Vegyes érzelmekkel várják Észtországban a polgárok a szilveszteri éjfélt. Január elsejétől a kis balti ország csatlakozik a valutaunióhoz. Az alig másfél millió lakossal bíró állam egyes költségvetési mutatói kiemelkedően jónak számítanak, bár az embereket jobban érinti az, hogy például tavaly 13,9 százalékkal zsugorodott az észt gazdaság. Ugyanakkor 2009-ben a költségvetés hiánya mindössze a GDP 1,7 százaléka volt, aminél kisebb, 0,8 százalékos mínuszt az eurózóna-tagállamok közül egyedül Luxemburg tudott felmutatni. A deficit már 2000 óta kisebb a GDP 3 százalékánál, a GDP-arányos államadósság aránya pedig tavaly 7,2 százalék volt, ami Európában a legalacsonyabb, és a prognózisok szerint az idén sem haladja majd meg a 8 százalékot. Az észt gazdaság az idei harmadik negyedévben, 0,7 százalékos negyedéves növekedéssel lábalt ki a recesszióból zsinórban hét zsugorodó negyedév után. Ebben nagy szerepet játszott a fő partnerek – Svédország és Oroszország – gazdasági lendülete és a belső fogyasztás megugrása. Fontos pozitív változás az is, hogy a munkanélküliség óriási, 18 százalékos aránya erőteljes mérséklődésnek indult az év vége felé.
Azt, hogy egy ország életében mit jelent egy új pénz bevezetése, nálunk már az idősebb generációk is inkább csak hírből, mintsem emlékezetből ismerik. Észtország azonban mindössze húsz év után cseréli le a rubelt felváltó koronát euróra. A lakosság vegyes érzelmekkel viseltetik a mostani helyzet iránt, aggodalommal, optimizmussal, sztoikus nyugalommal egyaránt lehet találkozni. A street art – vagyis az utcai művészet – alkotóit is megihlette a pénznemváltás: az ország második legnagyobb városában, az Európa egyik legrégebbi egyetemével büszkélkedő Tartuban például a koronán látható nemzeti nagyságok „munkájának megszűnését” dolgozza fel egy graffiti.
A napi közbeszédet azonban érdekes módon sokkal inkább a rendkívül nagy havazás, no meg Edgar Savisaar, a Moszkva-barát Centrum párt elnökének, Tallinn polgármesterének pártfinanszírozási botránya határozza meg. (A hírek szerint a márciusi választásokon kormányfői ambíciókkal induló politikus pártja ellenfelei számára „erkölcsileg kifogásolható” módon jutott komolyabb összeghez, ami ráadásul nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethet.) Mindez azért lehetséges – számolt be lapunknak a magyarul kitűnően beszélő, tanulmányait korábban hazánkban folytató fiatal lány, Siiri – mert amióta ismert, hogy 2011-től az euró lesz a hivatalos pénznem, megkezdődött a lakosság felkészítése is, azaz lassan a mindennapi élet részévé vált az ügy. A boltokban már hosszú ideje feltüntetik az árakat korona mellett euróban is (a koronában számított árak 2011 közepéig láthatók lesznek) és minden háztartásba eljuttatott a pénzügyminisztérium egy úgynevezett eurókalkulátort. Az Észt Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank pedig tájékoztató füzetekkel, valamint egy váltást segítő, bankkártya méretű, átváltást segítő táblázattal igyekszik segíteni. – Van némi aggodalom az árak emelkedése és az euró ingataggá válása miatt is. De sokan úgy vannak vele, hogy mivel kicsi az ország és a gazdaság, a korona is sokkal sérülékenyebb, mint az euró, ezért a váltás javít az észtek helyzetén – vázolta az általános viszonyulást Siiri, hozzátéve: természetesen érzelmi szempontból sem közömbös a váltás, sokan ugyanis nemzeti, kulturális jelentőséget is tulajdonítanak az önálló pénznek.
A helyi tapasztalatokat kiegészítve a közvélemény-kutatási adatokkal, aránylag pontos képet kapunk a várakozásokat illetően: a helyi TNS Emor kutatóintézet adatai szerint decemberben az észt lakosság 49 százaléka támogatta az euró bevezetését, míg az ellenzők 43 százalékot tettek ki. A számok egyébiránt – kampány ide vagy oda – érdemben nem változtak az elmúlt öt hónapban.
origo.hu
Elgázolt a vonat egy embert Tatabányán
