak létre vagy őriznek meg – jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára tegnap a Világgazdaság című lap konferenciáján. A jelenlegi bonyolult pályázati rendszert sokkal egyszerűbb és négy éven keresztül változatlan feltételekkel működővel váltja fel a 2011. január 15-én induló Új Széchenyi-terv. A cél a pénzek hatékonyabb elosztása mellett olyan struktúra létrehozása, amelyben a pályázatokat a vállalkozók akár saját maguk is elkészíthetik.
Mostanáig huszonkétféle hitel- és garanciavállalási termék között kellett eligazodni a vállalkozóknak, ezt az Új Széchenyi-terv három pályázati modellel váltja fel. A kis öszszegű technológiafejlesztésre a beruházás 65 százaléka erejéig 1–15 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. Teljes körű technológiafejlesztésre 15–100 millió közötti összeg igényelhető a beruházási összeg feléig. Az egészségipar és a zöldberuházások területén szintén 65 százalék erejéig igényelhetők uniós pénzek, s ennek összege 15–200 millió forint közötti lehet. Az országos jelentőségű nagyberuházásoknál akár egymilliárd forintos támogatás is elnyerhető, igaz, ez legfeljebb 30 százaléka lehet a teljes költségnek.
Az államtitkár kiemelte a kistérségek és városi önkormányzatok által elnyerhető versenyképességi forrásokat, amelyeket egy-egy régió összefüggő fejlesztésére szánnak. Ezek, a például az ipari parkok fejlődését elősegítő programok olyan átfogó fejlesztéseket céloznak meg, amelyek több, egymással összefüggő gyártási lépcső kialakítását, így a haszon nagyobb részének helyben maradását szavatolják. A megújuló pályázati rendszer eredményeként 2014-ig a kormány 150 ezer új munkahely létrejöttével számol.
A kis- és közepes vállalkozásokat előtérbe helyező Új Széchenyi-terv pályázatain kívül más forrásokból is tőkéhez juthatnak a kisebb cégek, amelyek az elmúlt három év visszaesése után jövőre ismét képesek lesznek új tőkét magukhoz vonzani. A Start Tőkegarancia Zrt. adatai szerint tavaly ugyan mindössze 1,6 milliárd forint értékű új tőke érkezett a hazai kkv-khoz, jövőre viszont ennek többszöröse várható. A nemrég elindult Jeremie-programban ugyanis jövőre legkevesebb 4-5 milliárd forintnyi friss tőke kerülhet a hazai kisvállalatok vérkeringésébe. Ez a projekt különösen a feltörekvő vállalkozásokat segíti, hiszen csak öt évnél fiatalabb cégeknek nyújtható az alapból támogatás. Ugyanakkor a hazánkra jellemző egyenlőtlen fejlődést is igyekszik kiküszöbölni: a legfejlettebb központi régió nem részesülhet Jeremie-támogatásban.
Mindezek a cégvezetők várakozásaiban is megmutatkoznak. Az előzetes számítások azt jelzik, hogy három év visszaesést követően a hazai kkv-k reményteljes év elé néznek. – Fordulóponthoz érkezett a kkv-szektor beruházási hajlandósága, s az elmúlt évekhez képest jelentős élénkülést mutat – jelentette ki Németh László, a bank marketingfőosztályának vezetője, ismertetve a kisvállalkozások körében végzett kutatásukat. A kétmilliárd forintos éves forgalmat el nem érő vállalkozások beruházási kedvét vizsgáló szakemberek arra jutottak, hogy azok 2008-ban kerültek mélypontra, amikor alig 60 százalékuk készült valamiféle beruházásra. A világméretű visszaesés idején ugyanis a cégvezetők a kiadások csökkentését általában a fejlesztések elhalasztásával kezdték. A hétszáz kisvállalati vezető véleményének összegzése azt mutatja, hogy az elmúlt két évben elodázott, leginkább gép-, berendezés- és járműberuházásának pótlása az éledező harmadik negyedévet követően az idei utolsó negyedévben, de még inkább jövőre lehetséges.

A válságban is van bővülés. A növekedés lehetőségét igazolja, hogy a fejlődő kkv-ket elismerő idei Pegazus-díj „feltörekvő” kategóriájának nyertese az online fizetési szolgáltatásokat nyújtó Escalion Hungary Kft. 2007–2009 között tizenháromszorosára növelte árbevételét. A 2,5 milliárd fölöttieket rangsoroló „piacvezető” kategória első helyezettje, az energiaipari irányítástechnikai rendszereket szállító Prolan Irányítástechnikai Kft. pedig két év alatt 71 százalékkal gyarapította árbevételét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.