Több mint kétévnyi csökkenés és szinten tartás után tegnap ismét emelkedett a jegybanki alapkamat. A rátát a monetáris tanács 0,25 százalékkal, 5,50 százalékra növelte. Az 5,25 százalékos alapkamat 2010. április 27. óta volt érvényben, 2008 októbere óta nem volt emelés.
A döntést a háromszázalékos célt tartósan meghaladó inflációval, illetve az inflációs kockázatok erősödésével indokolta a testület. A tagok szerint az inflációs cél eléréséhez további kamatemelésekre lehet szükség.
*
A tanács értékelése szerint a következő hónapokban folytatódhat a gazdaság kilábalása a válságból. Az indoklás szerint a magyar gazdaság növekedését továbbra is az erős külső kereslet vezeti. Nőtt az exportáló ágazatok munkaerő-igénye, aminek nyomán a foglalkoztatás is javult. – Jövőre megkezdődhet a belső kereslet és a háztartások fogyasztásának élénkülése – áll a jegybank közleményében.
A gazdaságot kedvezőtlen hatások is érik az MNB szerint. – Jövőre az infláció jelentősen meghaladhatja a háromszázalékos célt, s 2012-ben is a tervezett szint fölött alakulhat – állítják a jegybank szakemberei. A pénzromlás az idén 4,9 százalék lehet, míg a következő két évre négy, majd 3,3 százalékos inflációt vár a jegybank. Az elmúlt időszakban Magyarország kockázati megítélése is romlott – jegyezte meg a testület. A távirati iroda értesülései szerint a magyar adósságtörlesztési leállás ellen köthető biztosítások (CDS) árazása tegnap 3,68 százalék volt, ez azt jelenti, hogy tízmillió euró magyar adósságra 368 ezer euróba kerül a biztosítás. Ez 22 ezer euróval több, mint a múlt heti zárás idején érvényben lévő CDS-felár. Ennek ellenére a jegybank szerint a gazdasági növekedés meghaladja az augusztusban prognosztizált szintet. Az MNB várakozásai szerint az idén 1,1 százalékkal, jövőre 3,1 százalékkal, 2012-ben pedig négy százalékkal nőhet a GDP. A kormány az emelés kapcsán közölte: az élénkülő gazdasági növekedés és a csökkenő hiány miatt nem ért egyet a jegybank kamatemelésével. A gazdaság folyamatai és az államháztartás helyzete nem indokolja – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Az elemzők egy részét szintén meglepte az emelés. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint bár valóban növekedtek a kockázatok, a reálgazdasági folyamatok nem támasztották alá a monetáris tanács döntését. Orosz Dániel, az AXA-csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója viszont kamatemelésre számított, s a távirati irodának elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy ez csak az első lépés volt a kamatemelési ciklusban. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland elemzője ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy az MNB figyelmeztető lövéséről lehet szó, a testület tagjainak nem tetszenek a kormány monetáris tanácsra vonatkozó tervei. A tagok mandátuma ugyanis 2011 februárjában lejár, s azt követően a jegybanktörvény módosítása nyomán a parlament gazdasági és informatikai bizottsága jelöli majd ki a testület négy külső tagját. A módosítás ugyanakkor nem érinti a belső tagokat, azaz az MNB elnökét és két alelnökét. A hatályos törvény szerint a külső tagok helyére Simor András jegybankelnök és Orbán Viktor kormányfő jelölhetne ki két-két személyt.
Simor András Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a módosítás kapcsán írt levelében közölte: szerinte indokolatlan változtatni a monetáris tagok megválasztására vonatkozó szabályokon. Ha a kormány ragaszkodik a törvény módosításához, térjen vissza a 2001. július 5-én a Fidesz-kormány által kidolgozott MNB törvényhez. Ez a szabályozás az MNB elnökét, vagyis őt magát ruházná fel a tagok kijelölésével. A 2001-es MNB-törvényt egyébként a Gyurcsány-kormány változtatta meg 2005-ben, Járai Zsigmond jegybanki elnöklése idején. Ez a módosítás lehetővé tette, hogy Gyurcsány Ferencnek a jelöltjein keresztül beleszólása legyen a monetáris tanács döntéseibe.
origo.hu
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin
