Egy 50-es évei végén járó beteg azután kezdett foglalkozni a témával, hogy vastagbélrákot diagnosztizáltak nála. A férfi igyekezett az interneten mindent elolvasni, ami a rák ezen típusának kezeléséről fellelhető. Több cikket is talált a nemzetközi sajtóban, amelyekben különféle vizsgálatok alapján megkérdőjelezték annak a gyógyszernek a hatásosságát és költséghatékonyságát, amellyel őt és még sok százezernyi betegtársát kezelik Magyarországon és számos más országban, s amelynek támogatására hazánkban forintmilliárdokat költ a társadalombiztosítás. Az időközben elhunyt vastagbélrákos beteg az idén nyáron levélben kereste meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, az ombudsmant és az azóta már megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyeletet, de érdemi, megnyugtató választ sehonnan sem kapott. Felvetésének lényege az volt, hogy miközben a gyógyszerek ártámogatására fordítható keret szűkös (összege jövőre például alacsonyabb az ideinél), az egészségbiztosító az adó- és járulékfizetők pénzéből – sokszor különös finanszírozási technikák mellett – támogat olyan gyógyszereket, amelyeknek legfeljebb minimális hasznuk van.
A napokban egy újabb sajtóhír támasztotta alá álláspontját. A Bloomberg hírügynökség arról számolt be, hogy az angol technológiai értékelési intézet (NICE) nem támogatja a Roche gyógyszercég által gyártott Avastin finanszírozását az előrehaladott béldaganat kezelésében, annak magas költségeire és korlátozott egészségügyi hasznaira hivatkozva. A NICE vezérigazgatója, Andrew Dillon elmondta, „a tapasztalatok szerint azok a béldaganatos betegek, akik ezt a gyógyszert és kemoterápiát kaptak, átlagosan hat héttel élhetik túl azokat, akiket csak kemoterápiával és placebóval (a tudományos összehasonlító vizsgálatoknál alkalmazott, hatóanyagot nem tartalmazó szer) kezeltek.
Mint arról lapunk korábban beszámolt: a Spiegel német lap a Baden-Württemberg tartomány Betegbiztosító Orvosi Szolgálatának vizsgálatára hivatkozva azt írta: a magas költségek nem állnak arányban a vastagbél-, mell-, tüdő- és veserák ellen használt készítmény által elért „haszonnal”, szakszóval élve egészségnyereséggel. A Handelsblatt című lap is foglalkozott a témával, s egy szakértői véleményből idézve azt írta: az első vizsgálat után a további tanulmányokban nem tudták igazolni a páciensek életének várt meghosszabbodását.
A szóban forgó magyar beteg halála után az egyik közeli hozzátartozója úgy látta, végére jár annak, amit a rokona elkezdett. Ezért levelet írt Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak, amelyben az olvasható: érthetetlen, hogy a csodaszerként beharangozott, hamis illúziókat keltő gyógyszerek mögött milyen gazdasági érdekek állhatnak, illetve hogy a más területeken általánosan használt költség-haszon számítások miért nem képesek az egészségügyi szférába is betörni. Mint fogalmaz, azt sem érti, hogy a valós hatékonyság objektív mérése és megítélése helyett a gyógyszergyárak saját finanszírozású „tudományára” épülő tb-befogadást követően az újabb bizonyítékok miért nem képesek a finanszírozási döntéseket módosítani. Hozzátette: nem rokonának egyedi esetével szeretne foglalkozni, mert tudja, hogy a kezelés eredményessége nem csak a gyógyszertől függ.
A Bloomberg hírügynökség a nemrég megjelent cikkében megszólaltatta a Roche gyógyszergyár egyik szóvivőjét, aki a döntést úgy kommentálta: „csalódottan látjuk, hogy a NICE a jelenlegi módszertani korlátozottsága miatt nem javasolja az Avastint a béldaganatok kezelésére, annak ellenére, hogy az gyakorlatilag a világ összes hasonló országában elérhető”. A cég érvelése szerint egy életszerűen beállított kísérletben a készítményre alapozott terápiával átlagosan csaknem kétéves teljes túlélés mutatkozott, és a betegek 78 százalékának a kezelésére adott reakciójaként a májáttétek zsugorodását vagy eltűnését tapasztalták.
Korábbi cikkünk alkalmával a Roche azt közölte lapunkkal: természetesen olvasták a nemzetközi sajtóban megjelent híreket, de szerintük a cikkek számos valótlan adatot és tényt tartalmaznak, amelyet hivatalos levélben kifogásoltak is az adott újság szerkesztőjénél. Állítják: ez a medicina jelenleg az egyetlen biológiai célzott kezelés, amely kemoterápiával kombinálva bizonyított túlélést tud felmutatni az úgynevezett metasztatikus vastag- és végbéldaganatos betegeknél.
origo.hu
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin
