Minszk érdekelt a magyar elnökség sikerében

Minszk bízik abban, hogy a magyar uniós soros elnökség, majd az ezt követő lengyel hozzájárul az európai politika keleti vektorának erősítéséhez. Ezzel csak nyerhet Belarusz, az Európai Unió, Oroszország és a posztszovjet térség más országai is. Szintén kiváló lehetőség ez Magyarország számára. Az érdekegyezés nyilvánvaló, ezért kívánom, hogy Budapestnek legyen elég ereje végigvinni elképzeléseit – fogalmazott lapunknak nyilatkozva Valerij Voronyeckij belorusz külügyminiszter-helyettes.

Lukasenko figyelmeztet. Nem leplezte csalódottságát országa és az Európai Unió kapcsolatait illetően a minap a francia Le Figarónak nyilatkozva Alekszandr Lukasenko belorusz elnök. Mint az államfő fogalmazott, Fehéroroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy normális kapcsolatokat ápoljon szomszédaival. Kész tanulni az Európai Uniótól is, de csak olyan dolgokban, amelyek nem ütköznek az ország érdekeivel, s így nem okoznak problémát. Az unió politikája azonban az elnök szerint az állandó nyomásgyakorláson alapszik. Mint fogalmazott, sokszor olyan feltételeket igyekeznek országára kényszeríteni, amelyek nem szolgálják Belarusz érdekeit. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Európa maga is kontraproduktívnak tartja a Fehéroroszországgal szemben bevezetett szankciókat. „Ha Európa meg akarja várni a választások végeredményét, ám tegye, mi kivárjuk!” – fogalmazott Lukasenko, hozzátéve, Európának azonban tisztában kell lennie azzal, hogy az új elnök a nép akaratából vezeti majd Belaruszt. A december 19-én esedékes elnökválasztás kapcsán a Belaruszt 16 éve vezető Lukasenko aláhúzta, hogy nem méltók a jelöltségre azok, akik szerint a jelenlegi kampány csupán illúzió. „Ezért a posztért meg kell harcolni!” – húzta alá, megjegyezve, hogy az egyes ellenfeleiből áradó gyűlölet taszítja a választókat. Szakértők szerint a négy éve 82,6 százalékkal diadalmaskodó Lukasenko a választások biztos esélyese, sokak szerint azonban várható nagy fölénye túlzottnak tűnik. A belorusz elnök most sem hagyta ki a lehetőséget, hogy odaszúrjon Moszkvának. Azzal vádolta az orosz vezetést, hogy az két jelöltet is támogat anyagilag. Úgy vélte, Oroszország saját katonai, politikai, stratégiai céljait követve ugyanazt a hibát követi el Belarusszal kapcsolatosan, mint az EU. „Tudomásul kell venni végre a szuverén belorusz állam és nép létezését!” – figyelmeztetett mindenkit.

Budapest és Minszk kapcsolatainak új lendületet adhat a magyar uniós soros elnökség. Milyen helyet foglal el térségünk, benne Magyarország a belorusz külpolitikai gondolkodásban?
– Tiszteletre méltót. Magyarország aktivitása, súlya Közép-Európában ismert, s az is, hogy fontos szerepet játszik az unió keleti és balkáni politikájának alakításában. Belarusszal egyébként Magyarországot történelmi szálak is összekapcsolják még a Litván Nagyhercegség idejéből, amikor is Báthory István király alatt hosszú ideig perszonálunióban éltünk. A történelemben nincsenek véletlenek, a közös kultúra és érdekek, valamint a geográfiai adottságok összekötik a népeket. Ezek a közös érdekek ma is megvannak, még ha sokáig el is hallgatták őket.
– Mely területeken sikerült az utóbbi években előrelépni, s mit tart a legfőbb kihívásnak?
– Gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataink évről évre erősödnek. Ebben az évben belorusz kulturális napokat tartottak Budapesten, s jövőre magyar napok lesznek Minszkben. E téren még sok a tennivalónk, s az is tény, hogy társadalmaink keveset tudnak egymásról.
– S milyen lehetőségeket tud Fehéroroszország felvillantani az üzleti szféra előtt?
– A magyar üzletemberek számára is vonzó lehet, hogy Fehéroroszországba lépve egy 170 milliós piacon, az Oroszországgal és Kazahsztánnal közös vámunióban találják magukat. Fontos szempont lehet az is, hogy az Európai Bizottság jelentése szerint a posztszovjet térség országai közül eddig csak Azerbajdzsán és Belarusz jutott túl a recesszión. A GDP növekedése nálunk az év első tíz hónapjában 6,8 százalékos volt. Baku elsősorban az energiatartalékokra, míg Minszk a belső humán- és termelői potenciáljára alapozva tette ezt. Ehhez még anynyit tennék hozzá, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket tesz a gazdasági szféra liberalizálása érdekében, s az IMF rangsorában a befektetői környezetet tekintve az utóbbi két évben a 123. helyről az 58.-ra lépett elő, s a cél immár az első harmincba kerülés.
– Nem tart attól, hogy ezt a növekedést, s a vámunióban rejlő lehetőségeket is ronthatja, hogy az utóbbi időben látványosan megromlott Minszk és Moszkva viszonya, ami Európa és Oroszország közeledését látva még problémákat is okozhat Fehéroroszországnak? Immár például két oldalról bírálják élesen a belorusz demokrácia állapotát. Miért e szláv viszály?
– Ez a nézeteltérés átmeneti, Belarusz nemcsak Oroszországgal, hanem az Európai Unió s más térségek országaival is szorosabbra kívánja fonni a kapcsolatait. Erősíteni kívánjuk politikánk európai vektorát vagy diverzifikálni kívánjuk például az energiaimportot, de ezek a törekvések nem Oroszország, a régió nagyhatalma ellen irányulnak. Szomszédunk nyugtalansága nem megalapozott, hiszen Moszkva Minszk legfőbb stratégiai partnere.
– Az eddiginél jobban ráirányíthatja a figyelmet az unió keleti szomszédságára, hogy Magyarország után Lengyelország elnököl az Európai Unióban. Mennyire elégedett az unió keleti partnerségi programjával?
– Nézze, e program tartalmi szempontból még bőven hagy maga után kívánnivalót. Konkrét projektek megvalósításáról még nem beszélhetünk. Szomszédainkkal, Litvániával és Ukrajnával kidolgoztunk 19, többek közt e régió energiabiztonságát célzó, a tranzittal vagy a gazdaságaink vonzóbbá tételét segíteni hivatott programot, ám az EU e területeken egyelőre nem kész az együttműködésre. Brüsszel azt hangoztatja, hogy a keleti partnerség elsősorban politikai program, amely európai perspektívát kínál e hat országnak. Több konkrétumot várunk. Ilyen lehetne például a beutazás megkönnyítése az Európai Unió országaiba. Nincs értelme európai értékekről beszélni, ha polgáraink nem utazhatnak szabadon!
– Belarusz megítélését, az európai integráció esélyeit jelentős mértékben befolyásolja a decemberi elnökválasztás lefolyása. Látva a kampányt, önkéntelenül is felmerül a kérdés, egyáltalán ezt akarja Fehéroroszország?
– Belarusz jelenleg nem tűzi ki közvetlen célként maga elé az uniós tagságot. Mi fejlődő és demokratikus szuverén államot építünk. Egy a franciaországi Bresttől a belorusz Breszten át Vlagyivosztokig terjedő egységes és biztonságos Európa megteremtésében vagyunk érdekeltek. Belarusz ebben a közeledésben fontos összekötő kapocs. S mindenkinek érdeke, hogy ez a láncszem erős legyen. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha Fehéroroszország szuverenitását mindenki tiszteletben tartja.