Talán nem is gondolnánk, de már 1895-ben felbukkantak a futballhuliganizmus első jelei – egy Birmingham–Arsenal meccs után 12 rendőrt támadtak meg –, a jelenséget David Bohannan, az Egyesült Királyság belügyminisztériumának szakértője nem véletlenül nevezte angol betegségnek. A legsúlyosabb esetek közé tartozik az 1985-ben a Bradford City stadionjában kitört tűz (56 halálos áldozat), majd ugyanebben a hónapban a Liverpool– Juventus BEK-döntőn összeverekedett szurkolók alatt beszakadt a stadion egyik támfala, aminek következtében 39-en lelték halálukat. 1989-ben az angol kupa elődöntőjében a Hillsborough stadionba beáradt szurkolók egymást nyomták agyon, 96-an vesztették életüket. Peter Taylor főbíró egy bizottsággal együtt utóbbiról részletes elemzést készített, és a Taylor-jelentés néven elhíresült anyag javaslatai kerítések lebontását, állóhelyek megszüntetését, drukkerhadak elkülönítését, alkoholtilalmat, azonosító kártyás beléptetőrendszereket, lelátókat kémlelő kamerákat, huligánok adatait tartalmazó tiltólistákat eredményeztek.
Egyszóval rendet. Természetesen nem egyik napról a másikra, és nem véglegesen. Az angol huligánok a 2000-es Európa-bajnokságon, a németek elleni mecscsen is balhéztak, 946 szurkolót állítottak elő. Válaszul David Bohannan vezetésével új stratégiát dolgoztak ki, amelynek központi eleme a kapcsolatfelvétel volt a drukkerekkel. „A labilisabb, befolyásolható szurkolókhoz kell közelíteni, az igazi huligánokkal viszont keménynek kell lenni. A börtönbüntetés nem működik, ha viszont nem engedjük be őket a meccsekre, korlátozzuk külföldre utazásukat, az igen. Szabályaink kemények, de hatékonyak, a stadionokból való kitiltás 3-tól 10 évig terjedhet, s érdekes tapasztalat, hogy a büntetés idejének letelte után átalakul viselkedésük, 96 százalékuk már nem okoz problémát.” Bohannan kiemelte a modernizáció fontosságát is, a kellemes környezet megteremtéséhez hozzájárul, ha lebontják a nézőtér és a pálya közötti kerítéseket. Egy Fradi–Újpest mérkőzésen elképzelhetetlennek tűnik, hogy ez pozitívan hasson a drukkerekre, de a brit szakértő állítja: a rácsok előmozdítják az agressziót, mert a szurkolónak nincs kapcsolata a meccsel. Szintén markáns különbség, hogy Angliában a mérkőzések többségén nincsenek jelen rendőrök (csak a stadionon kívül), a munka nagy részét a biztonsági szolgálat végzi. Emellett a képrögzítő eszközök hatékony használatával tudják szűrni a rendbontókat.
„Németországban a futballrendészet egyik legfontosabb része az információgyűjtés, a kockázatelemzés, hogy mennyi rendőrt kell bevetni egy-egy meccsre, úgy, hogy kerítések és lezárások nélkül biztosítani lehessen a barátságos atmoszférát” – ezek már Hendrik Grosse Lefert szavai, aki a Nemzeti Futball Információs Pont helyettes vezetője. A rendőrségen belüli klublátogató osztályon csapatonként információs csomagokkal rendelkeznek, a meccsek előtt és után is jelentéseket készítenek. A bajkeverők azonosítására egy tizenötezer aktából álló adatbázist hoztak létre, s a „megfigyeltek” között nemcsak a már bűntettet elkövetők szerepelnek, hanem a hozzájuk közel állók is. A beléptetőrendszerek létrehozásának fontosságán túl hangsúlyozta a rendőrség, a klub, a szurkolói szervezetek összefogását. Ugyanígy az átfogó együttműködés az egyik alappillér Kenny Scott szerint is, aki az UEFA szemszögéből mint az Európai Labdarúgó-szövetség biztonsági szakértője szólt hozzá a témához. Kiemelte, a rendőrségi reakcióknak megfelelő szintűnek kell lenniük, nem kell két huligánra több száz rendőr, hiszen nem megy szívesen az ember oda, ahol a stadion tele van sisakos, gumibotos alakokkal.
A magyar büntető törvénykönyvben kifejezetten a futballhuliganizmus miatt található meg a rendbontás vétsége, a 2001 óta élő jogszabályra hivatkozva az elmúlt időkben különböző számú, évi 9-18 ügyben jártak el, ami elenyésző a valódi esetekhez képest. Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Főügyészség vezetője kijelentette, tudomása szerint a klubok nem vezethetnek nyilvántartást a kitiltottakról, akik így bármikor jegyet vásárolhatnak, és csak akkor derül ki, hogy el vannak tiltva, ha újabb rendbontás miatt rendőri intézkedés történik velük szemben. Szintén aggályos az arcfelismerő rendszer használata, s nemcsak azért, mert rengeteg pénzbe kerül, hanem a tévedés magas kockázata miatt is.
Felmerült az a megoldás, hogy stadionokba települő ügyészek, bírók a helyszínen hozhassák meg döntésüket – ez a bíróság elé állítás speciális módja lenne –, ám nehézségekbe ütközik, hiszen a hatályos jogszabályok alapján nemcsak ügyésznek és bírónak, hanem védőnek is részt kell vennie a tárgyaláson, és meg kell történnie az iratismertetésnek is. Hendrik Grosse Lefert erre reagálva elmondta, Németországban ugyan jelen van az ügyész és a bíró, de nem a gyorsított eljárás, hanem a majdani vallomások megerősítése miatt.
Ha már a gyors eljárásoknál tartunk: az október 23-i Kaposvár–Honvéd mérkőzés után két személyt állítottak elő, s mindkét esetben rendkívül hamar, 5, illetve 2 nap alatt elsőfokú ítélet született. Előbbinél közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt (az ápolásra szoruló szurkoló megtámadta a neki segíteni igyekvő mentőtisztet) 6 hónap letöltendő börtönbüntetés, utóbbinál rendzavarás szabálysértése révén 15 nap elzárás plusz 6 hónapos kitiltás volt a penzum.
Az eseményt megnyitó Csányi Sándor, az MLSZ elnöke bízik benne, hogy a mai ultrák jó részét meg tudják tartani, mert szerinte ők gondoskodnak a stadionokban a jó hangulatról. Állítja, bevezetik a szurkolói kártyát, s a kedvező folyamat már elindult: „Az elmúlt négy hónapban a Belügyminisztérium, a rendőrség és az MLSZ szorosan együttműködött a kérdésben, összehangolt munka folyik, amelynek nem a végén, hanem a közepén vagyunk. Tárgyalni fogunk az ügyről a nemrég létrehozott szurkolói bizottsággal is.” Az MLSZ-elnök szerint, ha az összefogás létrejön, már csak a játék színvonalának emelkedése szükséges.
Ám ez már egy másik konferencia témája lehetne.
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin