Csodán innen, bravúron túl

Az MKB Veszprém 30-26-ra verte a Barcelonát a férfi kézilabda Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének szombati visszavágóján, amiért dicséret jár, továbbjutás azonban nem. A spanyolok ugyanis 54-51-es összesítéssel léptek a legjobb nyolc közé, az összkép alapján megérdemelten. Ettől persze érezhetjük úgy, hogy Pericsék viszont nem érdemelték meg a kiesést, de kézilabdában még nem jegyeztek fel olyan párharcot, amelyet mindkét fél diadallal zárt volna.

Ballai Attila
2011. 04. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Barcelona ellen nincs olyan részeredmény, amely biztosan vagy legalább valószínűleg sikeres végkifejlettel kecsegtetne. Ezt minimum 1998 februárja óta tudjuk, amikor az akkori Fotex idegenben vezetett összesítésben tíz góllal a második félidő derekán, mégis elbukott. Így aztán szombaton, a 28. percben, 14-5-nél hüledeztünk ugyan, de mindenki tudta, hogy az igazság pillanata még nem érkezett el. Dejan Perics úgy védett, ahogy még Sterbik Árpi is csak szeretne, a vendégek három hetes mellett mindössze két akciógólt préseltek be, majd’ félórán át tulajdonképpen mindent láttunk, ami szem-szájnak ingere, csak magyar büntetőt és spanyol kiállítást nem.
Ám a Barca szünetre 15-8-ra felzárkózott, majd fordulás után – Nagy László három találatával –
4-0-ra nyerte az első három percet, 15-12-nél jelentős mentális előnybe került, és 19-19-re kiegyenlített. Utóbb megkérdeztem Mocsai Lajost, lehet-e véletlen, hogy a favoritnak tekintett, az első játékrészben mégis bajba kerülő alakulatok gyakran fordítanak rögvest a szünet után, mert az őrület határán pörgő vetélytársuknak a tízpercnyi pihenőben törvényszerűen le kell higgadniuk, és esetleg még meg is riadhatnak váratlan esélyüktől, mire a hazaiak mestere így felelt: „A szünetben az eksztázis talán tényleg felengedett, és nem tudtuk ugyanonnan folytatni, ahol abbahagytuk.”
Az álom tehát szertefoszlott, de a valóság végül remek 30-26-os sikert hozott. A Veszprém tehát legyőzte a spanyol liga százszázalékos listavezetőjét, ám a világmegváltással legalább a jövő évig várnia kell.
Ami nem csoda. Hiszen ahol az egyik lövőpárban Rutenka és Romero, a másikban Nagy László és Igropulo váltogatja egymást, beállóban pedig Noddesbo után Sorhaindo és Oneto is bevethető, és a többiek elbírják, hogy e három menő összesen egy gólt szenvedjen ki, ott korlátlanok a lehetőségek. Veszprémben viszont többek között Fazekas Nándor sérülése miatt is korlátozottak voltak, mert Pericstől tízpercnyi olyan bravúrsorozat is szédületes lett volna, amilyennel 28 percen át kirukkolt, 60 perc viszont már a sci-fi kategóriája lenne.
Mocsai Lajos ezért is élt izgalmas felvetéssel a mérkőzés után, amikor azt mondta: „Érdekes lenne, hogy a Barcelona edzőjeként mire készíteném fel a csapatot a Veszprém ellen, mely gyenge pontokra figyelnék? Mert például nem hiszem, hogy az európai élmezőnyben bárhol másutt két embert kell cserélni középről támadásban és védekezésben. A Barcelona két azonos értékű sorral rendelkezik, nálunk ez nincs meg, az előbb említettek mellett döntő volt, hogy irányítópozícióból nem tudtunk átlövésgólokat szerezni, a kritikus időszakban pedig néhány bejátszási hibánkat kihasználva az ellenfél indulhatott, és elkerülhető gólokat kaptunk. A játék négy fázisa közül a Barcelona kettőben komoly előnybe került a rendezetlen védelem elleni támadásban és a visszarendeződésben.”
Kérdés, ez a hátrány valaha ledolgozható-e. Különösen úgy, hogy Perics és Perez sem fiatalodik, a szombaton is 11 gólt vágott Vujinra kivetette a hálóját a Kiel, és ilyen szintű klasszisok megszerzéséhez a kiváló menedzselés és kapcsolatrendszer mellett némi szerencse is kell. Mocsai e tekintetben bizakodó, állítja, az új igazolásokkal, elsősorban Ilyés Ferenc visszatértével nyártól fizikumban erősebb keret építhető, és a menetrendszerű két csere is egyre olvadhat.
Xavier Pascual, a Barca trénere azért így is megjegyezte, a Veszprémnek szerinte a legjobb négyben lenne a helye, Nagy László is méltatta a riválist és annak közönségét, amelytől némi meglepetésre idén lényegesen kevesebbet kapott, mint tavaly. „Elhangzottak kijelentések, amelyeknek nem kellett volna, de ezek nem zökkentettek ki” – fogalmazott Nagy, majd kezet nyújtott Mocsainak, ám a szemébe már nem nézett bele. Ha előbbi gesztus a Veszprém edzőjének, utóbbi hiánya a magyar válogatott szövetségi kapitányának szólt, mindkettő érthető.

Most mínusz tizenhárom. Kiesett a Pick-Szeged is a férfi kézilabda Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében, miután a hazai 27-26-os vereségét követően tegnap este idegenben 33-20-ra ismét kikapott a Mocsai Tamást és Szilágyi Viktort felvonultató német Flensburgtól.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.