Az alma és a komp

Sok mindent tudunk az almáról, Páristól Newtonon át a Beatlesig és a számítógépekig végigkíséri az emberiség történetét. Volt viszály forrása, indult háború miatta, a teljesség, a tudás, a szerelem, a termékenység, a halhatatlanság szimbóluma, és nem esik messze a fájától. A hétköznapokban pedig egyszerű gyümölcs. Magyarországon sokáig úgy gondoltunk az almára, hogy az csak úgy van. Boldogabb időkben több száz fajtája közül válogathattak eleink, aztán jött a hatékonyság és a gazdaságosság mint világmegváltó eszme, nyomában a nemesítésnek nevezett barkácsolás, és alig maradt belőlük hírmondó, de azért volt.
Hazai, nem agyonutaztatott, friss, az emberek jókedvükben hozzátették a mosolygós jelzőt. Majd hirtelen beborult az ég, megjelentek a téli-déli vetélytársak, „szabad” lett a piac, hektárszámra vágták ki a fákat, ami maradt, arról lelopták a termést, a művelés helyét átvette a pusztulás. Az ellenálló fajták helyett a kényesebbek maradtak a permetszereket gyártó vegyipari óriáscégek legnagyobb örömére, esetleg ösztönzésére (hasonló propaganda hatására tűnt el szinte teljesen az otelló szőlő és bor). Az ilyesmi persze elég hamar visszaüt, már benne is vagyunk a közepében. 2011 tavaszára az alma luxuscikk lett, drágább, mint a banán. Egy kevésbé eladósodott, nem napról napra élő országban most összevernénk a tenyerünket, és azt mondanánk, nagyon helyes, ez itt a miénk, a gazda ne csak robotoljon, hanem élvezze munkája gyümölcsét, az alma pedig visszakapta a becsületét. Ünneplés helyett azonban fogaknak csikorgatása kezdődött. Az okok között persze fel lehet sorakoztatni a tavalyi rendkívül csapadékos időjárást, ami kedvezett a gombabetegségeknek és megnehezítette az aktuális növényvédelmi munkák elvégzését, ezért aztán a termés vagy 150 ezer tonnával elmaradt a korábbi években megszokottól. Ez így van, idén meg kilencven százalékát elvitte a fagy. De talán „teccettek volna előbb nem mukutyolni”, majd rombolni, majd ránk ereszteni a dél-tiroli savankást. „Teccettek volna” nem piacot csinálni az országból, akkor nem itt tartanánk.
A Balatonnál is baj van megint. A hajózási évadnyitón ugyanis elhangzott, hogy 2014-ben várhatóan elindul a második kompjárat, Badacsony és Fonyód között. A beruházás előkészítése már megtörtént, megvannak az engedélyek, és idén elkészül a megvalósításhoz szükséges hatástanulmány, amely nyilván gondosan mérlegeli majd a környezeti hatásokat is. Reméljük, hogy ezek nyilvánosságra is kerülnek, és társadalmi vitára bocsátják őket. És aztán az egész terv odakerül a motoros jachtok, a híd és a sziget mellé, a rettenetes ötletek múzeumába.