Először rendezik az EBESZ csúcstalálkozóját Európa földrajzi határain kívül. Egyúttal ez a legnagyobb politikai-diplomáciai esemény, amelynek egy közép-ázsiai volt szovjet köztársaság ad otthont. A szervezet soros elnökségét adó Kazahsztán sikerként könyvelheti el, hogy egy évtized után sikerült csúcsértekezletet tartani. A megbeszélésen 28 államfő, köztük a felszólalásában a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét hangsúlyozó Schmitt Pál magyar elnök és 10 kormányfő vesz részt.
Megnyitóbeszédében a megújulást szorgalmazva Nurszultan Nazarbajev kazah elnök arra szólította a résztvevőket, hogy szánjanak nagyobb szerepet az 56 országot tömörítő szervezetnek a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a gazdasági válságok okozta problémák kezelésében. A tagállamok vezetői sorra csatlakoztak a hidegháború idején a párbeszéd erősítésére létrehozott szervezet határozott reformjának követeléséhez. „Korszerűsíteni kell az EBESZ-t, annak munkastílusát és cselekvési formáit” – mondta Dmitrij Medvegyev. Az orosz államfő szerint nyíltan be kell ismerni, hogy a szervezet veszített tekintélyéből, s megújításához világos szabályok kellenének. Francois Fillon francia kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a szervezet reformjának a sokkal nagyobb hatékonyságot és a gyorsabb cselekvés képességét kell szolgálnia. A konfliktusok korai előrejelzésének jelentőségét hangsúlyozta a maga részéről Herman Van Rompuy, az EU elnöke is. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az EBESZ megújításához az alapelvek megerősítésére és konkrétabb cselekvési tervre van szükség. Clinton asztanai fellépését erősítette, hogy Fehéroroszország a csúcson közölte, 2012-re felszámolja magasan dúsított uránkészletét, csatlakozva ezzel Barack Obama amerikai elnök kezdeményezéséhez. Szjarhej Martinau fehérorosz külügyminiszter azután jelentette be a lépést, hogy találkozott az amerikai diplomácia vezetőjével.
origo.hu
40 liter benzinnel, a gyalogosok között, a járdán áthajtva parkolt le Magyar Péter - fotó
