WikiLeaks-bombával indult a hét

Csak botrányos és kínos, vagy kifejezetten ártalmas? – miután a WikiLeaks honlap vasárnap este főként médiapartnerei – a spanyol El País, a francia Le Monde, a német Der Spiegel, a brit Guardian és a New York Times – útján megkezdte negyedmillió kiszivárogtatott amerikai diplomáciai dokumentum nyilvánosságra hozatalát, tegnap már ezek a kérdések foglalkoztatták a világ közvéleményét.

Kifinomult módszerek. A kiszivárogtatott dokumentumokat korábban saját honlapján közlő WikiLeaks ezúttal más módszert választott. Egyik médiapartnerük, a Le Monde főszerkesztője elmondta: „a WikiLeaks egyetlen olyan dokumentumot sem közöl az amerikai diplomáciai sürgönyökből, amelyhez a partnerként felkért öt világlap előzetesen nem adta beleegyezését”. Sylvie Kauffmann szerint a világlapok közösen állították össze a publikációs menetrendet. A Spiegel főszerkesztője, Georg Mascolo pedig elárulta: mintegy ötven munkatársa dolgozott öt hónapon keresztül a kapott információk feldolgozásán, és az információkért nem fizettek a WikiLeaksnek.

A következmények mindenekelőtt a washingtoni kormányt, azon belül a leginkább érintett külügyminisztériumot sújtják, de a tegnapi reakciókból úgy tűnik, hogy szövetségesei és nemzetközi partnerei inkább zárják soraikat, semmint – némi morgolódást leszámítva – nekitámadnának a bizalmas információikat megőrizni képtelen amerikaiaknak. Teszik ezt annak ellenére, hogy számos amerikai diplomáciai üzenet tartalma rendkívül komoly, esetleg sértő, nyilvánosságra hozataluk pedig szó szerint leleplezéssel ér fel.
Míg a tengerentúli külpolitika prioritást élvező területeiről, így Iránról, Irakról, Afganisztánról és Pakisztánról, a nyugat-európai szövetségesekről, Kínáról és Oroszországról szóló dokumentumokat hozzáférhetővé tették, a kisebb országokra, így Magyarországra vonatkozó iratok kibontása még várat magára. Annyit tudni, hogy hazánkról 808 dokumentum van a csomagban. Kölni tudósítónk megkereste a Spiegel hírmagazint, ahol azt a választ kapta, hogy „nem adhatnak ki információt, mert először ők akarják azokat publikálni”. Hasonlóan reagáltak megkeresésünkre a New York Timesnál is.
Tegnap arról is napvilágot láttak értesülések, hogy miként változott meg vasárnap a nyilvánosságra hozatal módja és időpontja.

*

A CNN hírtelevízió szerint egy bizonyos Jester (Udvari Bolond) álnevet használó hacker bénította meg vasárnap a WikiLeakset, aki „a jó ügy mellett kiálló hacktivistának” tartja magát. Azzal indokolta a WikiLeaks elleni – és az eredeti nyilvánosságra hozatali terveket keresztül húzó – támadást, hogy a portál „megkísérelte veszélybe sodorni katonáink életét, egyéb javainkat és külkapcsolatainkat”.
Amerikai részről szigorú válasz körvonalazódik. Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter tegnap bejelentette, hogy büntetőjogi vizsgálat folyik a WikiLeaks ellen, s az amerikai hatóságok eljárást kezdeményeznek minden felelős ellen.
Bár a botrány kínosan érinti az Egyesült Államok dokumentumokban említett diplomáciai partnereit, a hivatalos szervek világszerte, szinte kivétel nélkül elítélték a tényfeltáró honlap tevékenységét. Dmitrij Medvegyev orosz elnök környezetében egy neve elhallgatását kérő forrás rámutatott, hogy az amerikai kormány előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról.
Irán és szomszédai kapcsolatait nem fogják megzavarni a WikiLeaks oknyomozó portál információin alapuló jelentések – jelentette ki Mahmúd Ahmadinezsád. A térségbeli országok mind barátai egymásnak. Az ilyen méregkeverés nem lesz befolyással kapcsolataikra – mondta az iráni elnök.
Párizs a demokratikus szuverenitást és tekintélyt célzó fenyegetésnek tekinti a kiszivárogtatását és jelezte: nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval.
A belga külügyminiszter szerint Washington túl messze ment, amikor diplomatáitól azt követelte, hogy kémkedjenek is – írta brüszszeli tudósítónk. Steven Vanackere még hozzátette, hogy „meg kell vizsgálnunk, hol van az egyensúly a megvédendő érdekek és az ahhoz rendelt eszközök között”.