A romakérdés megoldásának egyik alapvető gondja, hogy nincsenek megbízható adatok a cigány lakosság lélekszámáról. Tudjuk azonban, hogy a cigányság – lélekszámából, szociokulturális jellemzőiből adódóan, Európa több országában letelepedett lakosként, állampolgárként – jelentős létszámú közösségként él Európában. Az eddigi felmérések és azok összehasonlítása a hivatalos nemzeti statisztikai adatokkal mintegy 45-99 százalékos eltéréseket mutatnak a romák hivatalosan nyilvántartott és valós lélekszáma között. Hiteles adatok híján Európa egyik legnagyobb kisebbsége, a romák lélekszáma becslések szerint mintegy 10-12 millióra tehető. A felmérések szerint nem kapják meg azt az „igazolható figyelmet”, amelyet társadalmi problémáik miatt „megérdemelnének”. Persze nehéz nemzeti programokat kialakítani és forrásokat mozgósítani, ha nem ismerjük, hogy pontosan milyen nagyságú célcsoport támogatásáról van szó.
A roma közösségek közös jellemzője, hogy meg kívánják őrizni sajátos kulturális jegyeiket, ami önmagában nem volna baj, sok esetben azonban ellentétes a társadalmi beilleszkedéshez szükséges normák elsajátításával. Különösen akkor, ha hazájukból más, számukra idegen kulturális, nyelvi hagyományokat ápoló országba vándorolnak. Ez történt nemrégiben Franciaországban.
Ma több európai országban elfogadott a roma gyerekek tudatos szegregációja az oktatásban, más országokban viszont vegyesen valósul meg a szegregáció és az integráció. Ezeket a problémákat az adott helyzet ismeretében kell kezelni, tudomásul véve, hogy bármilyen lehetőség megteremtése és bármilyen eredmény ez ügyben csak akkor hozhat sikert, ha a bevándorló, áttelepülő vagy honos kisebbségi közösség – jelen esetben a cigányság – is törekszik az integrációra és a normakövetésre. Ezzel egyidejűleg a romák oktatását össze kell kötni a munkahelyteremtéssel. A romák munkaerő-piaci helyzete javításának lehetőségét ugyanis a szakértők egyöntetűen az oktatásban látják, azonban a módszerek és az e célból megmozgatott eszközök terén eltérők a tapasztalatok. Az európai politika ugyanakkor nem engedheti meg magának, hogy több millió fő potenciális munkaerőt hagyjon munka nélkül tengődni, miközben a társadalmi feszültségek éppen a szegénység következtében fokozódnak.
A jövő évben például mintegy hárommilliárd forint áll majd rendelkezésre ahhoz az ösztöndíjprogramhoz, amely a hátrányos helyzetű gyerekek – ezen belül a romák – helyzetét javítja. Emellett létrejön a Roma Kommunikációs Központ (Rokk), valamint egy tárcaközi felzárkóztatási bizottság. Egyértelművé vált az is, hogy az EU-s pályázatok romákat érintő ügyeiben a kidolgozásba be kell vonni a cigány szervezeteket. A romák társadalmi integrációja jelentős lendületet kaphat abban az esetben, ha a jelenlegi felfokozott nemzetközi hangulat kellő politikai akarattal és célzott stratégiai tervezéssel, a végrehajtás során minden érdekelt fél részvételével és a szükséges források bevonásával párosul nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Ez a jövő évi magyar EU-elnökség egyik célkitűzése a romák felzárkóztatása ügyében, azzal fűszerezve, hogy a romaintegrációs programok eredményei mérhetők, igazolhatók és visszacsatolhatók legyenek.
Elgázolt a vonat egy embert Tatabányán