Megoldódik a Fenyő-rejtély?

Egyre valószínűbb, hogy a Fenyő János médiavállalkozó ellen elkövetett merénylet miatt kérte hazánk Jozef Rohác őrizetbe vételét és kiadatását Szlovákiától. Az ügyben jelenleg eljáró Nyitra Megyei Főügyészség aktáiban Fenyő sértettként, Rohác pedig gyanúsítottként szerepel.

Omega akció. Jozef Rohác egy szlovák lapnak korábban úgy nyilatkozott, hogy a kilencvenes évek magyarországi merényletei, leszámolásai mögött a különféle államok hírszerző szerveinek csatái álltak. Északi szomszédunk szolgálatának megszervezése ráadásul a térséghez képest rendhagyóan alakult, Csehszlovákia felbomlásával Pozsonyban hiány lett szakemberekből, s ezt a Meciar-kormány, illetve a szlovák titkosszolgálatot akkor irányító Ivan Lexa idején főképp a szervezett bűnözés prominenseiből pótolták. Rohác megbízhatósága és képességei miatt is felkelthette a szlovák politikusok figyelmét, akik a Magyarországon, illetve Csehországban is elkövetett diverzáns akcióktól a két ország NATO-csatlakozásának elodázását, hitelük csökkenését várhatták. Magyarországon emellett titokban maradtak a kilencvenes évek legnagyobb haszonnal kecsegtető s az egész hazai gazdasági életet átszövő olajüzlet részletei. A Budapesten és környékén akkoriban meggyilkolt magyar vállalkozók jó részének köze volt az illegális üzlethez, egyesek remek politikai kapcsolatokkal is rendelkeztek. A szlovák titkosszolgálat, a SIS erre a célra létrehozott csoportja az úgynevezett Omega hadműveletben talán épp ezt a gyengeséget próbálta hazánk ellen fordítani.

Továbbra is érvényben van az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) teljes hírzárlata arról, hogy Magyarország milyen ügyben kérte februárban Szlovákiától Jozef Rohác őrizetbe vételét, ugyanakkor egyre biztosabbnak tűnik, hogy a férfit a tizenhárom éve elkövetett, máig megoldatlan Fenyő-gyilkosság miatt szeretnék hazánkban látni a magyar nyomozók. Az RTL Klub szerdai híradójában közölte: a bűncselekmény helyszínéhez közel megtalált, a merénylő által eldobott sapkában talált hajszálból nyert, illetve a Roháctól vett genetikai minta azonos. A csatorna ebből arra következtetett, hogy személyesen Jozef Rohác lehetett Fenyő János médiavállalkozó gyilkosa. Rendőrségi forrásból úgy tudjuk, hogy az információ – ha nem is teljesen fedi az újraindított nyomozás okait – valós tényeken alapul: a kiadatást kérő Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Fenyő János ellen elkövetett merénylet miatt keresi Rohácot. Lapunk úgy tudja, Szlovákiában a gyanúsított ellen az ügyben eljáró Nyitra Megyei Főügyészség aktája Fenyő Jánost mint sértettet említi, s a dossziéban Jozef Rohác terheltként szerepel.
A férfit az NNI kérésére február közepén vették őrizetbe a szlovák társszervek Léván.
*
A Nyitra Megyei Bíróság kedden úgy döntött, a gyanúsítottat kiadják hazánknak, Rohác fellebbezett a határozat ellen, így a végső szót a Szlovák Legfelsőbb Bíróság mondja ki az ügyben. Szakértők kész tényként kezelik, hogy a testület nem gördít akadályt a kiadatás elé. Információink szerint Rohácot két hónapon belül Magyarországra szállíthatják.
A Magyar Nemzet úgy tudja, a Fenyő-ügy nyomozói már a merénylet után is sejtették, hogy a szlovák férfinak köze lehetett a gyilkossághoz. A szakemberek akkor úgy gondolták, a támadás megszervezésében vehetett részt. Nem zárták ki azt sem, hogy ő lőtte le Fenyő Jánost. A gyilkosság körülményeinek felderítésében az elkövetőn kívül nagyobb hangsúlyt kap, hogy ki vagy kik lehettek lehetett a bűncselekmény felbujtói. A rendőrök el is jutottak a vélhető megrendelőig, de az ügyészség – tárgyi bizonyíték híján – nem járult hozzá a letartóztatásához.
A nyomozók tudtak arról, hogy Jozef Rohác szoros kapcsolatban van a feltételezett felbujtói körrel, a Fenyő-gyilkosság előtti napokban a csoport többször találkozott az akkor Budapesten tartózkodó szlovák férfival. Rohác a sokak által szintén neki tulajdonított, négy áldozatot követelő, 1998-as, Aranykéz utcai robbantás után tűnt el a magyar és a külföldi hatóságok látóteréből, majd tíz év bujkálás után fogták el Prágában. A hazai hatóságoknak ezért nem volt genetikai mintájuk tőle, s ezt csak akkor tudták pótolni, amikor Rohácot két éve Magyarországra szállították a Seres Zoltán elleni 1997-es robbantásos merényletkísérlet miatt. Roháctól a magyar börtönben vettek DNS-mintát, úgy tudjuk, szlovák ügyvédje most az sérelmezi, hogy a hatóságok nem közölték ennek okát.
Emlékezetes, a Fenyő-gyilkosság után a magyar rendőrség több koszovói albán férfit is meggyanúsított a merénylet végrehajtásával. A szerb börtönökben büntetésüket töltő, egyébként valóban bérgyilkosságból élő férfiak DNS-e nem egyezett azokkal, amelyeket a Margit utcában gyűjtöttek be a nyomozók. Az albánok érdemi információkkal sem szolgáltak az ügyről, az új fejleményeket tekintve vélhetőleg nem is lehetett tudomásuk a merénylet hátteréről.
Ha az alvilági nevén Patkányként, illetve Fogászként is ismert Rohácot a nyomozók az egykori médiacézár halálának körülményeiről faggatják majd, akkor sem valószínű, hogy a férfinak megered a nyelve. Amennyiben köze volt a merénylethez, és annak megrendelői közvetlen kapcsolatban álltak vele, a gyilkosság előkészítésében akkor is számos olyan személy vehetett részt, akik nem ismerik egymást. Az őszinte, feltáró vallomást nem valószínűsíti Rohác habitusa és fegyelmezettsége sem.
A férfi a Magyarországon a közvetlenül, illetve sejtés szintjén terhére rótt ügyekben szinte semmit nem mondott a nyomozóknak. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében egyáltalán nem nyilatkozott, a tavaly májusban a Seres Zoltán elleni 1997-es merényletkísérlet vizsgálatában, és a bírósági szakaszban pedig néhány kurta mondattal elintézte szerepét. Hallgatása gyümölcsözőnek bizonyult: a Fővárosi Bíróság utóbbi bűncselekményben tavaly májusban bizonyíték hiányában felmentette a vádlottat. Ehhez azonban szükség volt a nyomozó hatóságok – nyilván nem szándékos – közreműködésére is: a perben olyan hibák sorozatára derült fény, amelyek napvilágra kerülésével a bíróságnak kevés mérlegelési lehetősége maradt. Seres Zoltán Bentley-jére XVIII. kerületi háza előtt helyeztek ismeretlenek egy plasztikbombát, amelyet távirányítással hoztak volna működésbe. A rögzítőmágnes hibája miatt a pokolgép leesett a kocsiról, amikor Seres elindította azt. A bomba gyújtószerkezetén később Rohác töredékes ujjlenyomatát azonosították a szakemberek, erről azonban nem készült hiteles jegyzőkönyv, fotó. Azt a Fővárosi Bíróság is elfogadta, hogy a minta lehet Rohácé, de az ügyészség nem tudta bebizonyítani, hogy az miképp került a bombára. Az alkatrésznek ugyanakkor évekre nyoma veszett a rendőrség bűnjelraktárában, majd a büntetőper finisében – összetapogatva, azonosító dokumentumok nélkül – hirtelen előkerült, egy rendőrtiszt a kézitáskájában, egy papírzacskóból húzta elő a bíróság előtt.
Mint az köztudott, Seres Zoltánt 1999-ben Tahitótfaluban ismeretlenek agyonlőtték a kocsijában, vele együtt veszítette életét a Bentley-ben olasz üzlettársa, egy harmadik ott-tartózkodó férfi azonban karcolás nélkül úszta meg a támadást. A merénylők motorkerékpáron érkeztek, a járművet, ruhájukat, sisakjukat, a gyilkos fegyvert a helyszínen hagyták, s egy autóval távoztak, őket azóta sem azonosította a rendőrség. Érdekesség, hogy a támadás napján Seres eltért programjától, és hirtelen ötlettől vezérelve kanyarodott Kisoroszi felé, ahol utolérte végzete. Ebből úgy tűnik, hogy a sértett közvetlen környezetéből informálta valaki a merénylőket az új útvonalról. További érdekesség, hogy 13 évvel ezelőtt Fenyő János is felrúgta napirendjét, mielőtt megölték. A médiavállalkozót röviddel a merénylet előtt egy sürgős találkozóra hívták a fővárosban, és ő, szokásától eltérően, testőrök nélkül, egyedül indult el a megbeszélésre. A budai Margit utcában a piros lámpára várakozó Mercedeshez egy magányos férfi lépett, és húsz lövéssel megölte Fenyőt. A tettes eldobta a horvát gyártmányú géppisztolyt, sapkáját, kabátját, és egy közelben rá váró kocsival elmenekült. Jozef Rohácot a Seres-gyilkossággal nem hozták összefüggésbe a nyomozó hatóságok, igaz, eddig Fenyőével sem.
A médiacézár elleni merénylet rejtélyének megoldásához Kovács Lajos, az NNI úgynevezett döglött ügyekkel foglalkozó osztályának egykori vezetője volt a legközelebb. Az ezredes Rohác újabb, februári őrizetbe vételekor úgy vélte, ha ma kezdene beszélni valaki a gyilkosság körülményeiről, az már kevés lenne a férfi meggyanúsításához, inkább arról lehet szó, hogy értékelhető tárgyi bizonyíték került elő az ügyben. Ma úgy tűnik, hogy ez lehet az említett, egyezést mutató genetikai minta. Kovács Lajos és csoportja a nyomozáskor eljutott a megrendelők közvetlen környezetébe, de ilyen bizonyítékot nem tudtak produkálni, így az ügyészség nem lépett az ügyben. Az ezredes ezt maga is helyesnek tartotta, egy korábbi interjújában elmondta: a felbujtók a hazai üzleti, politikai élet prominensei között keresendők.
Fenyő János meggyilkolásának hátteréről számos történet kering a közbeszédben. Az bizonyosnak tűnik, hogy Fenyő likvidálása a hazai és a külföldi gazdasági, politikai elit egyes tagjainak egyaránt érdekében állhatott. A korábban az Egyesült Államokba kivándorolt, majd a nyolcvanas években hazatért Fenyő egy kisebb, de nem jelentős vagyonnal kezdett üzletelni itthon. A feltűnően gyorsan gazdagodó férfi nem mindig legális műveletekkel tett szert haszonra, példa erre pénzének korai forrása, a videokazetta-gyártás és -forgalmazás, ami után semmilyen jogdíjat nem fizetett. Az összegeket a médiába forgató Fenyő megkerülhetetlen szereplője lett a hazai üzleti életnek. Sokak szerint a Népszava megvásárlásával Fenyő egyértelműen a politikai baloldal mellett tette le a voksát, majd televíziót alapított, és érdekeltséget szerzett a köztévében is.
Perczel Tamás pszichológus, Fenyő János meggyilkolt médiavállalkozó bizalmasa egy interjúban arról beszélt, hogy Fenyő kiváló rendészeti, titkosszolgálati kapcsolatainak felhasználásával egész dossziéra való terhelő anyagot gyűjtött politikai-üzleti riválisairól, majd azt 1997 nyarán több miniszternek és a miniszterelnöknek is elküldte.