A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) tavaly 243 mézmintát vizsgáltatott meg, hogy tartalmaznak-e antibiotikumokat. Ezek közül 11 esetben állapított meg jogsértést, azaz a megvizsgált termékek 4,5 százaléka volt hibás. A tavaly december és idén április között elvégzett vizsgálatok szerint pedig a boltokból levett 399 mintából 39-ről, azaz 9,8 százalékról derült ki, hogy antibiotikum szermaradványokat tartalmaz.
Az MGSZH nyilván megbüntette a forgalmazókat, ám mindig felmerül a kérdés, hogy mennyire, s hogy a kiszabott büntetésnek mekkora az elrettentő ereje. A Klenáncz Méhészet, a Mézeskert Kft. és a Natur-Sz Kft. esetében ugyanis nem először fordul elő, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan termékeket forgalmaznak, mégsem sikerült olyan büntetést kiszabni rájuk eddig, hogy vagy hagyjanak föl ezzel a gyakorlattal, vagy fejezzék be magát a gyártást, és valamely más, kevésbé érzékeny területen próbáljanak vállalkozni. Klenáncz József ráadásul a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének az elnöke, amely egyesület tagságáról sokat árulkodhat vezetői magatartása. A közelmúltban leköszönt elnök, Fazekas Gyula például azzal bukott le, hogy pult alól, engedély nélkül és a kötelező nyugtaadás elmulasztása mellett, elfogadhatatlan higiéniai körülmények közepette árult vödrökben többek között antibiotikumos mézet, a jelenlegi vezetőjük, Klenáncz József termékeiről pedig rendre kiderül, hogy fogyasztásuk súlyos egészségi kockázatot jelent. S persze az sem elhanyagolandó kérdés, hogy miért nincs Magyarországon olyan jogszabály, amely a kiskereskedőket is felelőssé tenné a náluk megvásárolható árucikkekért. Ha ugyanis lenne, akkor sokkal körültekintőbben járnának el, s mérgező élelmiszereket biztosan nem engednének kitenni a polcokra. Az elkövetők közül tehát többen jól ismertek a hazai mézvásárlók körében. Ha a rendszeresen előforduló hibák miatt eltiltották volna már őket a forgalmazástól, akkor jelentősen javult volna a jó és a rossz minőségű termékek aránya a megfelelőség felé, hiszen a magyar méhészek túlnyomó többsége érzékelhetően nem nyúl megengedhetetlen eszközökhöz, mézük minősége kifogástalan.
Az antibiotikum nem játék. Orvosok szerint jelentősen hozzájárul az allergiás betegségek elszaporodásához, illetve ha antibiotikum-túladagolás következik be, akkor felesleges ellenállás alakul ki az emberi szervezetben, ami egy későbbi megbetegedés során az adott gyógyszer hatékonyságát csökkenti, és a beteg gyógyulása lelassul. Az ok nélkül bevitt antibiotikumhoz ráadásul hozzászoktatjuk a baktériumokat is, aminek az a következménye, hogy a baktériumok nemcsak feltétlenül arra az egy antibiotikumra válnak rezisztenssé, azaz ellenállóvá, hanem a velük rokon antibiotikumra is.
A hazai fogyasztók szempontjából tehát üdvözlendő az agrárminisztérium hajthatatlansága a méz gyakorlatilag nulla antibiotikum-tartalmát illetően. Ugyanakkor a közelmúltban több támadás is érte Kardeván Endrét amiatt, hogy mivel a laborok egyre pontosabban mérnek, ezért lehetetlen előállítani kifogástalan mézet. Az államtitkár e támadásokat nem a fogyasztóktól, hanem a mézágazatban érdekelt piaci szereplőktől kapja, akiknek ugyan hasznuk származik a méztermelésből és -forgalmazásból, ám maguk biztosan nem fogyasztanák el azt, ami miatt a hatóság a vizsgálati eredmények ismeretében eljárást indít ellenük. Nekik áll érdekükben leginkább az, hogy a hatóság enyhítsen a szigoron, amivel a fogyasztók egyértelműen rosszul járnának. Jelenleg ugyanis sorra buknak meg azok a lelkiismeretlen forgalmazók, akik olcsón vásárolnak föl termelőktől antibiotikummal szennyezett mézeket, majd összekeverik más mézekkel, s így a mérgezés szintje a mérési határérték alá esik. A jelenlegi, illetve az egyre pontosabb méréshatárok mellett ugyanis már lehetetlen úgy szétkeverni az antibiotikummal szennyezett mézet, hogy azután haszonnal lehessen értékesíteni. A laborok pontos mérése és a hatóság hajthatatlansága következtében az antibiotikum mint probléma tehát megszűnik, mert a szennyezett méz elakad az élelmiszerláncban, mivel az azt előállító termelő képtelen lesz
eladni.
Az élelmiszerek közül természetesen nemcsak a mézzel adódnak-adódtak minőségi bajok Magyarországon, hanem például a hússal, a tejjel, a liszttel, az ásványvízzel, azaz minden más alap- és az azokból készült feldolgozott élelmiszerekkel, akár külföldről származnak, akár belföldön készültek. Ezek ellenőrzése s mind a jó, mind a rossz minőség bemutatása tehát kiemelt feladata nemcsak a hatóságnak, de a sajtónak is. Az eredmény nem maradt el, a méz esetében lapunk is hozzájárult ahhoz, hogy a káoszhoz képest jelentősen tisztuljon a kép.
Megbírságolt húsipari cégek. Összesen 13 millió forintnyi bírságot szabtak ki a munkaügyi ellenőrök a húsvéti ünnepekkel összefüggő ellenőrzések során húsipari vállalkozásokra, az ellenőrzött munkáltatók 52 százaléka követett el valamilyen munkaügyi szabálytalanságot – közölte az Országos Munkavédelmi Felügyelőség az MTI-vel. A közlemény szerint e foglalkoztatói körre nem jellemző a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás. Hiányosságok akadnak ugyanakkor a munkavédelem területén és a bérezésben. Mint írják, a munkaadók számára nem mindig világos, mikor kell a munkavállalók részére garantált bérminimumot fizetniük, mert nem ismerik az adott munkakörre vonatkozó képesítési előírást tartalmazó rendelkezéseket. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ellenőrzöttek zöme a szabályos foglalkoztatásra törekszik.
origo.hu
Ismét házkutatást tartottak Karácsony jogi főtanácsadójánál
