Egyre nehezebb teljesíteniük az önkormányzatoknak azokat a rendeletben szabályozott létszámminimumokat, amelyeket biztosítaniuk kell az általuk fenntartott gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint szociális szolgáltatást nyújtó intézményekben. Egy neve elhallgatását kérő, szociális intézményi rendszerben dolgozó vezető elmondta: mindkét terület túlszabályozott, vagyis nem lenne szükség ennyi szakemberre. Szerinte túlzás, hogy két-három gondozottra jut egy dolgozó. – Persze mindez nem lenne gond, ha az állam az előírásaihoz finanszírozást is adna – vélekedett. Hozzátette, az is nehezíti a helyzetüket, hogy a hatóságokon keresztül számon kérik az előírt rendelet betartását. – Ez az egyenlőtlen felek küzdelme – szögezte le informátorunk. Mint mondta, a megyei önkormányzatok előtt így két lehetőség áll: vagy felélik saját vagyonukat, vagy hitelt vesznek fel adósságspirálba keverve magukat. Rámutatott, a szomszédos Romániában működő dévai gyermekotthon szervezeti egységeiben sem okoz gondot, hogy két ember felügyel 18-20 gyermekre, míg hazánkban 12 kiskorúra öt felnőtt jut.
Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az üggyel összefüggésben annyit mondott, hogy a problémáról ő is tud, és tárgyalni a fognak a kormánnyal a helyzet rendezéséről. – A kabinet hajlandó és akar velünk egyeztetni ezekről a kérdésekről – tette hozzá.
Felkerestük a szociális államtitkárságot, hogy megtudjuk, jövőre csökkentik-e a kötelező dolgozói létszámot. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények szakmai létszámminimumát szabályozó 1998-as rendelet hatálybalépése óta ugyanis a szakmai létszámminimumok szinte ugyanazok, csak apróbb változások következtek be. A tárca lapunk megkeresésére leszögezte, a rendelet módosítása jelenleg folyamatban van, az csak pontosító jellegű előírásokat tartalmaz a szakmai létszám vonatkozásában, de a fenntartók kiadásait nem emeli. Mint fogalmaztak, a jövőben a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények tekintetében elképzelhetők további létszámfinomítások, jelentős létszámcsökkentés azonban nem. Döntésüket azzal magyarázták, hogy a korábban meghatározott létszámnormák már így is a szükséges minimumok, amelyek szakmai sztenderdeket vesznek alapul, és a mostani létszámot reálisnak tekintik.
Emlékeztettek arra, hogy ezzel szemben a szociális szolgáltatások és intézmények létszámaira vonatozó, 2000. évi rendelet ez év elejétől minimális könnyítést tartalmaz, így a további létszámcsökkentés szakmailag nem elfogadható. A 2010. január 1-jétől hatályos módosítás szerint az ápoló-gondozói és a szociális-mentálhigiénés munkakörök átcsoportosíthatók a rájuk meghatározott és együttesen számított létszámminimumon belül, azzal, hogy az így meghatározott ápoló-gondozói létszám nem csökkenhet az intézmény részére előírt ápoló-gondozói létszám ötven százaléka alá. A tárca szerint ez az intézkedés könnyítette a fenntartók létszámgazdálkodását. Bár a korábban meghatározott létszámokat reálisnak tartják, megjegyezték, hogy az új szociális törvény kidolgozása után lesz lehetőség az egyes szolgáltatások, intézmények szakmai létszámainak felülvizsgálatára, ám jelentős létszámcsökkentés nem prognosztizálható.
A Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete is tud a szigorú előírásokból és az alulfinanszírozásból fakadó nehézségekről, de ahogy Németh Sándor, a szervezet elnöke fogalmazott, ez nemcsak a megyei önkormányzatokra, hanem a magánfenntartókra is igaz. Szerinte mindenkire ugyanaz a törvény vonatkozik, és az ellenőrzés is ez alapján folyik. – Nem hiszem, hogy a hatóságok emberei egyes esetekben becsuknák a szemüket, míg másszor kitágulna a pupillájuk – tette hozzá. A szakember rámutatott arra, hogy információi szerint a bekerülés és az e körüli adminisztráció területén jelentős könynyítés várható jövőre. – Az adminisztratív terhek csökkenése pedig költségcsökkenéssel is jár – jelezte Németh Sándor.
origo.hu
Öt erős állítás a KEHI-jelentésből: így vezette Magyar Péter a Diákhitel Központot
