Sorstükör

K Ö N Y V E S H Á Z

Gyönyörű album. Kép és szöveg egybesimulva úgy rajzolja ki a tiszta arcot, ahogyan az nagy íróhoz illik. Láttató módon, mi több, eleganciával. Sütő András (1927–2006) világa – jóllehet micsoda tragédia: fél szemének világát elvette a gyűlölet – ékes bizonyítéka annak, hogy a szülőföldön, Erdélyben maradva is lehet az egyetemes magyar irodalmat gazdagító életművet létrehozni. Hogy a román diktatúra bilincsei között is – gondoljunk csak a drámák, esszék tisztító viharára és a szöveg hangzását fölerősítő Harag György-rendezésekre – lehet (mert az erkölcs úgy diktálja, kell!) a szabadság, az emberség, a jog – a jog mint védőbástya – kisebbséget ugyancsak megillető értékeit követelni. Ha szükséges, ha másképp nem megy, a képes beszéd erejével.
A Bethlen Gábor-i zsákban futás (a karók között is kiegyenesedés gyötrelme) már a fiatal diákot, a nagyenyedi kollégistát is magával ragadta: egy kisebbség, a romániai magyarság csak úgy maradhat életben, ha a zsarnokkal, a román Fővezér diktatúrájával tisztaságát szegezi szembe. Hiszen a feléje dobott kések megfordultak a levegőben – az író jellemzi így az Anyám könnyű álmot ígér egyik hősét –, és elkezdtek énekelni. És az ének mindvégig a közösségért szólt. Hogy elháruljon a rá ezer oldalról leselkedő veszély. Hogy fejét fölemelhesse, s a Szavak Nagyfejedelmén túl eljuthasson önmagához. Önmagához, történelméhez, anyanyelvéhez.
A képes album nem kevesebbre vállalkozik, mint a hatalmas életmű – nem is annyira a szakemberek, mint inkább a nagyközönség számára való – bemutatására. A gyerekkortól, a pusztakamarási szülőháztól a búcsú pillanatáig zajló megannyi esemény fölemelő példázat: sorstükör, amelyben nem csupán a romániai magyarság láthatja meg magát, hanem – főképp az erkölcsi irányultság okán – a nemzet is.
A kilenc fejezetet magában foglaló világos szerkezet szerint rendeződnek az életműből kiemelt, illetve a pályát értelmező szövegek (monográfia-, tanulmány-, interjú- és levélrészletek, vallomások, levelek stb.). Szerzői kortárs nagyjaink: Kós Károly, Veres Péter, Örkény István, Cs. Szabó László, Czine Mihály és azok az irodalom- és színháztörténészek, kritikusok – Görömbei András, Ablonczy László, Cs. Nagy Ibolya, Nagy Pál –, akik rengeteget tettek azért, hogy Sütő írásművészete tágabb körben is ismertté váljék. Az ő áldozatos munkájuk nélkül sokkal nehezebb lett volna a betakarítás.
Hogy milyen kitűnő költők – Illyés Gyula, Nagy László, Kányádi Sándor, Csoóri Sándor, Fehér Ferenc, Nagy Gáspár, Tamás Menyhért, Bogdán László – ajánlottak verset az Advent a Hargitán írójának, az az életmű egyedülvalóságát jelzi. Az albumot életrajz, bibliográfia, irodalomjegyzék egészíti ki, ám a szenzációt a képanyag (művész- és dokumentumfotó, fakszimile) jelenti. A Sütő család képarchívumából válogatott, az írón kívül számtalan kortársat megörökítő színes és fekete-fehér fényképek szépsége, érzelemgazdagsága jól szolgálja eme kivételes életmű minél szélesebb körben való befogadását.
(Sütő András világa. Szerkesztette: Karádi Ilona, szövegválogatás: Ablonczy László. Officina Kiadó, Budapest, 2010. Ára: 4950 forint)