Államfői aláírás a médiatörvényen

Schmitt Pál köztársasági elnök tegnap aláírta a médiatörvényt; az MSZP tiltakozik és alkotmánybírósági vizsgálatot sürget. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke mindeközben kiemelte: „a médiatörvényről folytatott vita nem alapulhat politikai indíttatású félreértelmezéseken, hanem a szöveg pontos ismeretén”.

Hatósági vizsgálat. A médiahatóság vizsgálatot indított a Tilos Rádió ellen, mert az adó szeptemberben egy erőszakra való buzdítástól és válogatott trágárságoktól hemzsegő „zeneszámot” adott le. Az Ice-T néven ténykedő amerikai repper „dalát” – annak 16 éven aluliaknak nem ajánlott tartalma miatt – a hatályos szabályozás szerint csak este kilenc és hajnali öt között lehetett volna sugározni, a rádió viszont este hatkor tűzte műsorára az „alkotást”. A médiafelügyelet szerint a szám annak ellenére veszélyes a fiatalok egészséges lelki fejlődésére, hogy angolul van, hiszen már az adott korosztályon belül is igen magas az idegen nyelvet magas szinten beszélők aránya. A Tilos nem fogadta el a hatóság érvelését, és kiemelte, hogy hallgatóik között nagyon alacsony a 16 éven aluliak száma, a szlengben előadott szöveg megértésére – becsléseik szerint – mindössze néhány fiatal lehetett képes.

Tegnap aláírta az államfő a december 21-én elfogadott médiatörvényt. Erről először az Origo számolt be, majd a Magyar Közlöny kiadója az Indexnek is megerősítette: a törvény megérkezett a szerkesztőségbe, és várhatóan a mai nap folyamán megjelenik a hivatalos lapban.
A Magyar Szocialista Párt tegnap bejelentette, hogy „a médiatörvény elnöki jóváhagyása után meg fogja tenni azt, ami Schmitt Pál kötelessége lett volna: soron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért”. A Lendvai Ildikó által jegyzett dokumentum szerint „világossá vált, hogy megtépázott köztársaságunk első embere képtelen megálljt parancsolni Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP demokráciarombolásának”.
Martonyi János külügyminiszter szerint csak akkor lenne szabad markáns véleményeket megfogalmazni a magyar médiatörvénnyel szemben, amennyiben a visszaélés veszélyéről szóló aggodalmak beigazolódni látszanak. A külügyi tárca vezetője tegnap az MR1-Kossuth rádió 180 perc című reggeli hírműsorának a külföldön megfogalmazott kritikákról szólva hangsúlyozta: a jogszabály ellen tiltakozók túlnyomó többsége nem olvasta el a törvényt, ezért mindenkinek azt tanácsolja, hogy tanulmányozza a dokumentumot, és ezt követően jelölje meg azokat a rendelkezéseket, amelyek aggodalmat keltenek.
Mindeközben Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke azt írta, nagyra értékeli Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány azon erőfeszítéseit, hogy a sajtószabadság, a tisztelet kultúrája, a kiskorúak védelme és az emberi méltóság megerősítése érdekében javítson a korábbi médiatörvényen. Martonyihoz hasonlóan azt hangoztatta, hogy „a médiatörvényről folytatott vita nem alapulhat politikai indíttatású félreértelmezéseken, hanem a szöveg pontos ismeretén”. Az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes a múlt héten – a médiatörvény apropóján – fogalmazta meg a magyar kormány demokratikus elkötelezettségével kapcsolatos aggályait.
Navracsics Tibor tegnap szintén levélben válaszolt az uniós tisztségviselőnek, akinek tudtára adta, hogy a törvény angol fordítása egy hét múlva készül el, amelyet haladéktalanul el is küld Kroesnak. Ezenkívül kiemelte, hogy „a médiatörvény minden elemében kiállja az összes európai érték próbáját”. A miniszterelnök-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályozásnak egyetlen olyan eleme sincs, amely ne lenne megtalálható más európai országok gyakorlatában.