Nem fizet a biztosító belvízkárra

Az októberi vörösiszap-katasztrófa – megelőlegezett – kárenyhítése után minden bizonnyal a belvízkárosultak kártalanítása is a költségvetést terheli, mivel kiderült, az ilyen típusú káresetre nem lehet biztosítást kötni. Eddig ötven ingatlan vált lakhatatlanná, ám számuk az olvadás során tovább nőhet, mert számos házat jószerivel csak a fagy tart össze. A magyarországi folyók mentén 325 kilométer hosszúságban rendeltek el harmadfokú árvízvédelmi készültséget, a Tisza középső szakaszán rendkívüli méretű árhullám várható.

Iszap: még fél év a helyreállítás. Június végére rendeződhet az ajkai vörösiszap-katasztrófában érintett települések és területek helyzete. Nem szabad elfelejteni – mondta az MTI-nek adott interjújában Pintér Sándor belügyminiszter –, hogy ha ütemezetten is, de teljes kártérítést kapnak a katasztrófa áldozatai. A miniszter szerint az említett térségre rá sem lehet majd ismerni. Június 30-ra újjáépítjük a térséget és pótoljuk az anyagi veszteséget – szögezte le. Tegnap egyébként még mindig autókat húztak ki az iszapból Kolontáron, ahol öt jármű került az iszap fogságába. A magasabb vízállás miatt szünetel a Marcal folyó medrének vörösiszap-mentesítése, a helyszínen jelenleg figyelőszolgálat működik, a folyam és a Torna-patak vízminősége megfelelő. (MTI)

---

Fagyhalálok. Szeptember végétől tegnapig már kilencvenkilencen szenvedtek fagyhalált. Ötvenheten saját otthonukban hűltek ki végzetesen, negyvenketten pedig a szabad ég alatt – derült ki a Magyar Szociális Fórum Kerekasztal (MSZFK) tájékoztatásából. Adataik szerint csak az elmúlt két hétben huszonketten hűltek ki. Nemcsak a nagyvárosok hajléktalanjai vannak kitéve a fagy támadásának, de a falvak beteg, nehezen mozgó idős lakosai is. Szolnok megyében az utóbbi pár napban Tiszaroffon, Tiszaszentimrén és Karcagon találtak kihűlés közeli állapotban nyugdíjasokat, a kórházban egyikük életét sem tudták megmenteni. Korábban fagytak már meg Bács-Kiskunban, Borsodban, Szabolcsban és Somogy megyében is. Az MSZFK szerint azonnali intézkedésekre van szükség. A szervezet úgy véli, kötelező érvényt kellene szerezni annak, hogy büntetőjogilag is felelősségre lehessen vonni azt, aki mulasztásával előidézi egy másik ember halálát. (MTI)

Magyarországon a belvíz okozta károkra nem lehet biztosítást kötni, csak árvízi káresetekre – mondta lapunknak Olt Boglárka, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. kommunikációs vezetője. Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője mindezt kiegészítette azzal, hogy ez nem magyar specialitás, szerte Európában ez a gyakorlat. Mivel a biztosítók nem fizetnek, a belvízben otthonukat veszítőket ismét az állam tudná csak kártalanítani. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője még idő előttinek nevezte a felvetést, mondván, a főigazgatóság minden energiáját most a védekezés köti le.
A belvízi helyzet keveset javult, a kitelepítettek száma már eléri a százhetet. A belvízzel borított területek nagysága továbbra is több mint 3500 négyzetkilométer, a hideg idő hatására a vízzel borított földek lefagytak. – Áldás és átok egyben ez az idő, a fagy hatására ugyanis nem nőtt tovább az elöntött területek nagysága, de a kemény hideg miatt lerövidült a munkára fordítható időnk: a szivattyútömlők ugyanis mínusz tíz fok körül már használhatatlanok – fogalmazott lapunknak Nagy Sándor, Újfehértó polgármestere. A városban változatlanul kétszáz lakóház van veszélyben, ezért a belvizet a jég alól is szivattyúzzák, amit a befogadó csatornákba, külterületi legelőkre engednek. A Hajdú-Bihar megyei Bárándon mintegy negyven lakóházat lényegében csak a fagy tart össze, amelyek az olvadás során életveszélyessé válhatnak vagy össze is dőlhetnek.

Veszélyeztetett védművek
A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén 422 négyzetkilométer áll víz alatt, három védelmi szakaszon harmadfokú készültséget tartanak fenn. A Körösök vidékén nem csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága, az továbbra is meghaladja a 626 négyzetkilométert. A tíz belvízvédelmi szakaszból változatlanul négyben védekeznek a legmagasabb szinten. A belvíz miatt lezárták a Szentest elkerülő 451-es főút és a Mindszentet Hódmezővásárhellyel összekötő út csomópontját tegnap délután.
Kismértékben javult a belvízhelyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 450 négyzetkilométer alá csökkent a vízzel borított területek nagysága. A hideg, csapadékmentes időjárás és a folyók lassú apadása lehetővé teszi a víz gyorsabb elvezetését az elöntött földekről. A vízügyi szakemberek az elmúlt napokban 25 ezer köbméter iszapot távolítottak el a vízfolyások medréből a gyorsabb vízelvezetés érdekében. Az eddig is magas talajvízszintek sok helyen tovább emelkedtek, és akadt, ahol rekordot döntöttek. A belvízbefagyások mellett a folyókon is megkezdődött a jegesedés, ami az árvízvédelmi töltéseket, zsilipeket, duzzasztóműveket is veszélyezteti.

Újabb áradások
A magyarországi folyók mentén 325 kilométer hosszúságban rendeltek el harmadfokú árvízvédelmi készültséget, míg másodfokon csaknem ezer kilométeren védekeznek. A legkritikusabb helyzet a Tisza középső szakaszán, a Tisza-tó alatt várható, ezen a részen harmadfokú készültséget is meghaladó árhullám várható.
Újabb áradásokra kell felkészülni a Tiszán Kisköre és Szolnok között, valamint a Csongrád és Szeged közötti szakaszokon. A folyó alsó szakaszán a Körösök egyidejű árhulláma miatt is tartós árvízzel kell számolni. Valamelyest fellélegezhetnek a Békés megyében élők, a Kettős-Körös apadása miatt tegnap este megszüntették az árvízvédelmi készültséget Békésnél, és a Beretytyón is megkezdődött az apadás. A Hármas-Körös viszont még mindig teljes hosszában árad, és a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt a folyó vízszintje emelkedik Gyomaendrődnél és Szarvasnál is. Hortobágy–Berettyón Árvízkapunál még mindig emelkedik a vízoszlop. A Sebes-Körös tegnap tetőzött Körösladánynál.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint tizenkét megyében 211 településen folyik ár- vagy belvízvédelmi tevékenység, a védekezésben közel ezerötszázan vesznek részt 391 szivattyúval és 58 munkagéppel.

Hízik a Balaton jege
Jó hír viszont, hogy biztatóan hízik a Balaton jege. A somogyi parton már van a korcsolyázóknak, csúszkálóknak néhány megfelelő terület – mondta lapunknak Horváth László alezredes, a Balatoni Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság vezetője. Hozzátette, nem szabad a jégre menni éjszaka, korlátozott látási viszonyok között, kikötők vagy veszteglők területén. Szigorúan tilos járművel behajtani a tó jegére, különösen a segédmotorosokat óvta a virtuskodástól. A lékhorgászás szintén szigorú előírásokhoz kötött. Az a horgász, aki a jégen egy négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább ötven méterről jól felismerhetően megjelölni természetes anyaggal, náddal, sáskévével vagy száraz ágakkal.