A szakértő lapunknak nyilatkozva azt állítja, nem ő szerepel a felvételen, s mint fogalmaz: „igaztalan, csalárd és aljas minden kísérlet, ami a magyar államot bele akarja keverni az ügybe”. A történet előzménye, hogy a Washington Posthoz került egy videofelvétel, amelyen a cikk szerzője szerint Katona Magda látható, amint azt ígéri: kenőpénzért cserébe segít manipulálni az afgán parlamenti választások eredményét.
Katona Magdát az Afganisztánért Alapítvány delegálta a szeptember 18-i választásokra, ám az újság tudósítója azt közli, a magyar nő ezt a lehetőséget illegális pénzszerzésre használta fel. Mint állítja, Katona Magda a felvétel tanúsága szerint elfogadja a felajánlott kétezer dollárt, de további hatezret vár még a segítségéért. Egyben biztosítja a vele tárgyaló férfit, hogy más külföldi megfigyelők is hajlandók segíteni kenőpénzért cserébe. Katona Magda szerint választási megfigyelőként nem is lett volna lehetősége az eredmények befolyásolására.
*
Egy-egy mandátum ára nem nyolcezer dollár, hanem több millió, ezek a pénzek pedig nem aktatáskákban, hanem kajmán-szigeteki bankszámlákon cserélnek gazdát – állítja Katona Magda. Az őt ért vádaknak szerinte politikai okai vannak, ugyanis egy afgán kollégájával közösen éppen most adták be az általuk alapítandó kül- és biztonságpolitikai kutatóintézet létrehozásához szükséges kérelmeket. Ez a központ pedig sokaknak az útjában lehet. Kérdésünkre, miszerint a tervezett intézmény, valamint maga az Afganisztánért Alapítvány pontosan miből tartja fenn magát, Katona Magda azt felelte: az országban tevékenykednek húsz éve, támogatásokat pedig nemzetközi szervezetektől kapnak. További részleteket azonban nem árult el erről.
A Külügyminisztérium Sajtó Főosztályának vezetője, Pataki Eszter közölte, a tárcának nincs kapcsolata Katona Magdával, s egyelőre nem kaptak hivatalos megkeresést az afgán hatóságoktól. „Ezzel együtt – fogalmaz – sajnálatosnak és elítélendőnek tartjuk, hogy az Afganisztánban komoly szerepet vállaló Magyarország neve ilyen kontextusban merült fel.”
Mint megtudtuk, a külügyi tárca az előző kormány idején azonban jelentős anyagi segítséget nyújtott az alapítványnak. 2005-ben a Nemzetközi fejlesztési együttműködés pályázat keretében ötmillió forint támogatást kapott a Demokrácia-projekt az afganisztáni politikai pártok kapacitásának bővítésére című kérelmük, 2008-ban pedig a NATO kommunikációs stratégiához kapcsolódó támogatások igénybevételére című pályázatból jutott 340 ezer forint az alapítványnak.
A központi támogatás ténye meglepő annak fényében, hogy Afganisztánban is tevékenykedő hazai segélyszervezetek vezetői korábban jelezték a minisztériumnak, vádaskodásaival Katona Magda kint dolgozó magyar állampolgárok életét veszélyezteti. Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vezetője azt mondja, Katona Magda szervezetüket feljelentette az afgán belügyminisztériumnál, azt híresztelve, hogy hittérítést végeznek a mozlim országban. Ezek a vádak teljesen valótlanok, ám annál veszélyesebbek, ezért az ökumenikus segélyszervezet elhatárolódik Katona Magda mindennemű tevékenységétől – szögezi le Lehel László. Kifejti, tíz éve vannak jelen Afganisztánban, ahol programjaik révén komoly elismertségre tettek szert – legutóbb egy szakiskolát építettek –, egy ilyen eset azonban rányomhatja bélyegét a magyarokra. Ugyanerről számol be Szenczy Sándor, a baptista szeretetszolgálat elnöke, szavai szerint Katona Magda őket is hittérítéssel vádolta meg. Amit tett, nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel – teszi hozzá a vezető. Lehel László és Szenczy Sándor is azt mondja, évek óta nem vesznek részt olyan rendezvényeken, ahol Katona Magda is jelen van. A hölgy tagadja, hogy valaha is bajba akart volna sodorni bárkit is.
A magyar szakértővel körülbelül két éve még együttműködött a Demokratikus Átalakulásért Intézet, pályázati pénzekből ők is finanszírozták az Afganisztánért Alapítvány munkáját. Ám Gyarmati István, az intézet vezetője úgy fogalmaz, „nem volt kellemes vele a munkalégkör”, így a személyiségbeli problémák miatt megszakították vele a kapcsolatot.
Megjegyzés. Lapunk – ahogy más magyar újságok is – 2003 és 2004 között Afganisztánnal kapcsolatban Katona Magda több írását is közölte. A szerkesztők a pastu nyelven is beszélő Katona Magdát Afganisztán kérdéskörében jól értesültnek és a témát jól áttekintő szakírónak ismerték meg. A kéziratok színvonalának romlása és más nézeteltérések miatt azonban a szerkesztőség a kapcsolatot a szerzővel 2004 nyarán megszakította.
origo.hu
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin
