A kulturális főváros programot megelőzően a sorozatos botrányok, a vezetőváltások miatt sokan attól tartottak, hogy Pécs leszerepel, ám a korábbi késlekedések ellenére a baranyai megyeszékhely sikeresen levezényelte a programot. Az Európa kulturális fővárosa (EKF) program igazgatója, Ruzsa Csaba úgy vélekedik, Pécs megfelelt az elvárásoknak, és a visszajelzések szerint sokkal sikeresebb volt a program, mint ahogy előzetesen várták.
A városban átlagosan majd minden napra három rendezvény jutott, volt, hogy tíz-tizenötezren vettek részt egy-egy koncerten. A Munkácsy-trilógiát, a Bauhaus-tárlatot, valamint a Rippl-Rónai- életmű-válogatást több mint kilencvenezren látták, a páratlan Zsolnay-műtárgyakat tartalmazó Gyugyi-gyűjteményt tíz hét alatt tízezren tekintették meg a nyitás után. A kimutatások szerint sikerült a turisták számának csökkenését is megállítani, amire 2001 óta nem volt példa. A pécsi szállodások, vendéglősök ugyanakkor nem voltak maradéktalanul elégedettek, a szállók kihasználtsága továbbra is ötven százalék alatt maradt.
Az EKF-címtől január elsejével ugyan elbúcsúzik a város, ám a felépített létesítményeket továbbra is komoly, nemzetközi színvonalú produkciókkal kívánják megtölteni. Az eddigi tapasztalatokból ítélve jó esély mutatkozik arra, hogy lesz kereslet ezekre a programokra 2011-ben is. Beszédes adat, hogy a Kodály Központ újévi hangversenyére már alig van jegy, a 100 Tagú Cigányzenekar februári koncertjére már elkelt az összes belépő, a decemberben megtartott Al di Meola- koncertre szinte néhány óra alatt elfogytak a jegyek, a Cézanne és Matisse bűvöletében – a Nyolcak című kiállítást is már ezrek látták a néhány héttel ezelőtti megnyitó óta.
Az EKF fejlesztési programjában 2010-ben sorra adták át a megszépült pécsi köztereket: az egész várost érintő projektnek köszönhetően számos park, játszótér és utca, valamint tér alakult át, ugyanakkor a Tettye városrészben, s a Zsolnay-negyed melletti részeken még nem fejeződtek be az átalakítási munkák. A beruházási programban teljesen új kulturális létesítményeket is építettek. A legutóbb átadott Kodály Központban a kulturális események mellett konferenciákat is szervezhetnek majd, az épület kitűnő akusztikájú hangversenyterme mozgatható széksoraival bálok megtartására is alkalmas. A létesítményben balettpróbákat is tarthatnak, valamint otthonra lelt benne a Pannon Filharmonikus Zenekar. A Kodály Központ szomszédságában húzták fel a Tudásközpontot, amely városi, megyei és egyetemi könyvtárakat integrál. A mintegy egymillió dokumentummal és egy különleges, a környező falvakat járó könyvtárbusszal büszkélkedő létesítményben egyetemi előadó- és konferenciatermek is vannak. Szintén az EKF-programban újították fel, bővítették ki, nagy nemzetközi tárlatok rendezésére tették alkalmassá a Papnövelde utcai Modern Magyar Képtárat, amelyben jelenleg – március végéig – a Nyolcak kiállítás remekművei láthatók. Megszépült a pécsi Múzeumutca is: itt is több múzeumot felújítottak, kicsinosítottak erre az esztendőre.
Az EKF-es nagyberuházások közül a Zsolnay negyed elkészültére még várni kell, de a centrumban ősszel már megnyílt a Gyugyi-gyűjtemény, valamint az új Pécsi Galéria is, amelyben jelenleg Pinczehelyi Sándor életmű-kiállítása látható. A Zsolnay negyedben – többek között – helyet kap majd a Pécsi Tudományegyetem művészeti kara, átadása után pedig filmes stúdiókban oktatják a diákokat. Ide kerül a Bóbita Bábszínház és a Janus Egyetemi Színház, valamint planetáriumot is építenek. Mindezek mellett étterem, kávézó is várja majd a hallgatókat és a negyedbe látogatókat, amelyet fokozatosan adnak át a jövő év tavaszától kezdődően.
A negyed a Zsolnay manufaktúra területén épül, azok házait, gyárépületeit „használja”, a gyár termelőegységeit ezért át kellett költöztetni a negyed keleti szegletébe. A manufaktúra egységeinek használatát jól érzékelteti, hogy a művészeti kar könyvtárában az olvasótermeket az egykori égetőkemencékben alakították ki.
origo.hu
Elgázolt a vonat egy embert Tatabányán
