Amikor hasznot hajt a lefoglalt hamisítvány

Évről évre hatalmas mennyiségű hamis ruha- és cipőszállítmányokat foglalnak le a vámosok. Bár a feketegazdaság idehaza is komoly károkat okoz, az illegálisan előállított ruhaneműk és lábbelik utóbb mégis segíthetik a legelesettebbek mindennapjait.<br />

Jakubász Tamás
2011. 01. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hetvenezer pár cipő és negyedmillió ruhadarab, összesen nagyjából egymilliárd forint értékben. Az adatok nem egy üzletház rendelési listájáról származnak, hanem azt mutatják, hány darab és milyen értékű hamis ruhát és cipő foglaltak le november közepéig a vám- és pénzügyőrség munkatársai. A számok arra engednek következtetni, hogy manapság is komoly forgalmat bonyolíthatnak le a hamis termékekkel üzletelők. A sejtéseket egyrészt alátámasztják, másrészt kiegészítik a fináncok tapasztalatai. A vámhatóságtól megtudtuk: az itthon működő, nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező elkövetői csoportok az utóbbi időben egyre nagyobb összeget fordítanak a hamis áruk előállítására, ami leginkább azzal magyarázható, hogy a feketegazdaságnak ez a szelete hatalmas profittal kecsegtet. A termékhamisítók semmit nem bíznak a véletlenre: folyamatosan figyelik a (fekete)piac igényeit, s a keresletnek megfelelő fajtájú és mennyiségű hamis árucikkel igyekeznek ellátni vásárlóikat. Így nemcsak – főként silány minőségű távol-keleti eredetű – ruhát és cipőt árulnak a hazai piacokon, vásárokon, hanem szinte minden olyan termék hamisítványa megvásárolható, ami elengedhetetlen a háztartás mindennapi vezetéséhez. Kaphatók hamis szépség- és testápoló szerek, parfümök, illatszerek, mosóporok és öblítők, háztartási gépek és szerszámok illegális utánzatai, hamis gyógyszerek és játékok. Utóbbi termékek rendkívül veszélyesek, hiszen amíg a hamis ruha kevésbé károsíthatja egészségünket, addig a pancsolt gyógyszerek, a kétes összetételű tisztálkodási szerek vagy a fércmunkának számító elektromos gépek akár maradandó károsodást is okozhatnak. Ugyanez igaz a hamis élelmiszerekre is. A vámosok közlése szerint napjainkban a csokoládétól, az ásványvíztől kezdve az energiaitalokon és a cukorkákon át egészen a rágógumiig s a füstölt- hús-készítményekig számtalan terméktípus megtalálható a hamis élelmiszerek kínálatában.
Az ócska utánzatok miatt évente több száz büntetőeljárás indul idehaza. Ebben az esztendőben csak ruhahamisítás miatt majd kétszáz ügy vette kezdetét, míg cipők illegális másolásával kapcsolatban 90 jogi procedúrát kezdeményeztek. A vám- és pénzügyőrségtől megtudtuk azt is: az eljárásokban jogerősen elkobzott hamis termékek bizonyos részét a hatóság karitatív célokra ajánlhatja fel. Ennek mikéntjét egy 2000-ben elfogadott törvény határozza meg, rögzítve a közérdekből felhasználható elkobzott tárgyak körét. A fináncok rendszerint ruhákat, cipőket, játékokat ajánlanak fel karitatív célra, méghozzá a következők szerint. A jogerősen elkobzott dolgokról minden hónapban összesítést készít a vámhatóság, s a listát elküldi a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kötelékében működő Karitatív Tanácsnak. E grémium munkájában négy szervezet működik közre: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ökomenikus Szeretetszolgálat. A tanács dönt arról, mit fogad el a felajánlásokból és miként osztja szét a rászorulók között az árucikkeket. A vámosok által lefoglalt és felajánlott hamis termékek közül a Karitatív Tanács rendszerint azokat fogadja el, amelyeknél az úgynevezett márkátlanítás viszonylag könnyen, kis költséggel megoldható. A márkátlanítás kifejezéssel azt a folyamatot illetik, amikor például a ruhadarabokról, cipőkről eltávolítják a hamis védjegyet, márkanevet. Mivel a márkátlanítás költségeit a Karitatív Tanács állja, így a felajánlások elfogadásakor fontos szempont a hamis védjegyek eltüntetésének nehézsége. Az sem mellékes, hogy a feliratok eltávolítása után a ruhadarabok és a lábbelik használhatók maradjanak. A vám- és pénzügyőrség felajánlásai közül idén 24 tételt fogadott el a tanács, miként a korábbi esztendőkben is több tucat árucsomagot adott át a hatóság a karitatív szervezeteknek, több százmilliós, némelykor milliárdos összértékben. Azokat a hamis ruhákat, cipőket, amelyek végül nem kerülnek a karitatív szervezetekhez, a vámhatóság – rendszerint szemétégetőkben, hulladék-feldolgozókban – megsemmisíti.
Közérdekű célra az elkobzott ruhaneműk mellett a lefoglalt üzemanyag is felajánlható. Az illegálisan forgalomba hozott és utóbb a hatósághoz került benzint és gázolajat a fináncok több módon is hasznosíthatják. Egyrészt megtankolhatják saját járműveiket, másrészt az üzemanyagot oktatási, gyakorlatozási feladatokra átadhatják más szervezeteknek, végül a hajtóanyagot felajánlhatják a katasztrófák elleni védekezéshez. A vám- és pénzügyőrség idén az ajkai iszapömlés káros hatásainak felszámolását 660 liter üzemanyaggal segítette, és a hatóság az árvíz elleni védekezés munkálataihoz is adott át benzint, gázolajat. A fináncok ebben az esztendőben 160 ezer liter üzemanyagot foglaltak le, ám e mennyiség bőven tartalmaz nem szabványos hajtóanyagot is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.