A leiratot – amely az úgynevezett Nemzeti Személyes Hírszerzési (Humint) Iránymutatás (NHCD) frissítése az amerikai külügyminisztérium munkatársai számára a hazánkkal kapcsolatos információszerzésre nézve – a WikiLeaks a brit The Guardian napilapon keresztül hozta nyilvánosságra tegnap. Jellegéből és irányultságából adódóan ebből a táviratból ugyan nem derül ki, hogy mit jelentettek rólunk haza az amerikai diplomaták, de prioritásaik, annak szerkezete betekintést enged a Magyarországgal kapcsolatos gondolkodásukba, hogy számukra mi fontos itt.
Amellett, hogy felfedi legfontosabb biztonságpolitikai szövetségesünk ellenünk irányuló hírszerzési erőfeszítéseinek tényét, a dokumentumban foglaltak kifejezetten aggályos részleteket is tartalmaznak. A Kormányzat és belső fejlődés című rész Nemzeti vezetés pontjában például a direktíva igényli a jelenlegi és jövőbeli vezetők és tanácsadókkal kapcsolatos értékelési, sebezhetőségi, személyiségi, pénzügyi, egészségügyi és biometrikus információk gyűjtését. Hasonlóan aggályos az iránymutatásnak a külügyi személyes információszerzés módszereire vonatkozó pontja is.
Eszerint a „Magyarországhoz köthető személyekről a lehető legtöbbet a következő információtípusokból kell megszerezni: hivatali és szervezeti titulusok, nevek, a névjegyeken szereplő pozíciók és más információk, telefon-, mobil- és faxszámok, elérhetőségi információk gyűjteménye, úgymint telefonregiszterek (lehetőleg CD-n vagy elektronikus formátumban), e-mail felsorolások, internetes és intranetes felhasználónevek, e-mail címek, weboldalcímek, hitelkártyaszámok, törzsutaskártya- számok, munkabeosztások és más személyes információk”.
*
A dokumentum azt is leszögezi, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálatait tömörítő úgynevezett hírszerzési közösség „a külügyminisztérium jelentéstevő hivatalnokaira támaszkodik a személyes adatok többségének beszerzését illetően világszerte. Az e-mailen és más úton történő, nem hivatalos személyi jelentések fontosak a közösség információgyűjtési erőfeszítése számára, és ezeket a személyi információkat gyűjtő részleghez (INR/B) lehet továbbítani a közösség számára történő terjesztésre. Bátorítjuk a külügyminisztérium jelentéstevő hivatalnokait, hogy jelentsenek a figyelemre méltó magyarokról, amint az információ rendelkezésre áll”.
A távirat a jelentési és hírszerzési igényekkel kapcsolatos fejezete négy, A, B, C és D betűkkel jelölt részre tagozódik. Ezek és pontjaik sorrendje valószínűleg árulkodik az amerikaiak prioritásaival kapcsolatban.
Az „A” betűs Kormányzat és belső fejlődés című rész első pontja például az energiabiztonsággal foglalkozik, azon belül is kiemelve a diverzifikálásra vonatkozó terveket, de érdekli őket minden részletezett és titkos energiamegállapodás Oroszországgal, a kaszpi-tengeri országokkal, illetve az is, hogy van-e szándék az egységes európai energiabiztonsági stratégia megvalósítására. Kíváncsiak a kulcsfontosságú kormányzati energiadöntéseket befolyásoló faktorokra, úgymint a korrupcióra és külföldi befolyásra, a szervezett bűnözés jelenlétére az energiaszektorban.
További részekben és pontokban kifejezésre jut érdeklődésük az adósságfinanszírozásra vonatkozó tervek iránt, s hogy miként felel meg Magyarország a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezményeknek. Az ellenzék, a szélsőséges és egyéb csoportok terveire is kíváncsiak, hogy miként használják ki a pénzügyi válságot céljaik elérése érdekében. Érdekli őket a politikai pártokban, különösen a kormányzó pártban tapasztalható korrupció, a médiamanipuláción keresztül történő véleményformálás. Külön megemlítik a Magyar Gárdát, a kisebbségekkel kapcsolatos politikát, és hogy miként reagál az ország a csökkenő születésszámra, beleértve a bevándorlás előtérbe helyezését.
A külkapcsolati rész első pontja Oroszország, azon belül is az energia, valamint a magyar vezetők és orosz hivatalos személyek és üzletemberek közötti kapcsolatok részletei. A második pont a régió, elsősorban Németország, de érdeklik őket a környező országokban élő magyar kisebbségekkel kapcsolatos tervek és erőfeszítések is. Csak a harmadik pont az Európai Unió, ahol is elsősorban azt kell megtudni, hogy van-e jele annak, hogy növekvő mértékben hagyatkozunk az EU vezető szerepére, szemben az Egyesült Államokkal. A negyedik pontban kaptak helyet a Kínához és az Egyesült Államokkal szemben ellenséges országokhoz fűződő kapcsolatok.
A nemzetbiztonságra vonatkozó rész első pontja nem található meg a dokumentumban, csak egy utalás arra, hogy ez a távirat egészénél magasabb minőstést kapott és csak egy adott illetékes (úgynevezett GRPO) tájékoztathat róla. A második pontban a NATO-vállalások és a külföldi missziókban való részvételi hajlandóság kerül terítékre, valamint a „kormányzati, katonai, titkosszolgálati szándék és képesség az amerikai és NATO-titkok megőrzésére”. Egy meglehetősen hosszadalmas pont ad iránymutatást a Magyar Honvédséggel kapcsolatos információszerzésre, az új fegyverrendszerektől kezdve a lojalitáson át a morálig.
origo.hu
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin
