Egyre későbbre tolódik az egységes uniós valuta bevezetése azokban az új EU-tagországokban, amelyek nem csatlakoztak eddig az euróövezethez – olvasható a Banka.hr horvát portálon található összeállításban. A horvát lap arra is kitért, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint az euró bevezetése Magyarországon egyelőre nem aktuális és Lengyelország sem – amely gazdasága 2009-ben az unióban egyedülállóan növekedni tudott – kíván áttérni a közös fizetőeszközre 2015 előtt. Csehország tudatosan nem igyekszik a valutaövezetbe, miközben Románia a tervezett 2015-ös dátumot kitolja, s a bolgárok is 2013 utánra halasztanák a lépést. Egyedül a litvánok nem akarnak késlekedni, náluk a 2014-es bevezetés stratégiai cél.
Szakmai vélemények szerint a csúszások hátterében egyrészt az áll, hogy a világgazdasági válság eltávolította a szóban forgó országokat a közös pénz bevezetéshez szükséges kritériumok teljesítésétől (háromszázalékos hiány, 60 százalék alatti államadósság), azonban az eurózónában megmutatkozott problémák is a kivárásra adnak okot. Görögország és Írország példájára hivatkozva számos közgazdász megkérdőjelezi azt, hogy az európai valutaövezet jelenlegi formájában működőképes maradhat-e a jövőben. A sötét forgatókönyvek egyik fő szószólója a Nobel-díjas Paul Krugman, aki szerint Athén és Dublin is sokkal könnyebben átvészelte volna a nehézségeket, ha saját fizetőeszközzel rendelkezett volna, s belföldi keresletét élénkíthette volna monetáris politikáján keresztül. A gondok fő forrása, hogy nagyok a versenyképességi különbségek a valutaövezet országaiban, eltérő a tagok fejlettségi szintje: miközben Németország hatalmas fizetésimérleg-többlettel rendelkezik (mivel jóval többet exportál, mint amennyit importál), Görögország súlyosan deficites.
Az euró megerősítésének feladata épp januárban, a magyar uniós elnökség idején csúcsosodik ki, erre az időszakra esik ugyanis a korábban megszavazott szigorúbb költségvetési politika és a büntetések rendszerének (úgynevezett európai szemeszter) bevezetése.
– Ahhoz, hogy az eurózóna egysége megmaradjon, nem elegendő a tagállamok költségvetésének előzetes kontrollja és a szankcionálás. A fizetésimérleg-többletek megadóztatása, vagy a kereskedelmi aktívummal rendelkező országok importra való kötelezése jelenthetne valódi előrelépést; léteznek erre kidolgozott elméletek – mondta a Magyar Nemzetnek Lóránt Károly. A közgazdász példaként említette a magyarországi adósságot, amelynek kétharmada magánadósság; ez ellen a sok szempontból valóban fontos költségvetési fegyelem nem jelent megoldást.
Ezzel szemben a lapunk által megkeresett Bod Péter Ákos közgazdász szerint az elnökségünk idejére eső uniós beavatkozási technikák védelmet nyújthatnak az eurónak. A szakember elismeri azt, hogy a közös fizetőeszköz gyengélkedésének oka a tagállamok eltérő fejlettségi szintje, azonban úgy látja, hogy „az eurót megmentik, mert szükség van rá”. – Jövőbeli válságok kialakulását nem lehet kizárni, fel kell készülni ezekre, mint ahogy a rossz időre is felkészül az ember esernyővel, meleg ruhával – jegyezte meg a közgazdász.
origo.hu
Elgázolt a vonat egy embert Tatabányán
