Polt Péter lett a legfőbb ügyész

Az Országgyűlés tegnap legfőbb ügyésszé választotta Polt Pétert. A vádhatóság vezetője december 14-én foglalja el hivatalát; Kovács Tamás egy nappal korábban tölti be 70. életévét, így a hatályos szabályozás szerint véget ér megbízatása.

Jövő év végéig Át kell alakítani a választókerületek határait. Az Alkotmánybíróság (AB) szerint alkotmányellenes az országgyűlési egyéni választókerületek jelenlegi szabályozása, ezért a testület 2011. december 31-i határidővel megsemmisítette az egyéni választókerületeket meghatározó 1990-es minisztertanácsi rendeletet – közölte a testület sajtófőnöke, Sereg András. Az AB szerint nem elegendő rendeleti szinten szabályozni a választókerületek területét, mivel azoknak meghatározó befolyásuk van az egyéni jelöltekre leadható szavazatok súlyára, az pedig kihat a választójogra. Emiatt az Országgyűlésnek törvényben kell szabályoznia a kérdést. Az AB hétfőn meghozott határozatában alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette a minisztertanácsi rendelet mellett az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény és a választási eljárási törvény azon rendelkezéseit, amelyekben felhatalmazzák a kormányt, hogy az országgyűlési egyéni és területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.

Marad az egy kamara? Gulyás Gergely szerint az új alkotmánykoncepció végleges szövegében várhatóan már csak az egykamarás parlament marad benne. Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke tegnap újságíróknak úgy nyilatkozott: a testületben jelentős többségben vannak azok, akik az egykamarás parlament mellett teszik le a voksukat. Szerinte a koncepció végleges változatában már csak ez marad benne.

Polt Péter mandátuma kilenc évre szól, de feladatait addig láthatja el, ameddig a Ház – kétharmados többséggel – meg nem választja hivatali utódját. A korábbi szabályozástól eltérően a legfőbb ügyész nem lesz interpellálható. Nemcsak a kormánypártok, hanem több ellenzéki képviselő is támogatta Poltot. A Fidesz és a KDNP tagjai összesen 263-an vannak, a kétharmados küszöb 258 fő. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter külföldi útja miatt nem vett részt a szavazáson; feltételezve, hogy a többi fideszes és KDNP-s mindegyike igennel voksolt, akkor még az ellenzéktől is legalább kilenc támogató szavazatot kapott Polt Péter. További érdekesség, hogy – több más ellenzéki képviselő mellett – Gyurcsány Ferenc sem vette fel a szavazólapot. A szavazás előtt kivétel nélkül mindegyik ellenzéki párt úgy nyilatkozott, hogy elutasítják a jelölt személyét.
Az Országgyűlés tegnap elfogadta az egyes rendészeti tárgyú törvények módosítását, amelynek értelmében a jövőben szélesebb körben lehet használni a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés eszközét. A javaslat szerint emellett a rendőrség a jövőben bírói engedéllyel nemcsak a számítógéppel továbbított, hanem az azon tárolt adatokhoz is hozzáférhet. A törvényben Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára kimondták, hogy a jövőben három egyenrangú, egymástól független és a belügyminiszter közvetlen felügyelete alá tartozó rendőri szerv, a hagyományos rendőri feladatokat ellátó rendőrség, a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó fegyveres és titkosszolgálatok tagjainak belső ellenőrzését végző Nemzeti Védelmi Szolgálat, illetve a kiemelt tisztviselők személyi védelmét és a terrorelhárítást is ellátó Terrorelhárítási Központ veszi át. A jogszabálynak voltak olyan részei, amelyek a jelen lévő képviselők kétharmados támogatását tették szükségessé.
Mivel a közszférában dolgozóknak sem jár 13. havi juttatást, ezért a fideszes Lázár János kezdeményezte, hogy a szolidaritás elvét alkalmazva töröljék el a közjogi méltóságok, így a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke plusz egyhavi juttatását. 322 képviselő támogatta az elképzelést, mindössze ketten szavaztak ellene. Döntöttek a Jobbik azon kezdeményezéséről is, hogy Grosics Gyula és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás labdarúgói a nemzet sportolói legyenek. A parlament egységesen, 327 szavazattal támogatta az előterjesztést.
Az Országgyűlés tegnap megválasztotta a Kolontár melletti vörösiszap-katasztrófát vizsgáló országgyűlési bizottság tisztségviselőit és tagjait. A testület elnöke Kepli Lajos (Jobbik), alelnöke pedig Gőgös Zoltán (MSZP) lett. Az Országgyűlés támogatta azt az előterjesztést is, amely értelmében a MÁV gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság alelnöke Jávor Benedek (LMP) lett.
Az agrárkamarai rendszer átalakítását felügyelő megbízottat nevez ki a vidékfejlesztési miniszter a parlament tegnapi döntése értelmében. A kamarai biztos az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételeit meghatározó törvény hatálybalépéséig, de legfeljebb jövő június 30-ig látja el feladatait.
Rogán Antal (Fidesz) napirend előtti felszólalásában bejelentette, pártja a következő két hétben a számvevőszéki és költségvetési, valamint a gazdasági bizottságban egy-egy albizottság felállítását kezdeményezi. Az egyik albizottság feladata lesz az elmúlt nyolc évben az államadósság növekményének a vizsgálata, a másik albizottság feladata pedig az 1994 és 1998 közötti időszakból a magyar alumíniumvertikum privatizációjának a vizsgálata – mondta, megjegyezve, 1994 és 1998 között fillérekért privatizálták a „magyar alumíniumvertikumot”.
A Ház a kormánypártok támogatásával fogadta el azt a módosító indítványt, amely kimondja: a Költségvetési Tanács (KT) titkársága 2010. december 31-ével megszűnik. A KT háromtagú lesz a jövőben: tagja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy, az államfő által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdász. A tagok illetményre, ellátásra nem jogosultak. A jövőben az MNB felügyelőbizottsági elnökének tiszteletdíja fix összeg, havi bruttó 1,2 millió forint lesz; a felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíja havi bruttó 800 ezer forint lesz – döntöttek a képviselők.
Lázár János és Rogán Antal indítványának elfogadása az offshore-vagyonok hazahozatalára ad lehetőséget: 16 százalékos adót fizethet a magánszemély a külföldön szerzett jövedelme után, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2010. október 31. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2010. október 31. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepelt. Erre a jövő év végéig lesz lehetősége az érintetteknek.

Célkeresztben a szcientológiai egyház. A Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyvei már többször is említést tettek a magyarországi szcientológusok „egyházáról”, a szektát számos országban már betiltották, hazánk biztonságára pedig veszélyt jelent a szervezet valódi tevékenysége – sorolta kifogásait Németh Zsolt, a Jobbik képviselője. Felszólalásában azt tudakolta, hogy a kormány mikor és milyen módon lép fel a szcientológia ellen. – A szcientológiai egyház működésével kapcsolatos aggodalmak jogosak – emelte ki válaszában Szászfalvi László egyházügyi államtitkár. Az egyházak alapítását lehetővé tévő törvényi szabályozásból kiemelte, hogy száz természetes személy már alapíthat bejegyzett egyházat, ha csatolja a megfelelő alapszabályt. A procedúra tehát lényegében egyszerű formalitás, lényegében közönséges üzletté válhat a vallási közösség létrehozása (az egyházak – meghatározott feladatok ellátásáért – kiegészítő állami támogatásban részesülhetnek, a tevékenységükhöz kapcsolódóan bizonyos esetekben adómentességet élveznek – a szerk.). Az államtitkár hozzátette: a hazai gyakorlat pár évvel ezelőtt még azt is lehetővé tette, hogy egy állatmenhely is egyházat alapítson. – A helyzet megérett a jogszabály módosításra, a jövő évtől új koncepció készül, ami kiszűri a rendszerből az álegyházakat és a bizniszgyakorlatot – szögezte le az államtitkár. (V. A.)