Duna-legendák napról napra

Húsz kortárs mesét írnak a mai magyar irodalom elismert szerzői a Dunáról mindennap, egészen április közepéig. A Duna-legendárium a Litera.hu és a Hungarofest közös projektje az uniós elnökségi fél év alkalmából. Ez alatt a hat hónap alatt egyébként is központi szerepet tölt be a folyam: napirenden van természeti értékeinek védelme és a Duna-régió kulturális összetartozása, a legendárium pedig a Duna irodalmi újraértelmezésére tesz kísérletet.

Naponta kerülnek fel a novellák a Litera.hu-ra, így, aki most meglátogatja az oldalt, már tíz művet olvashat, egy-egy kortárs írótól vagy költőtől. A szerzőket nem csak a prózaírók közül válogatták, sőt került közéjük olyan is, aki talán soha nem írt még novellát. Eddig Balogh Róbert, Csobánka Zsuzsa, Falcsik Mari, Győrffy Ákos, Jászi Attila, Lackfi János, Kőrösi Zoltán, Podmaniczky Szilárd, Szálinger Balázs és Tallér Edina írásai kerültek fel az oldalra. A felhozatal színes és érdekes, és – még ha időnként nélkülözik is az írások a legenda-jelleget – a szerzők azért becsületes igyekezetet árulnak el, hogy valamilyen értelemben a Dunához kapcsolódjanak.
A novellasorozat inkább különböző, a folyamhoz köthető érzéseket, hangulatokat mutat fel, és ebből végső soron mégiscsak kirajzolódik egy sokszínű összkép: a Duna élőlény, mondja például Győrffy Ákos. De lehet kihívás, gyerekkori álmokban a végtelenség, és néha gyilkos is lehet a folyó. És megjelenik a Duna budapesti környezete is: Szálinger Balázs egy igazi hoaxot, kortárs hiedelmet gyártott a Szabadság-szoborról, amelynek a kezében egy őrült finnugrisztika-kutató szerint nem is olajág van, hanem egy hal, utalásképpen a finnugor rokonságra. Volt olyan szerző is, aki egy legendás alakon keresztül közelített a témához, Lackfi János például Krúdyt választotta, Jászi Attilánál pedig minden valószínűség szerint Cseh Tamást azonosíthatjuk a messzi vizekre vágyakozó, Csendes Tollnak nevezett indián főhőssel.
A további legendákat vagy inkább Duna-históriákat Balázs Attila, Darvasi László, Grecsó Krisztián, Háy János, Németh Gábor, Péterfy Gergely, Szentmártoni János, Szvoren Edina, Temesi Ferenc és Visky András fogják írni, és az önként jelentkező kezdők vagy kevésbé kezdők is lehetőséget kapnak, hogy pályázzanak a saját Duna-legendájukkal és olyan fényképekkel is, amelyek a folyóval kapcsolatos történeteket beszélnek el. Ezeket szakmai zsűri értékeli majd, a meghívott szerzők munkái közül viszont diákzsűri választja ki az első helyezettet, akit április 17-én, a nemzetközi könyvfesztiválon, a négynapos könyvünnep végén díjaznak majd a Duna-legendárium című összművészeti rendezvényen.