Százezrek kerültek ki az agráriumból

Tovább zsugorodott az ezredforduló óta, jóval kevesebb embernek ad munkát a magyar agrárium – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi rendezvényén, ahol az idei általános mezőgazdasági összeírás előzetes eredményeit ismertették.

Megsemmisített GMO-növény. Az amerikai szövetségi bíróság kedden elrendelte a Monsanto által kifejlesztett, genetikailag módosított cukorrépa betakarítását és megsemmisítését, miután úgy ítélte meg, hogy az Egyesült Államok agrárminisztériuma törvénytelen módon engedélyezte a biotechnológiai eljárással készült takarmánynövényt. A bíróság augusztusban már betiltotta a Monsanto cukorrépájának további ültetését arra hivatkozva, hogy a kormány illetékes szerve nem hajtott végre elég alapos környezeti hatástanulmányt a növény engedélyezése előtt 2005-ben. Nem sokkal az augusztusi ítélet után azonban az agrárminisztérium engedélyt adott a növény vetőmagjainak előállításához szükséges magoncok ültetésére. A keddi ítéletben e palánták megsemmisítését rendelte el a szövetségi bíró. (MTI)

Tízesztendőnként méri fel a KSH tüzetesen a honi mezőgazdaság helyzetét. Legutoljára 2000-ben végezte el a hivatal az általános és mindenre kiterjedő öszszeírást, amit idén júniusban egy újabb követett. A friss adatok előzetes összesítése azt mutatja, hogy nagyon komoly változáson esett át az elmúlt évtizedben az ágazat. A legszembetűnőbb ezek közül az, hogy jóval kevesebb embernek ad munkát az országban a földművelés és az állattenyésztés. Míg az ezredfordulón még közel egymillió gazdasági szervezetet – például céget, szövetkezetet – és egyéni gazdálkodót írtak össze hazánkban, ebben az évben már csak 575 ezer volt a számuk. Az utóbbi tábort 2000-ben még 958 ezer saját ellátásra vagy piacra termelő kis gazdaság képviselte, ezeknek a száma mára 566 ezerre olvadt, ami negyvenszázalékos csökkenést jelent – tudtuk meg a tájékoztatón a KSH elnökhelyettesétől. Laczka Éva arról is beszámolt, hogy a gazdasági szervezetek száma egy évtized alatt öt százalékkal emelkedett, ami részben annak köszönhető, hogy az egyéniek közül többen nagyobb léptékre váltottak.
Csaknem kétszázezerrel kevesebb szarvasmarha, egy-másfél millióval kevesebb sertés – e két adat is jól mutatja, mekkora visszaesést könyvelhetett el 2000 óta a hazai állattenyésztés. A megmaradt állomány zömét pedig ma már nagyüzemek nevelik, a kicsik közül sokan felhagytak ezzel a tevékenységgel. Ezt tükrözi a felmérés azon megállapítása, hogy a gazdasági szervezeteknél 15 százalékkal, az egyéni termelőknél pedig 47 százalékkal kevesebb olyan gazdaságot találtak, amelyik állattenyésztéssel is foglalkozik. A jószágokat tartó kis gazdaságok túlnyomó többsége ráadásul csak saját fogyasztásra termel, nem lép ki a piacra. Mint a rendezvényen elhangzott, ennek az áldatlan állapotnak elsősorban az az oka, hogy az utóbbi években jelentős piacvesztést szenvedett el a magyar mezőgazdaság.

Magyarország 2020. Jövőre az ideinél 500 millió forinttal nagyobb támogatást kapnak a termelői értékesítő szervezetek – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárügyekért felelős államtitkára tegnap a FruitVeB Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttközgyűlésén az MTI szerint. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Lakitelken pedig azt jelentette be, hogy Magyarország 2020 címmel egy tíz évre kitekintő agráriumot, vidékfejlesztést és környezetvédelmet magában foglaló stratégia készül jövő májusig, melyre alapozva kerettörvényt hoz létre az Országgyűlés.