Tavaly a vártnál nagyobb volt a gazdasági növekedés a fejlődő országoknak köszönhetően – hívták fel a figyelmet legfrissebb jelentésükben. A válságból való kilábalást az idén mennyiben akadályozhatja a Japánban történt katasztrófa és a közel-keleti válság?
– A növekedés dinamikáját, a válságból való kilábalást mindenképpen visszafogják az olajkitermelő országokban kialakult feszültségek, a kínálat oldaláról ugyanis ársokkot okoznak, vagyis növelik a termelés költségét. Az üzemanyag árának emelkedéséből eredő inflációs nyomás miatt a jegybankok korábban nyúlhatnak a kamatemelés eszközéhez. A földrengés gazdasági következményeit még senki sem tudja felmérni. Tavaly öt százalékkal növekedett a világgazdaság, az idén ennél alacsonyabb szintű bővülésre kell számítani, ezt a lassulást azonban elsősorban a gazdasági folyamatok ciklikussága indokolja.
– Nem csak Ázsiában és Afrikában vannak problémák, az uniós adósságválság sem csitul. Fenyegeti-e Magyarországot valamilyen veszély emiatt?
– Az EU periférián lévő országainak adósságproblémái jelentősen befolyásolják a kockázatvállalási hajlandóságot, ami a forint árfolyamára és a magyar állampapírok iránti keresletre is kihathat. Jó irányba mutat, hogy a kritikus országokban a költségvetési kiigazítási programok elindultak. Ugyanakkor ezeknek a megszorító intézkedéseknek keresletcsökkentő hatása is van, ez pedig szűkíti a magyarországi exportlehetőségeket. Arra számítunk, hogy a külső kereslet az idén is dinamikusan fog növekedni, azonban a bővülés mértéke 2011 végére a historikus átlag szintjére süllyed.
– Egyes közgazdászok szerint Európa túlzásba viszi a megszorításokat, saját növekedésének a sírját ássa meg vele. Magyarországon mi történik jelenleg: reform vagy megszorítás?
– A kormány elsődleges prioritásnak nevezte meg a Széll Kálmán-tervben az államadósság csökkentését. Ez mindenképpen egy óvatos pénzügypolitikát jelez előre. Másrészről azt is célul tűzték ki, hogy csökkenjen az állam mérete, az újraelosztó funkciója 2014-ig, ami szintén fontos lépés, ugyanis Magyarország régiós versenytársaihoz képest lényegesen rosszabbul áll ezen a téren. Jó jel az is, hogy a kiadások csökkentésére összpontosít a kormány. Az azonban, hogy egy strukturális átalakítási program valójában reform vagy csak megszorítás, nagymértékben a részleteken és a kivitelezésen múlik. Ezeket pedig majd csak az intézkedések pontos ismeretének fényében lehet látni.
– A kormányprogram egyik fő eleme, hogy aki munkaképes, az dolgozhasson. Lesz-e elegendő munkahely?
– A terv elsősorban a munkaerő-kínálatra összpontosít, olyan érdekeltségi rendszert alakít ki, hogy az inaktív polgárokat álláskeresővé tegye. Ezt kedvezőnek tartom, ugyanis azt szokták mondani, hogy a gazdaság hosszú távú fejlődését elsősorban a kínálati tényezők határozzák meg: a kínálat előbb-utóbb létrehozza a maga keresletét. Emellett természetesen vannak a munkakereslet növelésére irányuló erőfeszítések is, mint például a közmunkaprogram, s az Új Széchenyi-terv egyes részei, amelyek rövid távon segítenek enyhíteni a munkapiacon meglévő jelentős feszültségeket. Ez a program összességében egy teljesen más típusú munkaerőpiacot fog eredményezni, mint amihez hozzá vagyunk szokva: meg fog nőni az aktívak, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is. A lépések egy markáns gazdaságpolitikai elképzelésről árulkodnak, amelynek lényege az, hogy a szociális juttatások ne érjék el a közmunkával szerezhető jövedelmet, a közmunkával szerezhető jövedelem ne érje el a minimálbért, tehát az embert anyagilag ösztönözze arra, hogy inaktívból a magánszféra alkalmazottjává váljék. Ez egy nagyon hosszú és keserves folyamat, de el kell indulni az úton.
– Láthatók már azoknak a beruházásoknak a jelei, amelyek az új munkahelyeket megteremtik?
– Az utolsó negyedéves beruházási adatok a vártnál sokkal rosszabbak lettek, ami nagy problémát jelent ebből a szempontból. Hogy lesz-e elegendő munkahely mindenkinek, aki el szeretne helyezkedni, elsősorban attól függ, hogy a beruházásokat növekvő pályára tudjuk-e állítani. Nagyon fontos lenne olyan üzleti környezetet teremteni, ami segíti a vállalkozókat a tervezésben, illetve a finanszírozáshoz való hozzáférésben. A banki hitelezésben továbbra sem látszik a fordulat, sőt a vállalati hitelezést ismét szigorították a pénzintézetek.
– Enyhén lefelé, 3,1 százalékra módosították legutóbbi elemzésükben Magyarország idei évi növekedési előrejelzését. Miért volt szükség erre?
– A beruházások drasztikus, több mint 9 százalékos utolsó negyedéves zsugorodása és a fogyasztás negyedik negyedévi ismételt visszaesése játszott szerepet a prognózisunk lefelé módosításában. Termelési oldalon az látszik, hogy továbbra is az exportorientált ipar dominál, vagyis a külpiacokra termelő vállalatok fejlődnek, a gazdaság belső motorja még nem indult be a kívánt mértékben.
– Jelentésükből az olvasható ki, hogy 2012 végére Magyarország gazdaságának lehetőségei és a teljesítménye közötti különbség eltűnik. Mit jelent ez?
– A magyar gazdaságban jelenleg túlkínálati állapot figyelhető meg, vagyis kihasználatlanok a rendelkezésre álló kapacitások. Ennek az ellenkezőjére is volt példa, 2006-ig a növekedés olyan áron valósult meg, hogy messzemenően túlhaladtuk a potenciáljainkat. Rövid távú eszközökkel, költségvetési keresletélénkítéssel próbáltuk megteremteni a hosszú távú növekedést, miközben ahhoz a munkapiac, a tőkeellátottság és a technológia növekedése szükséges. Jelenleg a GDP 3–3,5 százalékával maradunk el attól a szinttől, ami a kapacitások normál kihasználását jelentené. Ez a különbség 2012 végére eltűnik a magyar gazdaságból.
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
