Mint megírtuk, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) sokszor pályakezdő, tapasztalatlan régészeket alkalmazott, akik olykor hozzá nem értő módon végezték munkájukat. A dabasi feltáráskor például meddőre hánytak értékes leleteket, kihantoltak középkori sírokat úgy, hogy az egykori dabasi polgárok csontjai a földből az ég felé meredve várhatták a végtisztességet.
Az augusztus elsején megszüntetett KÖSZ feladata volt a régészeti leletanyag restaurálása, állagmegóvása, dokumentálása is. Az utódszervezettől, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) filiáléjaként létrehozott Nemzeti Örökségvédelmi Központtól a napokban kapta meg a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (PMMI) az első leletszállítmányt, ennek egyes darabjait tegnap Czene András, a PMMI megbízott vezetője mutatta be a nyilvánosságnak, nem leplezett felháborodással. A restaurálási folyamatok szakszerű lépéseit – tisztítás, válogatás, összeragasztás, konzerválás – ugyanis egyáltalán nem vagy csak részben tették meg az egykori KÖSZ régészei.
A több darabból összeillesztett edények utólagos konzerválása elmaradt, a ragasztások így nem tudják megtartania darabok súlyát, ezért az edények darabokra esnek szét. Akadtak olyan, eredetileg fekete római kori kerámiák is a szállítmányban, amelyekről a festéket az alapanyagig lesúrolták. Az anyag összeválogatása előtt leltározhatták az egyes darabokat: egy-egy edény egyes darabjain többféle leltári szám is szerepel – idézte Lukács Katalin főrestaurátor szakvéleményét Czene András.
A megbízott megyei múzeumigazgató fennakadt a KÖSZ Pest megyei feltárásokhoz kapcsolódó szerződéseinek logikátlanságán is. A feltárási munkákra szerződtetett intézmények négyzetméterenként 550–600 forintot kaptak arra, hogy a restaurálást, dokumentálást és vizsgálatokat elvégezzék – azaz ugyanannyit kapott az az intézmény, amelynek lelőhelyén háromkamionnyi lelet került elő, és ugyanannyit, ahol csak néhány zacskónyi. Ugyanakkora lelőhelyek feltárása után az egyik esetben az ELTE 694 zacskó kerámiát restaurált és 1592 leltári tételt rögzített, míg az Magyar Nemzeti Múzeum ugyanannyi pénzt kapott 187 zacskó restaurálására és 400 leltári tétel rögzítésére. A KÖSZ működését parlamenti albizottság fogja kivizsgálni – ígérte Gulyás Dénes képviselő.
Bár nem a sajtótájékoztató témája volt, idevág, hogy december elején a Fővárosi Bíróság a sukorói ingatlancsere ügyében március másodikáig hosszabbította meg Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt értékesítési igazgatójának előzetes letartóztatását is. Császy 2007-ben több hónapig jogászként vett részt a KÖSZ munkájában. Feltételezések szerint az autópálya-beruházások előtt végzendő régészeti feltárások kapcsán nyomvonaltérképek kerülhettek ingatlanspekulánsok birtokába, a KÖSZ forrásaink szerint olyan intézmény volt, ahonnan ezek az információk kiszivároghattak. Ha bizonyítható, hogy történt ilyen visszaélés, felvetődik annak gyanúja, hogy ebben Császy is szerepet játszhatott.
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin