Az, hogy a holokauszt idején „aljas sebészi munkával” egy egész nemzedéket vágtak ki az életből, az a nemzet tragédiája, és a megbomlott egyensúly igazán sohasem helyrehozható – fogalmazott Kövér László, hangsúlyozva: a múltat nemcsak eltörölni nem lehet, de elfelejteni sem szabad. Hozzáfűzte, mindenkor ki kell állnunk azok mellett, akik a nemzethez tartoznak, és akkor talán békévé oldódik majd végre az emlékezés. A házelnök szerint talán eljött az ideje annak, hogy annyi elhallgatás után történelmünket egészben lássuk, hogy bevalljuk a szégyent, és elvégezzük, amire a gyász kötelez.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangoztatta: a gonosz létezik, valós veszélyként leselkedik ránk, és ha a körülmények úgy hozzák, szembe kell szállnunk vele. – A totalitárius rendszerek, bár mérhetetlen szenvedést okoztak, céljukat nem érhették el, mert voltak, akik emberek maradtak az embertelenségben – hangsúlyozta. A beszédek után az Országgyűlés elnöke és a főigazgató közös gyertyagyújtással emlékezett a holokauszt áldozataira.
Tegnap este kilencedszer tartották meg az élet menete fáklyás felvonulást, a több ezer résztvevő a budapesti Klauzál tértől a Kossuth térig sétált. Az emlékezők között ott volt Szászfalvi László nemzetiségekért felelős és Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, illetve az MSZP-s Kökény Mihály, Hiller István, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke. Az esemény kezdetén Tarlós István főpolgármester úgy fogalmazott: emlékezni és emlékeztetni, egymást tisztelni kell, hogy együtt okuljunk történelmünk leggyalázatosabb eseményéből. A megemlékezés végén 600 fehér léggömböt eresztettek magasba a 600 ezer magyar áldozat emlékére. A fáklyás megemlékezés lapzártakor még tartott.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden év április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját.
origo.hu
Egy állami állást eltitkolt vagyonnyilatkozatából Magyar Péter
