A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) után a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) is felemelte szavát a fogyasztói csoportok betiltása, de legalábbis szigorú szabályozása mellett. A civil egyesület rengeteg visszaélést és átverést tapasztal, amely alapján többezresre teszi a megtévesztett fogyasztók számát. Mindezek miatt a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását kezdeményezik. Abban az esetben, ha a csoportok betiltása túl radikális megoldás lenne – erre korábban már tett utalást a Közigazgatási Minisztérium –, a FEOSZ azok szigorú szabályozását tartja szükségesnek.
Az új jogszabályoknak a fogyasztóvédők szerint ki kell terjednie a potenciális ügyfelek megfelelő tájékoztatására a szerződés minden részletéről és a fogyasztói csoport lényegéről. Fontospont, hogy a szerződés aláírásától számított 30 napon belül indokolás nélküli elállási jogot kellene biztosítani a fogyasztók részére, és hogy vagyoni biztosítékkal rendelkezzen a csoport. Ezenkívül engedélykötelessé tennék a tevékenységet. A FEOSZ tapasztalatai szerint a fogyasztói csoportok anyagi helyzetük vagy koruk folytán kiszolgáltatott helyzetben lévők hiszékenységére alapozzák hirdetéseiket. A megtévesztett fogyasztók a remélt gyorskölcsön, készpénz helyett csupán vásárlói jogot kapnak, azt is bizonytalan időpontban. A vásárlói joghoz jutást pedig feltételhez, nevezetesen sorsoláshoz, illetve előtörlesztéshez kötik. Így előfordulhat, hogy a vásárlói joghoz a fogyasztó csak évek múltán jut hozzá, miközben fizetési kötelezettsége folyamatosan fennáll.
Mint arról lapunk számos alkalommal hírt adott, a PSZÁF már évek óta szorgalmazza a terület szigorú és radikális törvényi szabályozását. A felügyelet szintén a Btk. módosítását szeretné elérni, azaz a jelenleg szabályozatlan szolgáltatást teljességgel illegálissá nyilváníttatná a törvényhozókkal, erre azonban nem sok esély mutatkozik. A közigazgatási tárca ez ügyben tett legutóbbi tájékoztatása szerint csak az ősszel kerülhet a parlament elé a fogyasztói csoportokat érintő jogszabálytervezet, ám a büntetőjogi szankcióra csak végső eszközként tekintenének, ehelyett előnyben részesítenék a közigazgatási és felügyeleti bírságokat. Tény: a fogyasztói csoportok ma is terjednek, dacára annak, hogy a PSZÁF társhatóságaként a Gazdasági Versenyhivatal több mint 160 millió forintnyi bírságot rótt ki a cégekre.

Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka