Össze kell fogni a jövő értelmiségét

Nem elég tehetségesnek lenni, a fiataloknak azt is meg kell tanulniuk, hogy egy jó ötlet mellé hogyan lehet eszközt és forrást szerezni – állítja Kristóf Péter, a Lakitelek Népfőiskola Szent-Györgyi Albert Kollégium néven induló képzésének szervezője. A program célja a fiatal értelmiségi nemzedék összefogása, valamint olyan tudással és kapcsolatrendszerrel történő felvértezése, amely szilárd alapot biztosít számukra kiemelkedésükhöz, eredményeik össztársadalmi szintű hasznosulásához.

Mizsei Bernadett
2010. 12. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Milyen nehézségekkel kell szembenézniük ma Magyarországon azoknak a fiataloknak, akik tudományos kutatásra adják a fejüket?
– A pályájuk nehezen kiszámítható. Hazánkban van ugyan egy nagyon jó szellemi „alapanyag”, de a tudományos, kutatási és oktatási intézményrendszer nehezen tudja megragadni és itthon tartani a fiatalokat. A külföld csábító-elszívó hatása nagyon erős.
– Több országban irigykedve tekintenek a kissé hanyatló, de még mindig világszínvonalú magyar felsőoktatási rendszerre.
– A magyarok tárgyi tudása sokszor alaposabb nyugati kollégáikénál, de nehezebben tudják azt elhelyezni egy rendszerben. Márpedig a tudomány kalákában épül. A nyelvtudás sajnos még ma is sok esetben hiányos. Amíg valaki nem képes arra, hogy gondolatait angolul leírja, előadja, publikálja, nem figyel fel rá senki. Hiába van szó világújdonságról, ha arról csak néhány millió ember hall vagy olvas.
– Miért tartják fontosnak, hogy összekovácsolják a fiatal magyar értelmiséget?
– A képzéssel párbeszédet szeretnénk kezdeményezni a különböző tudományterületeken alkotó fiatalok és a nagy tapasztalattal és társadalmi elismertséggel rendelkező kutatók, szakemberek, közéleti személyiségek között. Az összetartozás élménye pótlólagos szellemi energiákat képes felszabadítani, ami értékes gondolatok indukálását eredményezi.
– Kiknek a jelentkezését várják?
– Tudományterülettől függetlenül mindazon fiatal értelmiségiek jelentkezését várjuk december 31-ig, akik hivatást és kedvet éreznek a tudományos, szellemi és kulturális közéletben való erkölcsös és professzionális részvételre, és ismereteket kívánnak szerezni e téren. Az érdeklődők minden fontos információt megtalálhatnak a www.sza-kollegium.hu portálon.
– Hogyan épül fel a képzés?
– A képzés négy szemeszter alatt tíz lakiteleki hétvégét takar. Négy fő területtel foglalkozunk majd: innovációmenedzsment, tudománykommunikáció, kutatásmódszertan, tudománypolitika. Ezek abban segítenek a résztvevőknek, hogy megtanulják, hogyan juthatnak anyagi forrásokhoz, hogyan tudják ötleteiket, elképzeléseiket megméretni és bemutatni, milyen jogi eszközeik vannak azok megvédésre, vagy milyen intézmények, valamint szervezetek foglalkoznak tevékenységeik támogatásával, irányításával, szabályozásával.
– Kik tartják majd az előadásokat?
– Előadóknak olyan elismert tudósokat és szakembereket kértünk fel, akik személyes életpéldájukkal, tudásuk és tapasztalataik átadásával lesznek a résztvevők segítségére. A tematika összeállításában segítséget nyújtott Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének korábbi elnöke, Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke és Mosoni-Fried Judit, az MTA Kutatásszervezési Intézetének igazgatóhelyettese.
– Miből finanszírozzák a képzést? Kell-e fizetniük a jelentkezőknek?
– A Népfőiskola Alapítvány ösztöndíjjal támogatja a jelentkezőket, akiknek csupán 4500 forinttal kell kiegészíteni egy-egy hétvégét. A teljes kétéves képzés költsége így ötvenezer forint alatt marad.
– Miért hasznos az ország számára, ha tudós nemzetté válunk?
– Egy mondás szerint a tudósok voltak a világ első globalistái, vagyis ők már évszázadokkal ezelőtt kapcsolatban álltak egymással, levelet és így gondolatot cseréltek a világ másik végén élő kollégáikkal. Valamikor a magyarokat a Nobel-díjasok nemzetének nevezték, ami megerősíti azt a tényt, hogy egy országot a tudósairól is megítélnek. Ezért is fontos, hogy itthon jelentős eredmények szülessenek. A szürkeállomány Magyarországon tartása, valamint hazahívása mellett szól egy olyan praktikus érv is, hogy ha már sok millió forintot költöttünk a diákok képzésére, akkor itthon kamatoztassák azt a tudást, amivel hazánknak szerezhetnek maradandó hírnevet.
– Vagyis egy komoly tudós- és tudáskoncentráció gazdasági fellendülést hozhat az országnak?
– Mindenképpen motorja tud lenni. A Magyarországra betelepülő multinacionális cégek sok esetben összeszerelő üzemeket hoztak létre, ami hozzáadott értéket nem termel. Ha anyagi forrása nincs az országnak, de jelentős tudástőkével rendelkezik, az vonzó lehet a külföldi befektetők számára. Így a tudományos emberfők kiművelésére fordított összegek hatványozottan képesek megtérülni és gyümölcsöt hozni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.