Az új alkotmányról szavaznak

Az Országgyűlés ma dönt a Fidesz és a KDNP által előterjesztett alkotmányjavaslatról, amelynek szövege a Magyar Nemzet információja szerint az utolsó pillanatban még több lényeges ponton is változhat.

Ma az alkotmánytervezet záróvitájára is sor kerül a parlament egynapos ülésén, amennyiben zárószavazás előtti módosító javaslatok érkeznek a Ház elé. Lapunk kormánypárti forrásokból úgy értesült, hogy erre minden bizonnyal sor kerül, miután az alkotmányügyi bizottság ma délelőtti ülésén várhatóan támogatni fogja azt az előterjesztést, hogy a bírák mellett az ügyészek is a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár elérésével váljanak meg pozíciójuktól. Az eredeti elképzelés csak a bírói kar esetében vezette volna be a csökkentett korhatárt, de úgy tudjuk, hogy Rubovszky György (KDNP) végül meggyőzte kormánypárti képviselőtársait a kiterjesztés szükségességéről.
A Magyar Nemzet információi szerint a kereszténydemokrata politikus azzal érvelt a múlt heti frakcióülésen, hogy a 70 éves határ – jelenleg 62 évre történő – csökkentése diszkriminatív lépés lenne, ha csak a bírákat érintené. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók mellett a jövőben az országgyűlési képviselők és a polgármesterek esetében is az általános nyugdíjkorhatárt érvényesítik majd. Egy kormánypárti politikus viszont tegnap azt közölte lapunkkal, hogy erre a sarkalatos törvényekben sem kerül majd sor.
A Fidesz és a KDNP várhatóan támogatja azt az előterjesztést, amely az önkormányzatokról szóló fejezetet érintheti. Ennek értelmében ha a helyhatóság a jövőben elmulasztja egy rendelet megalkotását, akkor azt a bíróság vagy a kormány illetékes szerve pótolhatja. Amennyiben bármelyik zárószavazás előtti módosító javaslat érvényesnek minősül, akkor a képviselők kora délután szavaznak az új alaptörvényről. Elfogadása esetén – ehhez a parlamenti képviselők kétharmadának igen szavazatára lesz szükség – Schmitt Pál köztársasági elnök várhatóan húsvéthétfőn írja alá a törvény szövegét.
A Fidesz–KDNP által benyújtott, Magyarország alaptörvénye című javaslat parlamenti vitája március 22-én Kövér László házelnök előterjesztői felszólalásával kezdődött. A javaslat négy ülésnapon át tartó általános vitája alatt több mint 150 módosító javaslatot nyújtott be a két kormánypárt frakcióvezetője. A részletes vita után az Országgyűlés egyebek mellett az önvédelemhez való jog, illetve a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés alaptörvénybe emelését támogatta, míg például a kiskorúak után járó szavazati jog megadását elvetették a képviselők.
Az MSZP és az LMP – az általános és a részletes vita után – a határozathozatalban sem vesz részt. A Jobbik korábban közölte, nem szavazza meg az új alaptörvényt, amelynek elfogadásához a parlamenti képviselők kétharmadának igen szavazatára van szükség. Az MSZP-frakció a parlamenti üléskezdettel egy időben úgynevezett részországgyűlést tart.