Kiteljesedett nyugdíjreform

A magán-nyugdíjpénztári rendszert átalakító újabb törvényjavaslat zárószavazása előtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter olyan módosító javaslatot terjesztett a Ház elé, amely a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozattervezetben szereplő vállalások – köztük az adómentesen felvehető hozam és az állami rendszerben vezetett egyéni számla – jogi hátterét teremtik meg.

Vészharang. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke levelet intéz a héten a Brüsszelben találkozó európai uniós állam- és kormányfőkhöz a nyugdíjak elszámoltathatóságára is kitérve – jelentette be tegnap a politikus szóvivője. Megerősítette, hogy Barroso ez ügyben, múlt pénteken telefonbeszélgetést folytatott Donald Tusk lengyel kormányfővel. A távirati iroda híradása szerint Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta: e kérdésben valóban közeledtek a felek álláspontjai, ám továbbra sincs szó a deficit számítási szabályainak módosításáról. Waldemar Pawlak lengyel gazdasági miniszter a Hír TV-nek az mondta, elképzelhető, hogy kihatott a magyar döntés a bizottság álláspontjának változására. Emlékeztetett rá, hogy 20 évvel ezelőtt, amikor bevezették ezeket a nyugdíjrendszereket, magunk mögött tudhattunk egy 20 éves folyamatos fejlődési időszakot, amiről mindenki azt hitte, hogy folytatódni fog. De közben előbb kilyukadt az internetes cégek lufija, majd beütött a 2008-as válság, ami megmutatta, hogy a tőkealapú nyugdíjrendszerek nem működőképesek. Hozzátette, Németországban a nyugdíjrendszer a generációk közti szolidaritás elvére, nem pedig az érzékeny tőkepiaci ingadozásokra épül. Marcin Mrowiec, a Bank Pekao vezető elemzője a Bloombergnek elmondta: „Magyarország döntése megkongatta a vészharangot. A bizottság vélhetőleg azt gondolja: a jelenlegi szabályozás, amely annyira elbátortalanítólag hatott a nyugdíjreformot végrehajtó országokra, még jobban elrettentheti azokat, amelyek egyelőre meg sem próbálták átalakítani nyugdíjrendszerüket.” Kósa Lajos a parlamentben a lengyel példa kapcsán közölte, az Európai Unió álláspontjának elvi vezérvonala nehezen kitapintható ebben az ügyben. (MN)

Tegnap 250 igen szavazattal, 53 ellenében és 43 tartózkodás mellett tegnap elfogadta az Országgyűlés a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. Igennel szavazott Nyakó István (MSZP) is. Az előterjesztés szerint a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagnak 2011. január 31-ig személyesen kell kérnie az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, ha továbbra is a kötelező rendszerben maradna. Ellenkező esetben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, az addigi befizetéseit pedig az a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fogja kezelni, amely az Államadósság-kezelő Központ alá tartozik majd. Tegnap olyan – zárószavazás előtti – módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, amely gyakorlatilag a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozattervezetben szereplő célok jogtechnikai megoldásait tartalmazza. Eszerint az állami rendszerbe viszszalépők korábban befizetett tagdíj-kiegészítései, illetve az esetleges reálhozamai is adómentesen felvehetők lesznek. Kormányrendeletben szabályoznák többek között a visszalépők portfóliójára és az egyéni számlákra vonatkozó szabályokat. A módosító indítvány rendelkezik arról is, hogy aki január végéig nem nyilatkozik, annak nyugdíjpénztári tagsága nem február 1-jén, hanem egy hónappal később, március 1-jén szűnne meg.
Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat szerint az alap irányító testülete öt tagból áll majd: a testület elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a szociálpolitikáért és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület tagja továbbá a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv vezetője. Ez a törvényjavaslat a harmadik eleme a kormány korábban ismertetett nyugdíjvédelmi programjának: első lépésben 14 hónapra, 2011. december 31-ig felfüggesztették a kötelező magánnyugdíjpénztárakba irányuló befizetéseket, majd második lépésben megteremtették az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés feltételeit.
A hazai magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség pénteken közleményben tudatta, hogy soron kívüli eljárást kértek az Alkotmánybíróság (AB) elnökétől a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényekkel kapcsolatos beadványaik elbírálására.
Szintén késő estébe nyúlt a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozattervezet általános vitája. Az Orbán Viktor miniszterelnök, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Lázár János frakcióvezető által jegyzett indítvány – amely korábban született meg, mint a tegnap benyújtott Matolcsy-féle módosító javaslat – garantálná a 2011. január 31-ig a magánpénztárakból az állami rendszerbe átlépő tagoknak az egyéni számlavezetés intézményét, a befizetések értékállóságát, a magánnyugdíjpénztárban elszenvedett veszteségek jóváírását és az ott esetlegesen elért reálhozam – felvétele esetén is – adómentességét. A kormánypárti képviselők előterjesztésében az is szerepel, hogy ki kell vizsgálni a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit is. A múlt héten még olyan hírek láttak napvilágot, hogy a Fidesz kezdeményezi, hogy a házszabálytól eltéréssel ne csak a vitára kerüljön sor, hanem szavazzanak is a politikai nyilatkozattervezetről. A legnagyobb kormánypárt parlamenti képviselőcsoportja erre végül nem tett javaslatot, így valószínűleg jövő hétfőn kerül majd sor a voksolásra.
Tukacs István (MSZP) interpelláció formájában támadta a nyugdíjvédő politikai nyilatkozattervezetet. A képviselő szemét főleg az a kitétel szúrta, amely szerint ki kell vizsgálni a magánkasszák gazdálkodását. – Ha meg akarják nyugtatni az embereket, akkor ne nyúljanak a nyugdíjpénztári megtakarításokhoz! – fordult kormánypárti kollégáihoz a politikus. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában úgy fogalmazott, az a cél, hogy ne gazdasági érdekcsoportok rendelkezzenek a nyugdíjbefizetések felett. Olyan rendszert kell létrehozni, tette hozzá, amely nem üt a GDP 1,5 százalékát kitevő lyukat a büdzsén, és a kiadási oldal nem haladja meg a bevételit. Arról is beszélt, hogy Horn-kormány idején a piacgazdaság elveivel öszszeegyeztethetetlen módon jutottak biztos ügyfélkörhöz a magánpénztárak.
Kósa Lajos parlamenti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a kormányoldal nyugdíjmentő törvénycsomagja nélkül nem lehetne megfékezni a magyar állam külső adósságállományának a robbanásszerű növekedését, ami rövid távon is ellehetetlenítené az országot és az embereket. A Fidesz alelnöke közölte: nem Magyarország az egyetlen olyan ország, amely nyugdíjügyben ilyen lépésekkel kísérletezik. Példaként említette Írországot, ahol – mint mondta – a bankrendszer válsága miatt az ír magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a bankrendszer konszolidációjára lehetett fordítani. Őket ezért megdicsérték, minket letoltak, leminősítettek.
Az országgyűlési képviselők szintén lapzártánk után szavaztak azokról a módosító indítványokról is, amelyeket a nők negyvenévnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő törvényjavaslathoz nyújtottak be.