Nem tudni, lesz-e állami mobilcég

Jelenleg a frekvenciahasznosítással kapcsolatos kormányzati tervek szakmai egyeztetése folyik, ezért sem közöl részleteket az ügyben a fejlesztési tárca. Továbbra is nyitott kérdés az állami részesedéssel is működő új, virtuális mobilszolgáltató megjelenése, valamint a várható állami bevétel mértéke.

Bár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) válaszai megérkeztek a szabad mobiltelefon-frekvenciák hasznosítását firtató kérdéseinkre, számottevő érdemi információval nem lettünk gazdagabbak. A tárca sajtóosztályának tájékoztatása alapján csak az látszik biztosnak, amit eddig is tudtunk: a 900 megahertzes tartomány szabad blokkjait árverésen értékesítik. Hogy mekkora állami bevétellel lehet számolni, egyelőre kérdéses, ám az NFM közlése arra enged következtetni, hogy a korábbi 20-30 milliárd forintról szóló szakági becslések túlzók lehetnek. Az uniós tapasztalatok alapján a korábbi becslés 10-20 százaléka folyhat be ténylegesen, a differencia pedig a hatékonyságot fokozó versenyeztetési eljárásrend változásának és az új technológiák bevezetésének tudható be. Ezek részleteit azonban nem tárták fel a minisztérium illetékesei, mint ahogy azt sem, miért húzódik mostanáig az Európai Unió GSM-irányelve által is megkövetelt spektrumhasznosítás. – A tervezett bevétel nagyságáról az előkészítés jelen stádiumában nem áll módunkban nyilatkozni, mivel egy folyamatban lévő tárgyalásról van szó – áll a válaszlevélben.
A frekvenciahasznosítás azért is fontos kérdés, mert a szóban forgó sávtartományok technikai adottságai viszonylag olcsón teszik lehetővé a teljes széles sávú lefedettség megteremtését. Ennek megfelelően a hazai mobilszolgáltatók – a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor – várják a kiírást. A néhány hete Fellegi Tamás fejlesztési miniszter által tett ez irányú bejelentés után nem sokkal napvilágot látott tanulmány ugyanakkor más lehetőséget is felvetett: e szerint az állam a 900-as tartományt csak bérbe adná egy piaci szereplőnek, amely vállalná a már kiépült, jelenleg részint a Magyar Posta és a MVM Zrt. kezelésében lévő hálózatok felfejlesztését, a hang- és internetszolgáltatás kiskereskedelmi értékesítést pedig egy virtuális szolgáltató végezné. Ezzel négyszereplőssé válna a piac, és teljesülne a kormány versenyt serkentő célja is. Hogy ennek, illetve egy vegyes (piaci és állami) hasznosítási konstrukciónak van-e realitása, szintén nem tudtuk meg. Az erre vonatkozó konkrét kérdésünket a tárca azzal hárította el, hogy a szóban forgó tanulmány – a fenti modellt tekintve egyébként alig lényeges részei – téves alapvetésen nyugszik. – A 450, 900, 1800 megahertzes és a két gigahertzes frekvenciasávokról szóló előterjesztés egyeztetése folyik, a jogalkotás folyamatban van, és rövidesen nyilvánosságra hozzuk a tervezetet – zárta tájékoztatását a tárca.